A magyar miniszterelnök strasbourgi beszéde és néhány EP-képviselő izgatottsági rohama után itt az ideje a verbális leszerelésnek és a magyar médiatörvényről zajló vita objektív mederbe való terelésének – állapította meg csütörtöki kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Klaus-Dieter Frankenberger, a konzervatív újság külpolitikai rovatvezetője szerint esztelenség azt állítani, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. Ugyanakkor Orbánnak sem kellene a fekete lovag szerepét játszania: a médiatörvény bírálói közül nem mindenki támadja a magyar belpolitikát és a konzervatívok parlamenti többségét.A budapesti kormánynak nem kellene az Európai Bizottság korrekciós javaslatait durva beavatkozásként felfognia, hanem jogos hozzászólásként komolyan kellene vennie azokat.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak nem fekszik a demokratikus diskurzus – vélekedett a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora. Martin Winter szerint aki ilyen agresszíven reagál a bírálatra, és a magyar nép megsértésével vádolja az EP képviselőit csak azért, mert azok elutasítják az ő médiatörvényét, annak nincs érzéke a nyílt vitához. Az ilyen politikus oly módon tesz egyenlőségjelet saját maga és a népe közé, ahogyan azt csak autokraták vagy Napóleon-komplexusban szenvedő politikusok szokták tenni.
Orbán megpróbálta tisztán belpolitikai ügynek beállítani a médiatörvényt az Európai Parlament képviselői előtt, a jogszabályt érő bírálatokat pedig az egész magyar nép elleni általánosító ítéletként értelmezni – mutat rá a berlini Der Tagesspiegel. A liberális újság szerint ez a hozzáállás nem éppen belátásról tanúskodik. A magyar miniszterelnök nyilvánvalóan még mindig nem fogta fel, hogy mi a vita tétje: az egész Európai Unió szavahihetősége.
Kommentár helyett rövid interjút közölt Fellegi Tamással a Financial Times Deutschland. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a magyar EU-elnökség megítélése nem függhet a médiatörvénytől vagy a válságadótól. Ez abszolút tisztességtelen volna mind Magyarországgal, mind az EU-val szemben. Elképzelhető, hogy az ezekről zajló viták beárnyékolják a magyar EU-elnökség tevékenységét. Vannak politikai erők, amelyeknek nagyon nem tetszik a magyar álláspont bizonyos kérdésekben. Ám kétharmados többséggel rendelkezünk, amelyet szabad és demokratikus választáson szereztünk. Pontosan ezzel van problémája számos politikai erőnek Magyarországon belül és azon kívül – fogalmazott Fellegi.
Megosztottan reagált a francia sajtó is. Régóta nem volt olyan éles és hangos politikai vita az Európai Parlamentben, mint amilyen az Európai Uniós soros magyar elnökségének programismertetése kapcsán a magyar médiatörvény miatt kirobbant – írták a francia lapok.
A konzervatív Le Figaro brüsszeli tudósítója kiemelte, hogy miközben Orbán Viktornak a teljes jobboldalt sikerült maga mellé állítania, a baloldal egységesen lépett fel ellene, pedig ez a fajta ideológiai megosztottság nagyon ritka Strasbourgban.
A szerző szerint a magyar miniszterelnök “egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy az ő érdekei egybeesnek hazája érdekeivel. A gulyáskommunizmus és a szovjet megszállás sírásója azt is rosszul viseli, ha a német, francia vagy a spanyol baloldal leckét ad neki emberi jogokból” – hangsúlyozta a tudósító.
“Az ő szemében, ha valaki kételkedik a budapesti demokrácia valódiságában, az a magyar népet sértegetni” – jegyzi meg a szerző, aki arra is kitért, hogy Orbán nem fogott kezet az őt Hugo Chávez venezuelai elnökhöz hasonlító Daniel Cohn-Bendittel, a zöldek frakcióvezetőjével.
A tudósító szerint a miniszterelnök nem volt meggyőző, amikor a “demokrácia törvényeivel” indokolta, hogy kizárólag politikailag hozzá közel álló személyek kaptak helyet az új médiahatóságban. Azt sem tudta elmagyarázni, hogy a magyar sajtó fokozott ellenőrzését előíró törvény hogyan meríthetett teljes egészében az Európai Unióban eddig ismert szabályozásokból – tette hozzá. A lap hangsúlyozta, Orbán ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy módosítja a médiatörvényt, ha az Európai Bizottság azt szükségesnek látja.
A baloldali Libération arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberálisok és a zöldek szerették volna, ha az Európai Parlament a magyar médiatörvényt elítélő határozatot fogad el, ezt azonban a szocialisták ellenezték, mert Martin Schulz frakcióvezető tájékoztatása szerint előbb szeretnék pontosan megtudni, hogy a törvény mely pontokon nincs összhangban az uniós normákkal. Ehhez pedig meg kell várni az Európai Bizottság jogi elemzését.
A L,Express című politikai hetilap internetes oldala az Orbán Viktor és Martin Schulz, illetve Daniel Cohn-Bendit között lezajlott pengeváltás után a médiatörvény vitatott pontjait részletesen ismertetette. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-képviselőjének szavait idézve a szerző, Vincent Kessler megjegyezte, hogy médiatörvény csak a “jéghegy csúcsa”.
“Bár a Európai Néppártot a médiatörvény nem sokkolta (az Európai Parlamentben), az állampolgársági politika viszont annál inkább. Joseph Daul, a konzervatív frakció elnöke korábban jelezte, hogy a határon túli magyaroknak megadott szavazati jog elfogadhatatlan. Szerdán viszont arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor egy nagy európai politikus. Hangja több volt, mint elszigetelt” – zárta írását a L,Express.
