Nagyvilág

Rákóczi-szobrot avattak Franciaországban

Magyarok és franciák együtt emlékeztek szombaton a Rákóczi-féle szabadságharcra és annak vezetőjére a franciaországi Yerres-ben. II. Rákóczi Ferenc halálának 275. évfordulóján a fejedelem mellszobrát Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára avatta fel a Párizshoz közeli kisváros Rákóczi terén.

A bronzból készült alkotást Borsi Antal sárospataki szobrászművész készítette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kezdeményezésére, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének támogatásával. A mellszobor posztamensébe egy szívalak van belevésve, alatta pedig a „Nagyságos fejedelem, legyen akaratod szerint” olvasható franciául és magyarul.

Rákóczi-szobrot avattak Franciaországban 1

A Párizstól 23 kilométerre található Yerres-ben töltötte Rákóczi franciaországi emigrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. Törökországban bekövetkezett halála után, végakaratárának megfelelően, az itteni kolostorban helyezték szívét örök nyugalomra. A fejedelem szívét tartalmazó aranyszelencének később, a történelem viharaiban nyoma veszett, Yerres lakói azonban a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, és minden évben megemlékeznek Rákócziról.

A szoboravatást követően a helyi önkormányzat és a párizsi Magyar Ház több évtizede hagyományosnak számító nagyszabású ünnepségén a résztvevők – a Magyarországról érkezett delegáció tagjaival együtt – megkoszorúzták a fejedelem tiszteletére 1937-ben a magyar állam által a francia kisvárosnak adományozott emlékoszlopot (Csáky József szobrászművész alkotása). A város büszkeségének számító obeliszk 1978 óta áll a Rákóczi nevét viselő téren, ahol valamikor a magyar szabadságharc vezetőjének menedékhelyet biztosító kamalduliak kolostora emelkedett. Az emlékoszlop elé került a fejedelem mellszobra.

Az elmúlt évtizedek során a megemlékezők nem láthatták magát Rákóczi Ferencet, a most felavatott alkotás viszont művészi módon szimbolizálja a fejedelem arcmását és szívét, amellyel szimbolikusan beteljesült a végakarata – hangsúlyozta avatóbeszédében Halász János. Az államtitkár „a magyar szabadságvágy emblematikus alakjának” nevezte II. Rákóczi Ferencet, aki a Habsburg birodalom elleni első jelentős küzdelem vezetője volt. „A francia néphez hasonlóan a magyar nép sem tudta soha elfogadni a szolgaságot, az elnyomatást” – emelte ki az államtitkár. A két ország közös történelme fontos mozzanataként jelölte meg, hogy XIV. Lajos király szövetségese volt II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, aki a nyolc évig tartó magyar szabadságharc leverése után a Napkirály meghívására érkezett 1713-ban Franciaországba.

A katonai szertartással kísért koszorúzást megelőzően a yerres-i Saint Honest templomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem tiszteletére mutattak be misét. Az ünnepséget követően – amelyen részt vett többek között Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat főjegyzője, Hörcsik Richárd, Sárospatak polgármestere és a környékbeli, Rákóczi emlékéhez kapcsolódó települések vezetői: Köteles János, Komlóska polgármestere, Kormos János Regéc polgármestere valamint Szemén János, Felsővadász polgármestere – a kulturális központként működő yerres-i kastélyban Nicolas Dupont-Aignant polgármester, parlamenti képviselő és a Magyar Ház látta vendégül a mintegy száz meghívottat.

A megemlékezést magyar folklór programok kísérték, amelynek keretében fellépett a Hegyalja Népi Együttes, valamint Nagy Csaba tárogató művész.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik