„Időpontot még nem tűztünk ki, de megmondtuk, hogy szívesen látjuk őket, és nekik kell dönteniük, hogy hol és mikor kezdik a megbeszéléseket” – mondta Ashton, és nagy sikernek nevezte a közös EU-szerb megfogalmazású ENSZ-határozat csütörtöki elfogadását.
A határozatban Belgrád ugyan nem mondta ki, hogy elismerné a tőle elszakadt, albán többségű Koszovó függetlenségét, de állást foglalt a Pristinával való tárgyalások mellett, anélkül, hogy ezt közvetlenül összekapcsolta volna az állami jogállás további megvitatásának szándékával. A szerbeket az nyomta a kompromisszumkészség irányába, hogy előzőleg az ENSZ Nemzetközi Bírósága úgy foglalt állást: nem sértett nemzetközi jogot Koszovó önállóságának kinyilvánítása.
Szerbia már beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanács azonban még nem továbbította a kérelmet az Európai Bizottsághoz, az unió legfőbb végrehajtó testületéhez. Ez most hamarosan megtörténik – közölte újságírókkal a találkozón magyar részről részt vett Martonyi János külügyminiszter. A Bizottságnak véleményt kell majd mondania arról, hogy Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Szombatra az EU négy tagjelölt országának – Horvátországnak, Macedóniának, Törökországnak és Izlandnak – a képviselője is meghívást kapott az uniós országok külügyminisztereinek megbeszélésére, és az izlandi fél kivételével eleget is tudtak tenni az invitálásnak.
Martonyi János brüsszeli magyar tudósítóknak elmondta: arra számít, hogy Horvátországgal a jövő év első felében, a magyar EU-elnökség alatt sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és aláírhatják az azt követően még minden tagállamban ratifikálandó csatlakozási szerződést.
Törökországot Ashton a sajtótájékoztatón úgy jellemezte, hogy nem csupán EU-tagjelölt, hanem fontos partnere az is az uniónak számos térség tekintetében az európai politika alakítása során. Konkrétan Bosznia-Hercegovinát említette, de uniós diplomaták gyakran utalnak az Iránnal, illetve a Közel-Kelettel kapcsolatos török szerep jelentőségére.
Az uniónak az eddiginél jobban kell tudnia kommunikálni Törökországgal – vélekedett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a török EU-csatlakozás ügyének előrehaladását még akadályozza egyebek közt a Ciprussal kapcsolatos kérdéskör megoldatlansága.
Martonyi szerint egyelőre nem dőlt el, hogy Törökország egy „neo-oszmán birodalom központjaként” jelenik-e meg a jövőben a nemzetközi porondon, vagy pedig – a mérsékelt iszlám talaján állva – beilleszkedik az európai integrációba. Magyarországnak inkább ez utóbbi változat lenne az érdeke – tette hozzá.
Macedóniával kapcsolatban Ashton ismételten sürgette, hogy oldják meg az ország elnevezésével kapcsolatos – Görögországgal fennálló – vitát, amely gátolja a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését.
A pénteki ülésen – bár a tanácskozás informális jellegéből adódóan itt nem születnek hivatalos döntések – a miniszterek egyetértésre jutottak abban, hogy a nyáron pusztító árvíz sújtotta Pakisztánnak nem csupán humanitárius segítséget kell nyújtani, hanem támogatnia kell a terrorizmus elleni fellépését célzó intézményi erőfeszítéseket is. Felmerült emellett az, hogy bizonyos árucikkek, elsősorban textilipari termékek szűk körére vonatkozóan átmeneti vámkönnyítést adjon az unió Pakisztánnak.