Külföld

Szerethető diktatúra

admin
admin

2010. 07. 04. 07:00

A világon ma is mintegy 40 diktatúra létezik. Többségük megtalálja az együttműködés formáját a nagyhatalmakkal, szinte mindegyikük ENSZ-tag, a XXI. században pedig több tömeggyilkos beszélt már ENSZ-közgyűlésen, mint amennyit felelősségre vont nemzetközi törvényszék. A demokráciák száma viszont továbbra is nő, habár minőségük nem ad okot bizakodásra.

Számszerűleg körülbelül negyven diktátor uralkodik ma a világon, és közülük 23 nagyjából 2 milliárd ember felett gyakorol hatalmat. Ez a Föld lakóinak majdnem egyharmada. A világ országainak 60 százaléka demokrácia 2010-ben. Ez nem feltétlenül rossz arány, hiszen a XX. századot a véres jelzőn kívül a demokrácia sikertörténete is jellemzi. 1958-ban még mindössze 28 százalék volt az arány.

Több állam, több demokrácia?

A gyarmatbirodalmak felbomlása után számos állam nyerte el az önállóságát. A függetlenség azonban önmagában nem egyenlő a szabadsággal, ezt sokan közülük nagyon hamar megtanulták. Több új államban katonai junták, máshol egypártrendszerek, egyes esetekben pedig személyi diktatúrák vették át a hatalmat az egykori gyarmattartóktól, vagy az általuk kijelölt új rezsimektől. Ezek a rendszerek olykor élvezték az ott élő népek támogatását, máskor nem, de lényegében nem ez volt a túlélés kulcsa számukra. Sokkal inkább a nemzetközi elismeréstől függött és függ jelenleg is meddig marad fent a status quo.

A diktátorok kora nem járt le, sőt a nagy számok törvénye alapján számuk megsokszorozódott a ’60-as években lejátszódó dekolonalizációs folyamat során létrejövő seregnyi új állam révén. Diktátornak lenni vagy mélyen autoriter rendszert irányítani azonban nem feltétlenül jár együtt a nagyhatalmak és a fejlett demokráciák megvetésével és ellenségeskedésével. Az ENSZ Alapokmányában is szereplő, Franklin D. Roosevelt által még 1941-ben kapacitált „négy szabadság” (a szólás szabadsága, a vallás szabadsága, a szabad akarat és a félelemtől és nélkülözéstől mentes élet szabadsága) mellett nem szerepel a demokrácia még ajánlás szintjén sem.

Egyszer terrorállam, másszor szövetséges

A Foreign Policy magazain publicistái összeállítottak egy listát jelenkorunk diktatúráiról. Az impozáns névsorban a skála az Európa utolsó diktátorának is nevezett Alekszandr Lukasenkótól egészen a világ utolsó sztálinista berendezkedésének emblematikus figurájáig, Kim Dzsong Ilig tart. A legrégebb óta Muammar al-Kadafi van a szakmában, aki 41 éve tartja magát Líbia élén, míg Raul Castro mindössze két éve vette át az imperializmus elleni harc marsallbotját bátyjától, Fideltől.

Diktátorok listája 2010

1. Kim Dzsong Il – Észak-Korea
2. Robert Mugabe – Zimbabwe
3. Than Shwe – Mianmar
4. Omár Hasszán Al-Bashir – Szudán
5. Gurbanguly Berdimuhamedov – Türkmenisztán
6. Isaias Afwerki – Eritrea
7. Iszlam Karimov – Üzbegisztán
8. Mahmud Ahmedinedzsád – Irán
9. Melesz Zenawi – Etiópia
10. Hu Dzsintao – Kína
11. Muammar Al-Kadafi – Líbia
12. Bashar Al-Asszad – Szíria
13. Idrisz Débi – Csád
14. Teodoro Obiang Nguema Mbaszogó – Egyeníltői-Guinea
15. Hoszni Mubarak – Egyiptom
16. Yahya Dzsameh – Gambia
17. Hugo Chávez – Venezuela
18. Blaise Comparoé – Burkina Faso
19. Yoweri Museveni – Uganda
20. Paul Kagame – Ruanda
21. Raúl Castro – Kuba
22. Alekszandr Lukasenko – Fehéroroszország
23. Paul Biya – Kamerun

A nemzet feletti hatalom kizárólagos birtoklóinak külföldi megítélése azonban igen változó. A fent említett Kadafi például a 70-es, 80-as években elkövetett véres terrormerényletek első számú támogatójától egy a Nyugattal kiegyensúlyozott, békés politikát folytató praktikus diktátor szerepéig jutott 2010-re. 2009 szeptemberében felszólalhatott az ENSZ közgyűlésén is, bár szereplését heves tiltakozás kísérte. Líbiát a terrorizmust állami szinten támogató országok listájáról 2003-ban távolították el, azt követően, hogy vállalta a Lockerbie-merénylet áldozatainak kárpótlását.

Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök, Egyiptom egyszemélyi vezetője, a Nyugat elsőszámú szövetségese a Közel-Keleten Izrael után. A népét titkosrendőrséggel és 30 éve tartó szükségállapottal kordában tartó 82 éves politikust nem is olyan régen még Bajnai Gordon is vendégként fogadta az Országházban.

Nézegessen diktátorokat! - galéria

Nézegessen diktátorokat! – galéria

Mubarak nélkül az Egyiptomban jelenleg betiltott ám kétségtelen népszerűségnek örvendő, az al-Kaidával és Hamasszal is jó kapcsolatokat ápoló Muszlim Testvériség igen jelentős szavazatszámra számíthatna a szabad választásokon. Ettől azonban egyelőre nem kell tartani, hiszen a szervezet vezetőinek nagy része börtönben van, szabad választások Egyiptomban pedig jó ideje nem voltak.

Meddig éljen a párt?

A listán szerepel a nagyhatalmi státusszal rendelkező országok egyik vezetője is. Kínában egyszemélyi vezetésről nem beszélhetünk, de Hu Dzsintao, a Kínai Kommunista Párt főtitkára mindenképpen a legbefolyásosabb kínai politikusok egyike. A 90-es évek végén gazdaságilag is magára találó országban az elképesztő méretű fellendülés a diktatórikus állami szabályozás enyhülését is hozta.

Az időről időre a kapitalizmussal kacérkodó kommunista Kína ma már az Egyesült Államok egyik legnagyobb versenytársa. Bár külpolitikai irányvonala jelentősen eltér a nyugati hatalmakétól, kooperatív viszonyt ápol azokkal. Kína 2008-ban még olimpiát is rendezhetett, bár azt már nem engedte, hogy spontán csoportosulások nézhessék az olimpiai láng haladását és az internet a mai napig igen kemény korlátozásokkal elérhető az átlag kínai számára. De elérhető…

Ellentétben Észak-Koreával, melynek éppen Kína jelenti az egyetlen köldökzsinórt a világ felé. Az 1953 óta létező sztálinista diktatúra a világ egyik legelzártabb országa 2010-ben. Az ország vezetője, Kim Dzsong-Il tizenhat éve folytatja az apjától örökölt hidegháborút a világ ellen. Ha az országon belül elviselhetetlenné válik az élelemhiány, akkor segélyszállítmányokért cserébe szünetelteti atomprogramját, majd pár héttel később bejelenti a folytatást.

A kettészakadt Korea kevésbé szerencsés része egyértelműen a nyugati nagyhatalmak listáján szereplő legfeketébb pont. A közelmúltban történt dél-koreai katonai hajó elsüllyesztése óta pedig az 57 éve hivatalosan le nem zárt háború újjáéledésével fenyeget a két ország közötti viszony elmérgesedése.

A nyugati hatalmak szemében az Antikrisztus viszont egyértelműen Mahmud Ahmedinedzsád, iráni elnök. A nemzetközi jog, az emberi jogok, a nukleáris sorompó és tucatnyi egyéb nemzetközi elv és szabályozás lábbal tiprásával vádolt perzsa teokrácia népe 2009-ben és 2010-ben is többször próbálta eltakarítani a jelenlegi rezsimet a “zöld forradalom” utcai zavargásaival, tiltakozásaival. A különböző privilégiumokkal és támogatásokkal toborzott Iráni Forradalmi Gárda segítségével azonban az Ahmedinedzsád nevével fémjelzett rendszer, ha nem is virágzik, de él.

Bár az iráni elnök is többször lehetőséget kapott arra, hogy felszólaljon az ENSZ közgyűlésén, minden nemzetközi tiltakozás ellenére, az ország egyértelműen a nyugati hatalmak által elítélt diktatúrák közé tartozik. Ásványkincseit saját maga kívánja hasznosítani, sőt regionális hegemóniára is törekszik, ráadásul a nyugati hatalmak rovására, ezért nem is szerepelhetne máshol, mint tiltólistán.

Európa majdnem tiszta

A listán szereplő diktátorok, despoták, autoriter vezetők jelentős része Afrikában uralkodik, a 23-ból 13-an afrikai ország vezetői. A világ népességének harmada felett uralkodó vezetők közül a listán 7 ázsiai ország vezetője szerepel, ketten Dél-Amerikai országok élén állnak és csupán Lukasenko képviseli az európai despotizmust.

A demokrácia terjedése ugyanakkor az utóbbi években jelentősen lelassult. Az utolsó nagy hullám a kelet-európai szovjet befolyás megszűnésére tehető 89-90-re. A terjedés azonban nem állt meg és egyelőre nem is igazán látni jelét annak, hogy a tendencia visszafordulhatna.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.