Külföld

Patthelyzet az EU-csúcson

admin
admin

2007. 06. 22. 08:36

Az uniós csúcsértekezlet második napján a lengyelek újabb javaslattal álltak elő a szavazati rendszer módosítására. Az alkotmányt felváltó uniós szerződést a legtöbb tagállam sajátosan értelmezi, az EP-elnök azonban figyelmeztetett, hogy nem fognak felvizezett szöveget elfogadni.

Az EU-csúcs pénteki, második napján újabb kompromisszumos javaslatok és elképzelések kerültek napirendre az alkotmányos szerződés szövegtervezetével kapcsolatban, eddig kevés eredménnyel.


Varsó azt szeretné elérni, hogy a jövő évtized végéig (akár 2020-ig) maradjon érvényben a nizzai szerződésben meghatározott döntéshozatali rend, amely az ország számára jóval kedvezőbb az új szerződésbe foglalni kívántnál. Ez ugyanakkor a korábbi állásfoglalások szerint aligha találkozik azon tagállamok elképzeléseivel, amelyek ellenzik az alkotmányos szerződés kidolgozása során elfogadott szavazási rend újratárgyalását. Lengyelország az egyetlen EU-tagállam, amely szeretné elérni, hogy változtassák meg az alkotmányban elképzelt döntéshozatali rendszert, mert az hátrányosabb számára, mint a nizzai szerződés.


Más tagállamok is tettek a csúcs idején erőfeszítéseket arra, hogy segítsenek áthidalni a szavazati rendszer problémáját. Így például felvetődött annak lehetősége, hogy kivételes esetben a szerződésesnél kisebb arányú ellenzés is elég legyen egy döntés megakadályozásához.


A csúcstalálkozón péntek délelőtt kétoldalú egyeztetések zajlottak, az elnöklő Angela Merkel német kancellár a legtöbb problémát jelentő országok vezetőivel, a lengyel államfővel, a brit és a holland miniszterelnökkel, a cseh kormányfővel, valamint az Európai Parlament elnökével konzultált. A kétoldalú találkozóra érkezve Jan Peter Balkenende holland kormányfő megerősítette, hogy hosszú és nehéz tárgyalásokra számít. Úgy vélte azonban, a csúcs minden résztvevője a kompromisszum megtalálásra törekszik.


Egyhelyben topognak


A kancellár szerint még sok nyitott kérdés van, s ezek között találhatóak nagyon bonyolultak is. A német EU-elnökség most az elhangzottakat elemzi majd, péntek délelőtt bilaterális megbeszéléseket folytat egyes országokkal, hogy azután a munkaebéden, immár az összes állam- és kormányfő részvételével összefoglalhassák az eredményeket – közölte Merkel.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet elnöke a vacsoráról távozva azt mondta az őt faggató újságíróknak, hogy nem történt lényeges előrehaladás az alkotmányt felváltó szerződés ügyében. „A légkör jó volt, de ami a többit illeti, én nem tapasztaltam nagyon nagy előrelépést” – közölte.


Sok a vitás kérdés

Matti Vanhanen finn miniszterelnök szerint a kulcsországok közül egyik sem mozdult el eddigi álláspontjáról, s ezért ő – mint mondta – egy kicsit pesszimistán látja a megállapodás esélyét. Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője pedig szintén arról beszélt, hogy egyelőre nincs sok jele az elmozdulásnak. De figyelmeztetett: nemcsak nekik vannak ellenvetéseik, hanem a hollandoknak, a lengyeleknek, a franciáknak és még másoknak is, azaz Nagy-Britannia nincs elszigetelt helyzetben.

Ami egyébként a franciákat illeti, Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön külön tárgyalást folytatott José Luis Zapatero spanyol és Romano Prodi olasz miniszterelnökkel. A hármas megbeszélésnek az volt a célja, hogy közösen segítsék a német EU-elnökséget a vitás ügyek rendezésében. Így például a három ország állítólag kész lenne belemenni abba, hogy Nagy-Britannia ne vegyen részt az EU alapjogi chartájában (London ellenzi, hogy ez a dokumentum brit földön is kötelező legyen). Ugyanakkor ami a közös EU-külügyminiszteri poszt létrehozását illeti (ez ismét csak vörös posztó a britek számára), Párizs, Madrid és Róma elutasít bármiféle meghátrálást, s legfeljebb azt tartja elképzelhetőnek, hogy új nevet adjanak e tisztségnek.


—-“Beszámíthatatlan” Varsó?—-


A találkozón a legnagyobb visszhangot a lengyel miniszterelnök felvetése váltotta ki. A német politikusok és napilapok elképedéssel vegyes felháborodással reagáltak arra a kijelentésére, amely szerint Varsó a II. világháborúban elszenvedett vérveszteségre hivatkozva követel magának nagyobb szavazati súlyt az EU döntéshozó szerveiben.


“Lehetetlennek tartom ezt a nyilatkozatot” – közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitunggal a bajor miniszterelnök. Edmund Stoiber szerint “ha úgy vitázunk, mint Jaroslaw Kaczynski, akkor elfelejthetjük az európai integrációt”.


Kaczynski a varsói rádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy ha nem lett volna a világháborús emberveszteség, akkor ma Lengyelországnak nem 38, hanem 66 millió lakosa volna. Ezzel a hipotézissel indokolta a politikus hazája igényét nagyobb szavazati arányra az Európai Tanácsban. A bonni General-Anzeiger a fentiek alapján úgy véli, hogy immár kételkedni kell a lengyel miniszterelnök politikai beszámíthatóságában. A varsói igények “indoklása” nem egyéb színtiszta revansizmusnál, amelyre nehéz higgadtan reagálni.


A lengyel kijelentésről a magyar kormányfő a Handelsblatt című napilap pénteki számában úgy nyilatkozott, hogy „magatartásával a lengyel miniszterelnök közvetlen károkat okoz az egyes országoknak, köztük Magyarországnak, Franciaországnak vagy Dániának.” Lengyelországnak feltétlenül el kell kerülnie azt a benyomást, hogy követelései esetében egyfajta történelmi kártérítésről van szó – idézte a tekintélyes német lap Gyurcsány Ferencet.


Az EP-elnök bekeményített


Az Európai Parlament elnöke csütörtök este a brüsszeli EU-csúcson figyelmeztette a tagországok állam- és kormányfőit, hogy az általa vezetett testület nem fogja jóváhagyni, ha az EU-alkotmány utódjaként egy felvizezett, számos kulcskérdésben visszalépést jelentő szöveg születne.


Hans-Gert Pöttering ezzel tovább bonyolította az EU-alkotmány körüli vitát. Mint közölte, az EP ragaszkodik az EU alapjogi chartájának kötelező jellegéhez, a minősített többségi döntéshozatalnál alkalmazandó “kettős többség” elvének meghagyásához és ahhoz, hogy a jövendő szerződés ismerje el a közösségi jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályok felett. Ha az eredeti alkotmányban szereplő reformokat nem hajtják végre, akkor az Európai Parlament – Horvátország esetleges csatlakozását kivéve – további EU-bővítéseket nem tud jóváhagyni – szögezte le az EP elnöke.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.