Nagy valószínűséggel Ausztria következő kormánya is koalíciós lesz a vasárnapi parlamenti választásokat követően, de ezen kívül szinte semmit sem biztos.
A helyzetet rendkívül jól jellemzi, hogy alig 72 órával a szavazófülkék megnyitása előtt a 6,1 millió választásra jogosult osztrákból több mint kétmilliónyian még nem döntötték el: kire adják majd a voksukat.
Sok múlik az utolsó pillanaton
A Gallup közvélemény-kutató által készített felmérés azt is bizonyítja, hogy a “tanácstalan” szavazók száma jóval több, mint a választási kampány egy hónappal ezelőtti megnyitása idején. Ennek alapján az utolsó pillanatokban is rendkívüli jelentősége van egy-egy sikeres kampányeseménynek. Ezekre pedig még több lehetőségük is van a pártoknak, hiszen Ausztriában nincs kampánycsend, és az összes nagyobb párt csak pénteken és szombaton tartja kampányzáró nagygyűlését.
A vasárnapi szavazásra 7 párt tudott országos listát állítani: a Wolfgang Schüssel kancellár vezette jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP), az Alfred Gusenbauer irányította Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Alexander Van der Bellen vezetésével induló Zöldek (G), a Szabadság Párt (FPÖ), a Jörg Haider nevével fémjelzett, de a Peter Westenthaler listavezető által irányított Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) elnevezésű párt, valamint az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Hans-Peter Martin független európai parlamenti képviselő által összeállított Martin listája tömörülés. (Öt kisebb politikai erő csak egyes tartományokban.)
Négypárti parlament lehet
Valamennyi közvélemény-kutató előrejelzése szerint azonban csak 4 párt – ÖVP (2002-ben: 42,3 százalék), SPÖ (36,5), Zöldek (9,5), FPÖ (10) – számíthat biztosan arra, hogy átlépi a parlamentbe kerüléshez szükséges 4 százalékos küszöböt. Az összes közvélemény-kutató jobboldali győzelmet jósol, 2-3 százalékos előnnyel a szociáldemokraták előtt. Négy közvélemény-kutató pénteken Bécsben közzétett legfrissebb felmérései szerint az ÖVP 37-38, az SPÖ 35, a Zöldek 10-11, az FPÖ pedig 7,5-10 százalékos támogatottságot élvez.
Valamennyi intézet azt jelezte, hogy Jörg Haider új pártja nem jut majd parlamenti képviselethez, míg két közvélemény-kutató szerint a “leleplezési botrányairól elhíresült” Hans-Peter Martin mozgalma is képviselőket küldhet a törvényhozásba. A kormányalakítás szempontjából különösen fontos a részvételi arány, mert ettől is függ, hogy hány párt jut majd parlamenti mandátumhoz, és ezzel mennyire bővül a koalíciós lehetőségek tárháza.
Biztos koalíció, alacsony részvétel
A támogatottsági felmérések szerint egyetlen párt sem ér el majd olyan eredményt, hogy egyedül is kormányt tudjon alakítani. A két jobboldali (ÖVP és FPÖ) támogatottsága sem elegendő a legalább 50 százalék plusz 1 mandátum parlamenti többség eléréséhez, ahogyan a két ellenzéki párt (az SPÖ és a Zöldek) sem számíthatnak erre.
A zöldek vezetője kinyilvánította szándékát a koalícióra, de azt homályban hagyta, hogy melyik párttal. Az FPÖ vezetője pedig, az “új Haiderként” is emlegetett Hans-Christian Strache már azt is bejelentette: pártja nem akar kormányzati feladatot vállalni, de mindenképpen a parlamenti ellenzék vezető ereje akar lenni. Wolfgang Schüssel kancellár keddi rádióbeszélgetésében nyomatékosan ki is zárta a koalíció lehetőségét a nagyon erős idegen- és bevándorlás-ellenes kampányt kibontakoztató FPÖ-vel. Annyi bizonyos, hogy Ausztria következő kormánya is koalíciós lesz, de hogy mely pártok vesznek részt abban, az majd csak a vasárnapi szavazáson dől el.
Schüssel sorsa bizonytalan
A közvélemény-kutatók szerint a választók körében a nagykoalíció megalakítása a leginkább támogatott lehetőség. A héten közzétett adatok szerint ugyanis a Wolfgang Schüssel kancellár vezette jobbközép ÖVP választóinak az 51 százaléka, a szociáldemokraták támogatóinak pedig a kétharmada e két legerősebb párt koalícióját szeretné majd hivatalban látni. De a választók dönthetnek másképp is, hiszen az erőviszonyok viszonylagos kiegyenlítettsége alapján hivatalban maradhat a kancellár, de távozhat is.
Valamennyi előrejelzés azt valószínűsíti, hogy a legutóbbi választásokhoz képest (80,48 százalék) a részvételi arány alacsonyabb lesz. A pénteken közzétett felmérések szerint az osztrákok mindössze 18 százaléka véli úgy, hogy a parlamenti választásoknak nagy a befolyásuk személyes sorsuk alakulására. S hogy még árnyaltabb legyen a kép: a megkérdezettek 56 százaléka állítja, hogy ugyanarra a pártra fog szavazni, mint 4 évvel ezelőtt, 14 százalék pedig biztosan másik pártra.
Mindezek fényében feltételezhető lenne, hogy döntőek lesznek majd a pártprogramok, ám a felmérések szerint a szavazók többsége inkább a listavezetők személyisége alapján adja le voksát. Ebből a szempontból némi fogódzkodót jelenthet, hogy a pártvezetők csütörtök esti televíziós vitájában Wolfgang Schüssel kancellár kapta a nézőktől a legnagyobb támogatást (30 százalék), majd Alfred Gusenbauer (21) és Alexander Van der Bellen (19) következett. A pártprogramokban ugyanakkor alapvető különbségek is felfedezhetők.
Gazdaságpolitikai különbségek
A néppártiak ugyanis a Schüssel-kormány eddig követett politikájának a helyességére hivatkoznak, hangsúlyozva, hogy Ausztria ma Európában a harmadik leggazdagabb ország, ahol az 1 főre számított GDP meghaladja a 30 ezer dollárt. Az infláció stagnál, a munkanélküliség ugyan növekszik, de azt ígérik, hogy ezentúl 3 hónapnál hosszabb ideig egyetlen fiatal sem marad munka-, illetve átképzési lehetőség nélkül, nem akarják csökkenteni a legmagasabb jövedelemadó 50 százalékos kulcsát, a nyugdíjrendszer módosításával visszaszorították az idő előtt nyugdíjba vonulók hadseregét.
A szociáldemokraták nem tagadják, hogy jólét van Ausztriában, de arra hivatkoznak, hogy abban igazságosabb elosztást kell biztosítani, és minden téren reformokat követelnek. Azzal vádolják a kormányt, hogy hivatali ideje alatt megkétszereződött a fiatal munkanélküliek száma, ezért költségvetési forrásokat követelnek az állástalanok számának csökkentése, a munkaidő hosszának mérséklése, a nyugdíjak növelése, a “kétszintű” – szegényeknek és gazdagoknak – egészségügyi ellátás rendszerének a felszámolása érdekében. A Zöldek “a nyugodt erő” pozíciójában várják a választásokat, amelyekre a szakértelem, a hozzáértés, a „heccelődés nélkül is lehet” jelszavakkal készültek.
