Külföld

Koalíciós kormányról döntenek az osztrákok

admin
admin

2006. 09. 30. 10:00

Szinte biztosra vehető, hogy Ausztria következő kormánya is koalíciós lesz, azt azonban még nehéz megjósolni, hogy ki kivel alkot majd szövetséget. Az osztrákok többsége nagykoalíciót látna szívesen, és az is valószínű, hogy Jörg Haider új pártja nem jut majd be a parlamentbe.

Nagy valószínűséggel Ausztria következő kormánya is koalíciós lesz a vasárnapi parlamenti választásokat követően, de ezen kívül szinte semmit sem biztos.

A helyzetet rendkívül jól jellemzi, hogy alig 72 órával a szavazófülkék megnyitása előtt a 6,1 millió választásra jogosult osztrákból több mint kétmilliónyian még nem döntötték el: kire adják majd a voksukat.


Sok múlik az utolsó pillanaton

A Gallup közvélemény-kutató által készített felmérés azt is bizonyítja, hogy a “tanácstalan” szavazók száma jóval több, mint a választási kampány egy hónappal ezelőtti megnyitása idején. Ennek alapján az utolsó pillanatokban is rendkívüli jelentősége van egy-egy sikeres kampányeseménynek. Ezekre pedig még több lehetőségük is van a pártoknak, hiszen Ausztriában nincs kampánycsend, és az összes nagyobb párt csak pénteken és szombaton tartja kampányzáró nagygyűlését.

A vasárnapi szavazásra 7 párt tudott országos listát állítani: a Wolfgang Schüssel kancellár vezette jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP), az Alfred Gusenbauer irányította Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Alexander Van der Bellen vezetésével induló Zöldek (G), a Szabadság Párt (FPÖ), a Jörg Haider nevével fémjelzett, de a Peter Westenthaler listavezető által irányított Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) elnevezésű párt, valamint az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Hans-Peter Martin független európai parlamenti képviselő által összeállított Martin listája tömörülés. (Öt kisebb politikai erő csak egyes tartományokban.)

Négypárti parlament lehet

Valamennyi közvélemény-kutató előrejelzése szerint azonban csak 4 párt – ÖVP (2002-ben: 42,3 százalék), SPÖ (36,5), Zöldek (9,5), FPÖ (10) – számíthat biztosan arra, hogy átlépi a parlamentbe kerüléshez szükséges 4 százalékos küszöböt. Az összes közvélemény-kutató jobboldali győzelmet jósol, 2-3 százalékos előnnyel a szociáldemokraták előtt. Négy közvélemény-kutató pénteken Bécsben közzétett legfrissebb felmérései szerint az ÖVP 37-38, az SPÖ 35, a Zöldek 10-11, az FPÖ pedig 7,5-10 százalékos támogatottságot élvez.

Valamennyi intézet azt jelezte, hogy Jörg Haider új pártja nem jut majd parlamenti képviselethez, míg két közvélemény-kutató szerint a “leleplezési botrányairól elhíresült” Hans-Peter Martin mozgalma is képviselőket küldhet a törvényhozásba. A kormányalakítás szempontjából különösen fontos a részvételi arány, mert ettől is függ, hogy hány párt jut majd parlamenti mandátumhoz, és ezzel mennyire bővül a koalíciós lehetőségek tárháza.

Biztos koalíció, alacsony részvétel

A támogatottsági felmérések szerint egyetlen párt sem ér el majd olyan eredményt, hogy egyedül is kormányt tudjon alakítani. A két jobboldali (ÖVP és FPÖ) támogatottsága sem elegendő a legalább 50 százalék plusz 1 mandátum parlamenti többség eléréséhez, ahogyan a két ellenzéki párt (az SPÖ és a Zöldek) sem számíthatnak erre.

A zöldek vezetője kinyilvánította szándékát a koalícióra, de azt homályban hagyta, hogy melyik párttal. Az FPÖ vezetője pedig, az “új Haiderként” is emlegetett Hans-Christian Strache már azt is bejelentette: pártja nem akar kormányzati feladatot vállalni, de mindenképpen a parlamenti ellenzék vezető ereje akar lenni. Wolfgang Schüssel kancellár keddi rádióbeszélgetésében nyomatékosan ki is zárta a koalíció lehetőségét a nagyon erős idegen- és bevándorlás-ellenes kampányt kibontakoztató FPÖ-vel. Annyi bizonyos, hogy Ausztria következő kormánya is koalíciós lesz, de hogy mely pártok vesznek részt abban, az majd csak a vasárnapi szavazáson dől el.

Schüssel sorsa bizonytalan

A közvélemény-kutatók szerint a választók körében a nagykoalíció megalakítása a leginkább támogatott lehetőség. A héten közzétett adatok szerint ugyanis a Wolfgang Schüssel kancellár vezette jobbközép ÖVP választóinak az 51 százaléka, a szociáldemokraták támogatóinak pedig a kétharmada e két legerősebb párt koalícióját szeretné majd hivatalban látni. De a választók dönthetnek másképp is, hiszen az erőviszonyok viszonylagos kiegyenlítettsége alapján hivatalban maradhat a kancellár, de távozhat is.

Valamennyi előrejelzés azt valószínűsíti, hogy a legutóbbi választásokhoz képest (80,48 százalék) a részvételi arány alacsonyabb lesz. A pénteken közzétett felmérések szerint az osztrákok mindössze 18 százaléka véli úgy, hogy a parlamenti választásoknak nagy a befolyásuk személyes sorsuk alakulására. S hogy még árnyaltabb legyen a kép: a megkérdezettek 56 százaléka állítja, hogy ugyanarra a pártra fog szavazni, mint 4 évvel ezelőtt, 14 százalék pedig biztosan másik pártra.

Mindezek fényében feltételezhető lenne, hogy döntőek lesznek majd a pártprogramok, ám a felmérések szerint a szavazók többsége inkább a listavezetők személyisége alapján adja le voksát. Ebből a szempontból némi fogódzkodót jelenthet, hogy a pártvezetők csütörtök esti televíziós vitájában Wolfgang Schüssel kancellár kapta a nézőktől a legnagyobb támogatást (30 százalék), majd Alfred Gusenbauer (21) és Alexander Van der Bellen (19) következett. A pártprogramokban ugyanakkor alapvető különbségek is felfedezhetők.

Gazdaságpolitikai különbségek

A néppártiak ugyanis a Schüssel-kormány eddig követett politikájának a helyességére hivatkoznak, hangsúlyozva, hogy Ausztria ma Európában a harmadik leggazdagabb ország, ahol az 1 főre számított GDP meghaladja a 30 ezer dollárt. Az infláció stagnál, a munkanélküliség ugyan növekszik, de azt ígérik, hogy ezentúl 3 hónapnál hosszabb ideig egyetlen fiatal sem marad munka-, illetve átképzési lehetőség nélkül, nem akarják csökkenteni a legmagasabb jövedelemadó 50 százalékos kulcsát, a nyugdíjrendszer módosításával visszaszorították az idő előtt nyugdíjba vonulók hadseregét.

A szociáldemokraták nem tagadják, hogy jólét van Ausztriában, de arra hivatkoznak, hogy abban igazságosabb elosztást kell biztosítani, és minden téren reformokat követelnek. Azzal vádolják a kormányt, hogy hivatali ideje alatt megkétszereződött a fiatal munkanélküliek száma, ezért költségvetési forrásokat követelnek az állástalanok számának csökkentése, a munkaidő hosszának mérséklése, a nyugdíjak növelése, a “kétszintű” – szegényeknek és gazdagoknak – egészségügyi ellátás rendszerének a felszámolása érdekében. A Zöldek “a nyugodt erő” pozíciójában várják a választásokat, amelyekre a szakértelem, a hozzáértés, a „heccelődés nélkül is lehet” jelszavakkal készültek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.