Külföld

EU-alkotmány: mi lesz, ha életbe lép?

admin
admin

2005. 05. 29. 11:00

Egyszerre három elnöklő ország irányítja majd; lesz saját elnöke, külügyminisztere; és rögzített forgatókönyve is azok számára, akik ki akarnak lépni – persze csak azután, ha alkotmánya is lesz az Európai Uniónak.

„Milyen alkotmány az, amelyik nem fér el az ember nadrágzsebében?” – tette fel a költői kérdést az unióval szemben hagyományosan szkeptikusabb Nagy-Britannia, Európa ügyében viszonylag lelkesebb külügyminisztere Jack Straw tavaly, az Economistban.

Mondhatnánk, hogy neki könnyű, hiszen az angol jogban nincs írott, több kötetes alkotmány. Arra a kérdésre azonban mégis rávilágít, hogy a 325 oldalas szerződés – hiszen ez nem egy valódi alkotmány, csupán egy alapszerződés az EU jelenlegi huszonöt tagállama között, melyek egy sui generis közösséget és intézményrendszert alkotnak – vajon el tudja-e érni nem titkolt célját, hogy átláthatóbbá tegye, közelebb hozza az Európai Uniót az emberekhez. Sajátos nyelvezetével, bonyolultnak tűnő döntéshozatalával, és brüsszeli vízfejével együtt!

Mit tartalmaz az európai alkotmány?

A szerződés egyik legnagyobb érdeme az, hogy egyetlen szöveggel helyettesíti a jelenleg hatályban lévő összes, az Európai Unió működését garantáló szerződést. Az új alapszerződés nem lép a tagállamok alkotmányainak a helyébe, hanem azokkal együtt érvényes, létjogosultsággal rendelkező autonóm okmány.

A kereszténység, mint európai örökség, a majdani török csatlakozás fényében problémás kérdését, és a kisebbségek jogait övező problémákat is felkavaró Preambulum foglalja össze azokat az európai értékeket, amelyeket a közösség egyként elfogad, hisz és képvisel. Az alkotmányos alapszerződés négy, egymással egyenértékű részből áll. Az alapvető rendelkezéseket taglaló első rész tartalmazza az unió célkitűzéseit, jelképeit. Jól körülhatárolva jelöli ki a hatásköri megoszlást az unió és az egyes tagállamok között, valamint részletezi a döntéshozatali eljárást és az európai intézményeket. Újdonságot jelent az, hogy először kerül rögzítésre az unió jogi személyisége, amellyel valódi nemzetközi aktorként léphet fel, valamint most először jogilag is szabályozásra kerül a közösségből való kilépés mikéntje. Ez a fejezet definiálja az uniós polgárok jogait, s rögzíti azt a tételt is, hogy az uniós állampolgárság csak kiegészíti – tehát feltételezi is – a nemzeti állampolgárságot.

Egyedül nem megy

Intézményi újítás, hogy a jelenlegi, félévente rotáló elnökségi rendszer helyét átveszi a csoportos elnökség, melynek keretein belül három ország, 18 hónapig vezeti együtt az uniót. Az alkotmány életbe lépése azt is jelenti, hogy az önálló intézményként működő Európai Tanács élén, két és fél éves mandátummal bíró, a közösséget személyében is megjelenítő elnök áll majd. Mellette a közös kül- és biztonságpolitika fő felelőseként, az EU külügyi reprezentánsaként, a kettős legitimációjú – bizottsági és tanácsi felelősséggel és elszámoltathatósággal bíró – uniós külügyminiszter posztja is bevezetésre kerül.

A közösség Alapjogi Chartája képezi az alkotmány következő részét, amely teljes egészében úgy került a szerződésbe, ahogy az 2000-ben, Nizzában kihirdetve érvénybe lépett. Jelentős áttörés ez az aktus, hiszen így az uniónak saját emberi- és alapjogi katalógusa lett, amely beágyazódván az alkotmányba, kötelező erővel – európai bírósági kontrollal – bír anélkül, hogy az EU hatásköreit szélesítené.

Az Unió politikái című harmadik fejezet részletezi azokat a tevékenységeket, amelyekről a jelenleg hatályos szerződések rendelkeznek. Itt kerültek rögzítésre a közös költségvetés pillérei – egység, évenkénti rendszeresség és egyensúly -, továbbá az unió pénzügyi kiadásainak éves felső határát megállapító többéves pénzügyi keret is. Fontos újdonság, hogy egyes uniós döntési javaslatok előtt a nemzeti parlamentek kötelesek megvizsgálni a szubszidiaritás elvének érvényesülését, azaz, hogy minden kérdésben a lehető legalacsonyabb szinten kell dönteni.

Egyenlőség a hatékonyság rovására?

Az alapszerződés szerint 2009. november 1-jétől, adott területeken át kell térni a kettős többségi döntési módra: e szerint a tagállamok 55 százalékának (legalább 15 tagállam), s ezzel együtt az unió népessége legalább 65 százalékának támogatása szükséges egy döntéshez. Minősített többséget jelent a tagállamok legalább 72 százalékának, egyben az unió népességének legalább 65 százalékát elérő támogatás.

A képviselői helyeket is újra kell majd osztani a várható bővítésekkel számolva. A létszámot 750-ben maximálták, 2009-től hatályosan, amikor is további újragondolás szükséges az unió akkori nagyságának megfelelően. Az Európai Bizottság létszámáról folytatott parázs viták után végül is a demokratikus, minden tagállam számára egy biztosi helyet garantáló rendszer lép életbe, lesöpörve a számban kisebb és esetleg hatékonyabb testület lehetőségét, amelyben viszont nem minden tagállam biztosa rendelkezett volna szavazati joggal. Az unió szükség esetén, olyan területeken is beavatkozhat a közös fellépés jegyében, mint a közegészségügy, az energia, a polgári védelem, vagy a sportban a dopping elleni küzdelem. Az uniós fellépés eszközei is egyszerűsödtek: a jelenlegi több mint 36 helyett hat típusba sorolták a jogi aktusokat.

A negyedik fejezet tartalmazza az Általános és záró rendelkezéseket, köztük az alkotmányos alapszerződés módosításának eljárásait. Ebben rögzítették a reform, a változtatás kidolgozására hivatott intézmény, a Konvent összehívásának kötelezettségét is: ez a testület készíti elő a döntéseket a Kormányközi Konferencia számára.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.