Jövő hét szerdától újabb két vármegyében, Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben vezetik be az immár az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által koordinált háziorvosi ügyeleti rendszert, amely másfél év tesztidőszak után Hajdú-Biharban indult el február 1-jén. A legfeszítőbb kérdés az, hogy a vármegyékben hány háziorvos hajlandó aláírni az OMSZ-szel az ügyeleti szerződést, hogy délután négy és este tíz óra között ellássák az ügyeleti feladatokat.
Annak az orvosnak, aki szerződést köt, legalább havi kétszer kell ügyeletet vállalnia hétköznap 9, hétvégén és ünnepnap 11 ezer forintos órabérért. A háziorvosok szerződéskötése amiatt vált kérdésessé, mert a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a február 4-ei küldöttközgyűlésén úgy döntött: felszólítja az alapellátó orvosokat, ne szerződjenek az ügyeleti feladatra az azt koordináló OMSZ-szel.
Hogy pontosan hány alapellátó orvos köt szerződést, nehéz megmondani. A 24.hu-hoz Győr-Moson-Sopron vármegyéből jutott el konkrét adat, ahol február 18-án tájékoztatta erről a mentőszolgálat regionális igazgatója a megyei MOK területi szervezetét. E szerint
Porpáczy Krisztina, a MOK területi szervezetének alelnöke lapunknak azt mondta, a rendelkezésükre álló információk szerint a vármegye háziorvosainak zöme mindaddig nem írja majd alá az ügyeleti szerződést, ameddig annak tartalma mindkét fél számára elfogadhatóvá nem válik. Nem céljuk azonban az ügyeleti feladatok bojkottálása – hangsúlyozza a háziorvos.
A háziorvosok tudják, hogy az egészségügyi alapellátási ügyeletre szükség van, és az a betegek érdekében áll. A kritikus hozzáállás nem cél, hanem eszköz. Annak érdekében alkalmazzuk, hogy az alapellátási finanszírozási hibáit korrigálják, illetve a rezsikompenzáció megtörténjen.
A háziorvos azt is leszögezte, az egészségügyi kormányzat intézkedéseivel van bajuk, amelyek szerintük nem szolgálják a hazai egészségügy rendbetételét, „sőt tovább rontják a lakosság helyzetét.”
A nagyobb problémák egyikének azt tartják, hogy nincs nyilvános, mindenki számára hozzáférhető átalakítási terv.
Mindemellett nap mint nap azt látjuk és éljük meg a betegekkel együtt, hogy az ellátórendszer egyre romlik, és végzetes, kritikus állapotba került. Ezért nem írunk alá most semmit, és ezért gyűjtjük rövidesen a kórházi orvosok önként vállalt többletmunka felmondásait letétbe. Azért zárkózunk el az ügyeleti szerződések aláírásától, mert a célunk, hogy kikényszerítsük egy jól működő egészségügyi rendszer alapjainak tárgyalóasztal melletti letételét.
Győr-Moson Sopron nem áll készen
Porpáczy Krisztina azt is mondta lapunknak, hogy a győri orvoskamara úgy látja, Győr-Moson-Sopron vármegye nem áll készen az új ügyeleti rendszer márciusi elindítására.
Készültek ugyan az ügyeleti pontokra beosztások a kollégáknak, de a táblázatokban rendre olyan háziorvosok neve szerepel, akik nem szerződtek le az OMSZ-szel – utalt a háziorvos arra, amit Szijjártó László gyermekorvos, a győri MOK területi szervezetének elnöke mondott néhány nappal ezelőtt a Népszavának, miszerint Győrben 61 háziorvos kapott e-mailt arról, hogy mikor kell ügyelnie márciusban. A listákon azonban számos olyan orvos szerepel, aki nem írta alá eddig a szerződést arról, hogy részt vesz a mentőszolgálat által szervezett új ügyeleti rendszerben.
„Megnyugtatásunkra közölte az OMSZ regionális igazgatója a február 18-ai megbeszélésen, hogy ezek a táblázatok csak »teoretikusak«” – tette hozzá Porpáczy Krisztina.
Az orvoskamara győri szervezete szerint amíg nem tisztázódnak az ügyeleti működés körüli problémák, a jelenlegi, „megelégedésnek örvendő” alapellátási ügyeleti szolgálatok folytathatnák a működésüket. Melyekkel kapcsolatban eddig semmilyen probléma nem jelentkezett a háziorvos szerint, aki példaként az 1994 óta nonprofit szervezetként működő mosonmagyaróvári orvosi ügyeletet hozza fel.
Mivel ennek a szakmai műhelynek jelenleg az ügyvezetőjeként rálátásom van a működésre, bizton állíthatom, hogy kiválóan tesszük a feladatunkat, és szolgáljuk a betegeinket, amit folytatnánk a továbbiakban is.
Szijjártó László, a MOK Győr-Moson-Sopron vármegyei elnöke is úgy látja, a háziorvosok többsége nem írja majd alá az ügyeleti szerződést a megyében, amit nem is csodál, mert szerinte az új szabályozás kiforratlan, átgondolatlan és hosszú távon nem fenntartható. De nemcsak ezért buzdítják ellenállásra az alapellátó, azaz a felnőtt, a gyermek- és a fogorvosokat, hanem azért is, mert az egészségügy összeomlott, nincs ismert átfogó, a lakosság érdekeit szem előtt tartó rendezési terv, és a kormányzat nem folytat érdemi egyeztetést a szakemberekkel, erőből nyomnak át minden változtatást, melyeknek jelentős része rontja a lakosság ellátási lehetőségeit – sorolja az orvoskamara elnöksége által is feltárt problémákat.
– magyarázza a gyermekgyógyász. Az szerinte üdvözlendő, hogy az idős orvosok segítik, hogy az ellátórendszer ne omoljon össze, másrészről viszont szégyen, hogy még dolgozniuk kell ennyi idősen is.
Az ügyeleti rendszert Szijjártó László szerint is át kell alakítani, a mostani változtatás azonban csak ideiglenesen, átmeneti rendszerként fenntartható azokon a helyeken, ahol az ügyeleti rendszer már korábban összeomlott, mert már nem is orvos ügyel, sok helyen pedig nem vagy csak nehezen lehet kiállítani az ügyeleteket. Ezeken a helyeken valóban van létjogosultsága az OMSZ szervezésének azért, hogy a mentőszolgálat a krízishelyzetben megoldja a humánerőforrás-problémákat, de a rendszer működtetéséhez hosszú távú megoldások kellenek.
Lelkileg nehéz döntés az orvosoknak
Győr-Moson-Sopron mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg is átáll jövő héten az új ügyeleti rendszerre, és úgy tűnik, az ottani háziorvosok körében is nagy az ellenállás.
Nem arról szól ez, hogy nem akarunk dolgozni, és nem is arról, hogy nem akarunk ügyelni
– mondta a 24.hu-nak a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei alelnöke, aki azt emeli ki lapunknak, hogy a kamara által február 4-én elfogadott és bejelentett nyomásgyakorló akciókat nemcsak az alapellátó orvosok miatt indították útnak, de ezzel a szakorvosokat is védik.
Adamecz Imre elsőként a MOK elnöksége által is felvázolt súlyos problémát emelte ki: a szakdolgozók bérrendezésének hiányát. Nélkülük nincs érdemi betegellátás – mondta a háziorvos, aki a kórházi orvosok kirendelhetőségét és pótlékaik elvételét sorolta még az általános problémák közé.
A szabolcsi háziorvos-alelnöknek beszélgetésünk időpontjában nem voltak adatai aláírt szerződésekről, de azt állította, a vármegye háziorvosainak túlnyomó többsége elégedetlen, és kész részt venni a nyomásgyakorló akcióban. Ami lelkileg nem könnyű döntés Adamecz szerint.
Nem egyszerű az, hogy nem írjuk alá a szerződést, mert mi orvosok vagyunk, köt minket az orvosi eskünk. De nem látjuk, milyen más eszköz lenne a kezünkben. Megszoktuk, hogy lehajtjuk a fejünket, dolgozunk és megyünk tovább, bármi is történik. Ebből lett most elegünk
– fogalmazott az orvos, hozzátéve, nem akarnak politizálni, de úgy látják, a félkatonai, központosított, finanszírozásból visszavevő szabályozás hosszú távon nem szolgálja a betegellátást.
Gyurcsányozás helyett
Az orvoskamara nemcsak a háziorvosokat buzdítja nyomásgyakorlásra, hanem a kórházakban dolgozó szakorvosokat is. Őket az önként vállalt többletmunka-szerződéseik letétbe helyezésére szólítják fel.
Készülnek a letétbe helyezések formanyomtatványai és a tájékoztató anyagok – mondta Szijjártó László. Akkora az elégedetlenség az orvosok körében, hogy tömegesen érkeznek visszajelzések a kamara felé azzal kapcsolatban, hogy végre a MOK nemcsak nyilatkozatokat ad ki és levelezget, hanem drasztikusabb eszközhöz is hajlandó nyúlni – tette hozzá az orvos.
Abban bízik, hogy mindazok, akik komolyan veszik az orvoslást, és szolidárisak a kollégáikkal, illetve aggódnak a betegek sorsáért, és javítani akarnak a rendszeren, csatlakoznak az akcióhoz. Bár reméli, hogy minden orvos csatlakozni fog, tisztában van a realitásokkal: biztosan lesznek, akik nem akarnak ebben részt venni, viszont szerinte nem is kell minden orvos ahhoz, hogy a nyomásgyakorlásnak eredménye legyen. Egyes helyeken elég, ha néhány orvos felmondja a túlmunkáját, vagy nem írja alá az ügyeleti szerződését, és a kórházi, illetve a háziorvosi ügyeleteket nem lehet majd kiállítani.
Éppen ezért kellene a kormánynak gyurcsányozás helyett komolyan vennie az orvosok elégedetlenségét
– fogalmazott Szijjártó László.
Egy teljes állású orvosnak havi két ügyeletet kötelező vállalnia, e fölött önként vállalt ügyeletről beszélünk. Ha az utóbbiakat felmondják, akkor több osztályon nem lehet majd az esti-éjszakai ügyeleti beosztást megszervezni, sőt elképzelhető, hogy bizonyos napokon egyáltalán nem lesz ügyelet. Ezt a helyzetet az adott kórház csak az ellátás szűkítésével oldhatja meg: osztályokat kell összevonni vagy bezárni – magyarázta Szijjártó, aki természetesen maga is ügyel, nem is keveset. A havi két kötelező ügyeleten túl még három-négyet, attól függően, mennyit bír. Az ügyeleteket 8 órás „rendes” műszak után vállalják az orvosok, akik így gyakran 12, de előfordul, hogy 24 órát is a kórházban töltenek. Szijjártó László néhány kollégája 8–9-et is ügyel egy hónapban, ami messze nem egészséges. Azt mondja a gyermekorvos, ha sikerülne az orvosok többségét rávenni arra, hogy letétbe helyezzék a túlmunka-felmondást, akkor „a kormány is észrevenné, hogy nem sikerül sárba taposni és rabszolgasorba kényszeríteni őket, ahogy a tanárokkal tették.”
Ha a kabinet ezt mégis eléri, akkor annak az az üzenete, hogy bármit meg tudnak csinálni, és az orvoslás presztízse a következő tíz évben tovább hanyatlik. Az új szabályok által kialakított körülmények között nem várható el a fiataloktól, hogy az orvosi pályát válasszák, „mert egy rendőrséghez hasonló rendszerben fogják őket mozgatni, mint egy bábot” – tette hozzá az orvos.
