Zalakaroson gyakorlatilag csak a turizmus van, a város 99,9 százalékban a turizmusból él – így foglalta össze Novák Ferenc, Zalakaros kormánypárti polgármestere és Végh Andor, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója, hogy mit jelent az idegenforgalom a településnek. A városban 335 magánszálláshely mellett 14 hotel működik, utóbbiak a turizmus 90 százalékát hozzák. A képletből könnyű kitalálni: kemény időszak vár az ország egyik legnépszerűbb fürdővárosára is.
A fürdő nem zár be. De miért nem?
A zalakarosi szállodák életben maradásához elengedhetetlen a fürdő működése, éppen ezért Végh Andor beszámolóját egy alaptézissel kezdte:
A zalakarosi fürdő nem fog bezárni.
Pedig súlyosan érinti őket a válság, az éves villamosenergia-fogyasztásuk 2,7 millió kilowatt, gázból 250 ezer köbmétert fogyasztanak évente. 2019-ben a gázra 39 millió forintot fizettek, az idei évben több mint 260 millió forintot. Csökkentett nyitvatartással, áremeléssel, épületrészek lezárásával, „humánerőforrás optimalizálással” próbálnak reagálni a helyzetre. Utóbbi azt is jelenti, hogy október 1-től tíz kollégától megváltak. Végh, aki egyben a fürdőszövetség alelnöke is, kikerekedett szemekkel olvasta, hogy bezárt a miskolctapolcai fürdő. Pedig talán nem is az kérdés, miért döntött így a Miskolci Fürdők Kft., inkább az, hogy ilyen energiaárak mellett miért nem zár be a zalakarosi?
„1965 szeptemberétől Zalakaros lelke a fürdő. Ha a fürdő nem létezne, akkor sok turisztikai ágazatban lévő szereplő sem működne” – válaszolta Végh. Így gondolkozik a polgármester is. Novák ugyanakkor azt elismeri, hogy a téli időszakban nem lehet nyereségesen üzemeltetni az intézményt, ahol viszont 180 ember dolgozik, akikre gondolni kell.
A Covid alatt be kellett zárni. Ha a fürdők bezárnak, bezárnak a szállodák is. A fürdő egyet jelent Zalakarossal, ez a gazdaság alfája és omegája. Ha a fürdőt bezárjuk, akkor minden bezár.
A Covid alatt, 2020-ban a harmadik leglátogatottabb település volt Zalakaros Magyarországon, többen jöttek ide nyaralni, mint Hévízre. Furcsa is volt a zalakarosiaknak, amikor megjelentek a Teslák – emlékszik vissza erre az időszakra a polgármester. A városvezető továbbra is optimista, úgy látja, hogy itthon van egy olyan fizetőképes kereslet, amelyik meg tudja fizetni Zalakarost.
A fürdőszövetség alelnöke szerint a kisebb fürdők szezonálisan üzemelnek majd a jövőben, a nagyobb fürdők pedig a végsőkig küzdenek. Állami támogatásban is bízik Végh. Céljuk a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentésének elérése, a NEAK-támogatás növelése, és bíznak a munkabér-támogatásban is.
Állami segítség nélkül kigazdálkodhatatlan
A fürdő nyitvatartása persze csak az egyik feltétele a szállodák túlélésének. A 70 szobás Zalakaros Aphrodité és Vénusz Hotel vezetője Virág Ernő egyértelműen fogalmaz:
Ha nem kapunk az energiához állami segítséget, akkor olyan mértékű lesz a rezsinövekedés, ami a szállodák esetében nem kigazdálkodható. Állami támogatás nélkül a szálloda összbevétele kevesebb lesz, mint amit villanyra és gázra kell költeni, így nem lehet üzemelni.
A gázköltségük a korábbiakhoz képest 12-szeresére nőtt, a villany „csak” az ötszörösére. A szálloda fele hőszivattyús fűtéssel működik, így ezt biztosan tudják télen is üzemeltetni, a másik felében inkább felújítanak januártól. Virágék megpróbálják átállítani a szállodát teljesen elektromos üzemeltetésre, a konyhában kicserélnék a gázos főzőeszközöket, a wellnesst is hőszivattyúval fűtenék.
Szintén kisebb felújításokat terveznek Zalakaros első ikonikus szállodájában, a Hunguest Hotel Freyaban is. Perjési Levente arról beszélt, hogy még az idei ősz is jónak tűnik, sőt, a szilveszteri és a karácsonyi időszak is valószínűleg telt házas lesz, de ezt követően visszaeséssel számolnak. Kivitelezhetetlennek tartja, hogy áraikban érvényesítsék az energiaárakat, maximum egy inflációkövető áremelést tart elképzelhetőnek. Bezárást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szálloda sem tervez, miközben az idei energiaköltség náluk is 60 százalékkal magasabb lesz. Persze egy bizonyos szint alatt már nem érdemes nyitva tartani. Azért „20-30 százalék alatti foglaltságnál el kellene gondolkodni egy átmeneti bezáráson”.
Jóval nehezebb helyzetben van a Hotel Napfény Zalakaros, ahol 46 szobát szállodaként üzemeltetnek, a többit üdülési joggal.
A 2022-es év jól alakult vendégforgalom és árbevétel szempontjából is, de nekünk körülbelül valahol itt van a vége
– mondta Pus Balázs ügyvezető igazgató. Az energiaárak növekedése miatt ők drasztikusabb döntést hoztak: a szálloda üzemeltetést november 6-án biztosan felfüggesztik az idei évre, és átmenetileg bezár az étterem és a wellness is. Három épületet üzemeltetnek, kettőt életben tartanak novemberben és decemberben, de ezeken a részeken csak szálláshely-szolgáltatást nyújtanak az 1200 fős üdülési tagságnak.
A hotel januárban és februárban viszont már teljesen leáll, márciusban újraindulnak és azt remélik, hogy áprilisban mindent megnyithatnak, még a szállodát is. A bezárás persze leépítést is jelent, dolgozóik körülbelül 30 százalékától kénytelenek megválni, ez nagyjából 19 főt jelent.
A villanyár-emelkedés őket nem érinti, a gáz viszont hatalmas érvágást jelent a szállodának. Utóbbi 270 forintos árról 850 forintra ugrott, „majdnem kocogtatja a 100 milliós többletkiadást”, ez nekik a kigazdálkodhatatlan kategória. Mi várható 2023-ban? – előzte meg a kérdést. „Nagyjából mindenki szétteszi a kezét, mert senki nem tudja, hogy milyen lesz a kínálat és a kereslet. Pus úgy számol, hogy „minimum két borzalmasan nehéz év következik”.
60 százalékos áremelés kellene
Üsztöke Botond a Zalakarosi Turisztikai Egyesület elnöke, a Karos Spa Hotel vezérigazgatójaként 290 szobáért és 110 emberért felel. Ő is a száraz tényekkel kezdett: 2021-ben 100 forintért vették a gázt, 2022-ben éves szinten 680 forintért, az áramot a korábbi 50 forint helyett most 246 forintos áron kénytelenek beszerezni. Évi 3 millió kilowatt áramot fogyasztanak, nem nehéz kiszámolni, ez milyen költség. Gyorsan le is vonja a következtetést: ezek a nagyságrendek kigazdálkodhatatlanok.
Önkritikát is gyakorolt, amikor arról beszélt, hogy a szálloda egy pazarló életmódot folytatott, nem foglalkoztak azzal, hogyan tudnánk kevesebb energiát használni. Eddig télen a külső medencét 5 fokon temperálták, most már azon gondolkoznak, hogyan tegyenek bele fagyállót. Megoldás lehetne még a kiadások csökkentése mellett a bevételek növelése, „de sokkal több vendég nem fog jönni jövőre, mint idén”. Sőt, tart attól, hogy kevesebb.
Egyszerű a képlet: ha a családok nem tudják kifizetni a rezsit, akkor nem mennek el nyaralni és nehéz helyzetbe kerül a turizmus. Átlagárat kellene növelni, 20 százalékot Üsztöke Botondék már emeltek is 2022-ben.
Még 60 százalékkal kellene emelni az árainkat, ezt a piac viszont nem viselné el. Nemcsak Zalakaroson, sehol az országban. Mire számíthatunk még?
– dobja be a kérdést a Karos Spa kistermében a szakember. „A szálloda tulajdonosai érzelmi alapon valószínűleg azt mondanák, hogy a csodára, hiszen ilyen gázárak és elektromos áramárak mellett a magyar gazdaság nem tartható.” A csodán kívül még az állami segítségben bíznak. Munkabér-támogatást remélnek, a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését, és bíznak abban, hogy az osztrák kormányhoz hasonlóan itthon is megkapják a turisztikai szereplők a gázárnövekedés 50 százalékát támogatásként. Addig is marad a racionalizálás: „nem biztos, hogy kell két külön ház januárban és februárban, és lehet nincsen mindig szükség az öt emeletre”.
„Jobban kellene koncentrálni azokra, akik euróban kapják a fizetésüket” – ez a megállapítás Tóth Zoltántól, az Art Hotel Zalakaros ügyvezető igazgatójától származik. Ők 44 szobát üzemeltetnek, eddig nekik is kiváló évük volt, ezzel persze nem voltak egyedül, a 2021-es szezonra senki sem panaszkodott. Tóthék nyár elején elkezdték az áremelést, szép lassan 30-35 százalékkal drágultak. Terveik között nem szerepel a bezárás, de karácsony előtt minden évben 2-3 hétre leállnak, ez így lesz idén is. A téli ünnepi foglaltság egyelőre jól is néz ki, és remélik, hogy januárban és februárban sem kell lakatot tenni a főbejáratra. 29 fő a dolgozói létszám, elsősorban miattuk nem akarnak bezárni. Ők annyiból szerencsés helyzetben vannak, hogy fogyasztásuk 30 százalékát napelemek termelik meg, a gázt viszont már 115 forint helyett 800 forint körül kapják. Kicsit le is csavarják a fűtést a szobákban, nappal 22,5 fokra, este 10 után 20 fokra.
A Park Inn By Radisson Zalakarosnak aztán tényleg kulcskérdés a fürdő működése, miután a 239 szobás szállodából (a Hunguest Hotel Freyahoz hasonlóan) törülközőben lehet átsétálni a termálba. „A nyár jó volt, jól sikerült, jók a számok, a jövő az, ami izgalmas” – foglalta össze egy mondatban a múltat, a jelent és a jövőt Horváth Tibor igazgató. Az év hátralévő része még érdeklődésben, kihasználtságban rendben van, viszont rendezvényeket már lemondanak. Azt látják, hogy minél nagyobb egy cég, annál inkább elengedik az évi végi dzsemborikat, miután a nagyobb támogatók kifarolnak mögülük. Bezárást és leépítést ők sem terveznek.
Talán a legoptimistább Czimondor Nándor zalakarosi alpolgármester volt, aki egyben Zalakaros első négy csillagos szállodájának, a 164 szobás Zalakaros MenDan Hotelnek az igazgatója. Persze ő is tapasztalja az energiaválságot, amit ráadásul már megelőzött a rohamosan növekvő infláció és az élelmiszerárak emelkedése. Ők előre próbálnak menekülni, felújításokat végeznek, a hotel bezárását nem tervezik. „Nehéz ma üzemeltetni, de muszáj, hogy jobb legyen” – mondta bizakodóan a szállodavezető.
