- Magyar Péter nem akar alkudozást a régi ellenzék pártok politikusaival, mondván, megvan a felelősségük abban, ahova az országa mára jutott. „Menjenek el dolgozni végre” – üzente nekik a Tisza Párt elnöke a 24.hu-nak adott villáminterjújában.
- Hadházy Ákos szerint ezen elcsúszhat a kormányváltás.
- Vajon az elemző is így látja?
- Ki az, aki biztosan újraindul, és ki az, aki hezitál?
- És mi igaz a Duna pártról vagy egyesületről bedobott hírekből?
Magyar Pétert arról kérdeztük, lát-e lehetőséget arra, hogy a jelenlegi, ellenzéki egyéni képviselőkkel – vagy azok egy részével – a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt együttműködjön.
Megkerestek ellenzéki szereplők már az EP-választás környékén és utána is. 2026-ról akartak egyeztetni, hogy hajlandók lennénk-e őket támogatni az egyéni körzetükben. Sőt, az egyik budapesti parlamenti képviselőnő úgy fogalmazott egyszer személyesen: vajon őket is ki akarjuk-e nyírni? Tisztába tettem neki, hogy le szeretnénk váltani a kormányt, ez pedig csak úgy lehetséges, ha új emberekkel tesszük
– válaszolta múlt hétfői sajtótájékoztatója után lapunknak.
Ezt követően derült ki, hogy a kormányoldal teljesen újrarajzolná a budapesti egyéni választókerületek határait, és bár az interjúink és háttérbeszélgetéseink után benyújtott javaslat megszólalóink alapállását, stratégiáját aligha befolyásolja, feltehetően bonyodalmat okoz majd nekik, főleg ott, ahol többfelé szedik a 2022-ben megnyert körzetet. Ráadásul 18 helyett csak 16 választókerület jut majd a következő választáson Budapestnek, ahol két éve 17 egyéni mandátumot szereztek az ellenzéki politikusok.
Mi a probléma?
Szűk másfél évvel a 2026-os választás előtt a kormányt váltani akarók egyik dilemmája máris adott. Ha ugyanis a Tisza Párt mind a 106 körzetben saját jelöltet állít, és nem hajlandó koordinálni a jelenlegi és újra indulni akaró ellenzéki képviselőkkel, akkor az a fideszes jelölt győzelmét hozhatja olyan körzetekben is, ahol többen vannak a kormányváltást óhajtók.
Háttérbeszélgetéseink alapján az ellenzéki oldalon jelenleg három elképzelése van az egyéni körzeteket illetően:
- külön indulás mindenhol, így Budapesten is: Tisza Párt és Demokratikus Koalíció (e két párt kölcsönösen kizárt bármiféle együttműködést, és a DK is bejelentette már, hogy mind a 106 körzetben saját jelöltet állít).
- A hivatalban lévő egyéni képviselők vagy egy részük elindul 2026-ban: Jámbor András, Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Tordai Bence, Vajda Zoltán – hogy csak néhány példát említsünk azok közül, akik a 24.hu-nak jelezték e szándékukat.
- A kivárók, akik egyelőre nem tudják, hogy indulnak-e, vagy taktikai okból nem jelentik be. Ilyen Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs (aki különböző pártok színeiben háromszor győzött már Csepelen) és a momentumos Hajnal Miklós és Orosz Anna is. Megkerestük az Angyalföldön négy éve a legnagyobb ellenzéki győzelmet arató MSZP-s Hiszékeny Dezsőt is, de nem akart nyilatkozni a témában.
Előre kell bocsátani: a Tisza és a hivatalban lévő ellenzéki képviselők újraindulása igazán – a kutatásokból most előrejelezhető – szoros verseny esetén lényeges kérdés. Hadházy Ákos, Zugló független egyéni képviselője egyenesen azt mondja:
Ezeken a körzeteken akár el is mehet a Tisza parlamenti többsége.
„Nem tehetem meg, hogy nem indulok újra”
Több olyan ellenzéki képviselő beszéltünk az elmúlt hetekben, aki biztosan indul. Jámbor András azt mondja: „Indulok 2026-ban, nincs okom arra, hogy ne így tegyek. Kétszer kaptam a választókerületben felhatalmazást az itt élőktől: 2021-ben az ellenzéki előválasztáson, aztán 2022-ben a parlamentin, amikor legyőztem a Fidesz jelöltjét. A választók nem azzal bíztak meg, hogy önként levonuljak.” A Szikra Mozgalom vezetőjét két és fél éve a VIII. és a IX. kerületből álló körzetben választották meg. (A választókerület egy részét, így a József Attila-lakótelepet most másikhoz csatolnák, viszont kiegészülne a körzet a Belváros déli részével.) Hozzáteszi:
Az a kérdés, hogy elő lehet-e mozdítani a rendszerváltást 2026-ban, ha a Tisza Párt itt önálló jelölttel indul. A válaszom pedig határozottan nem.
Jámbor azt mondja: saját választói és a Szikra közössége is elvárja tőle az indulást. „Állok elébe akár a versenynek, akár az előválasztásnak, akár a vitának.” Szerinte az nehezen elképzelhető, hogy a Tisza kerít valakit, aki a körzetben jobban beágyazott nála. „Budapesten megnyerni nem lehet a választást, csak elveszíteni, ha nem egy jelölt áll szemben a Fidesszel. A rendszerváltáshoz nem a már megnyert budapesti körzetekbe kell plusz erőforrást rakni, hanem a vidékiekbe” – mondja.
Vajda Zoltán 2022-ben szoros versenyben, kevesebb mint 500 szavazatnyi különbséggel győzte le a fideszes Szathmáry Kristófot. (Beszélgetésünk után derült ki, hogy a nagyobbrészt a XVI. kerületből álló körzetből a Fidesz elcsatolná az ellenzéki többségű, Vajdát győzelemhez segítő zuglói részeket, és Kőbánya egy részével egészítené azt ki – amint az Átlátszó kiszámolta, 2022-ben ez a felállás már kormánypárti győzelmet eredményezett volna.) Az MSZP-frakcióban ülő politikus azt mondja:
Fel sem merült bennem, hogy ne induljak el. Bennem minden adott, ami egy rendszer- és kormányváltáshoz kell: helyben már legyőztem a Fideszt, van csapatom, van tapasztalatom, vannak eredményeim, van hasznosítható tudásom, folyamatosan jelen vagyok a választókerületemben. Ez pedig annak, aki hozzám hasonlóan kormányváltást akar, támogatandó érték. Egy, a képviselői munkámat bemutató kiadványt juttatok el a választókhoz a hetekben, így a kampányom tulajdonképpen el is startolt.
A XVIII. kerületben, a korábbi 15. számú egyéni választókerületben (amit most több darabra szabdalna a kormányoldal) induló MSZP-s Kunhalmi Ágnes is azt mondja: „Sokat dolgoztam itt, nem teszem fel a kezem, a Fideszt kétszer legyőztem már. A kormánypártnak akkor van esélye, ha nem egy az egy elleni az indulás, azaz ha többen indulnak ellenzéki oldalról.”
Az Óbudán győztes Szabó Tímea pedig így nyilatkozik: „Az egyéni körzetemben indulok. Jelenleg olyan sok a bizonytalan tényező, hogy nem látom előre, 2026-ban milyen lesz a politikai helyzet, de egyéni képviselőként ez kevésbé is releváns. Nekem az esetleges Tisza-jelölttel nincs dolgom, nem a Tisza a politikai ellenfelem. Az én feladatom a választókörzetemben van, ott van bőven teendő, és majd a választók eldöntik, hogy tisztességesen és hatékonyan képviselem-e az óbudai vagy akár az országos ügyeket. Meggyőződésem, hogy a kormányváltáshoz a Tiszának szüksége lesz majd tisztességes, jól dolgozó és tapasztalt képviselőkre is. Vitás kérdések eldöntésére pedig alkalmas eszköz az előválasztás.”
Rajtuk kívül Tordai Bence is megerősítette a 24.hu-nak: újraindul a II. kerületet illetve a III. kerület egy kis részét magába foglaló körzetében. (Ennek és Szabó Tímea választókerületének határain érdemben nem változtatna a Fidesz-javaslat.)
Hadházy Ákos még nem döntött az indulásról
Beszéltünk ugyanakkor olyan jelölttel is, aki még nem tudta megmondani, indul-e újra. „Fogalmam sincs jelenleg. Ez sok minden függvénye” – mondta a jelenleg a Momentum-frakcióban ülő Szabó Szabolcs, aki 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is legyőzte Csepelen a fideszes Németh Szilárdot.
Újbuda momentumos képviselője, Orosz Anna azt mondja: „Én a gyermekek ügyére, ezen belül is az egyházon belüli visszaélésekkel való szembenézésre fordítom az energiáimat. Bő másfél év hátra van a választásig, nem az újraindulásról szeretnék spekulálni, hanem végezni a feladatot, amivel a választók megbíztak.” Párttársa, a Hegyvidéket 2022-ben megnyerő Hajnal Miklós pedig így nyilatkozott:
Még nem tudok biztosat mondani, nem tudom, mi lesz a végső stratégia. Hosszútávon nem lennék ellene egy együttműködésnek a Tiszával, de korai erről beszélni, először a pártoknak kell kialakítani az indulás kereteit.
Volt olyan parlamenti képviselő is, aki névtelenséget kérve azt mondta: „Nincs kőbe vésve semmi. Az viszont biztos, hogy nem a mostani pártom jelöltjeként indulok. Függetlenként leginkább, vagy sehogy. Az önkormányzati választáson egyébként nem osztott, nem szorzott, hogy pár kerületben elindultak a Tisza-jelöltek, úgyhogy nem kell tőlük megijedni.”
Hadházy Ákos sem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy újraindul-e 2026-ban. „Még nem döntöttem, ez több mindentől függ, van ebben magántermészetű megfontolás is. Ha elindulok, függetlenként tenném” – mondja, hozzátéve, hogy az ellenzéki oldalon „csak olyan szerveződésnek lenne értelme, ami nem a túlélésről szól, van politikai tartalma is. Nagy kérdés, lehetséges-e egy ilyen projekt létrehozása jelenleg.
Magyar Péternek sem lenne érdeke ellen egy olyan második erő a Tisza mellett, mellyel tud együttműködni. Egy olyan választói réteget képviselhetne, amely bár kormányváltást akar, viszont nem akar valamiért a Tiszára szavazni. Ebből Magyar hosszútávon profitálhatna.
Magyar Péter: Le kell váltani a teljes elitet, ebbe beletartoznak az ellenzéki képviselők is
Magyar Péter azonban nem hisz Hadházy ötletében. „A budapesti inkumbens ellenzéki képviselőkkel nincs dolgunk. Nem tartoznak a mi politikai közösségünkbe, és ebben a Tisza-támogatók egyetértenek. Ha valaki felvetné az egyeztetést, akkor másnap csökkenne 10 százalékkal a népszerűségünk, mert nem ezt várják tőlünk a szavazók. Egyeztetés nincs is, ezeket én elutasítom. És nem azért, mert gonosz vagyok, hanem mert ezt várják a támogatóink” – mondja.
Az ellenzékieknek is – nemcsak a kormánypártiaknak – van felelősségük abban, hogy Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb tagállama lett az uniónak. Ez a felelősség természetesen nem ugyanakkora, de az emberek a teljes elitet akarják leváltani, ebbe pedig beletartoznak az ellenzéki képviselők is.
Magyar megismétli: a Tisza mind a 106 egyéni körzetben saját jelöltet állít. „2026-ban a döntés az lesz: maradjon-e a Fidesz és a nemzeti együttbűnözés rendszere, vagy jöjjön a Tisza? Nem lesz koordináció, sem visszalépés, és előválasztásra sincsen szükség”– mondja, bár hozzáteszi: ez az ő álláspontja, a pártnak még nincsen hivatalos állásfoglalása. Viszont úgy folytatja:
Kizárt, hogy jelenlegi ellenzéki képviselő a Tisza támogatásával induljon 2026-ban. Remélem, hogy a jelenlegi inkumbens képviselők, akik esetenként már 10–20 éve a politikából élnek, éreznek magukban annyi kurázsit, hogy szereznek munkát, és kipróbálják magukat a magánszférában 2026 után.
Magyar szerint bárki, aki közülük elindul, az azért teszi, hogy gyengítse a kormányváltó erőket. „Aki külön elindul ebben a választási rendszerben a legerősebb ellenzéki párt ellen, ami a Tisza, az Orbán Viktort akarja hatalomban tartani. Aki azt állítja, hogy bármilyen koordinált fellépés erősíti a kormányváltást, az egyszerűen hazudik” – fogalmaz.
Felvetjük neki: nem tart-e attól, hogy az egyéniben már többször megválasztott képviselők miatt mégis csak megoszlanak az ellenzéki szavazók, és ezzel elbukhatnak amúgy nyerhető fővárosi körzeteket?
Nem, mert korábban sem a konkrét illetőt akarták megválasztani, hanem a kormányt akarták leváltani. A legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaztak. Ha júniusban indítottunk volna főpolgármester-jelöltet, nyert volna. Van egy politikai flow a magyar közéletben, ami minden eddigi status quót felborít. Kapuváron épp úgy van esélyünk nyerni, mint egy budapesti körzetben. Az ellenzéki szavazók pedig elég edukáltak választási szempontból ahhoz, hogy tudják, kire kell ikszelni 2026-ban, ha kormányváltást akarnak.
Magyar azt is hangsúlyozza, hogy „a Tisza egy olyan párt akar lenni, ami átviszi az országot ezen az átmeneti időszakon. Leváltja a nemzeti együttbűnözés rendszerét, és megteremti újra a plurális demokrácia lehetőségét a parlamentben, a médiában. Nem akarunk húsz évig hatalmon lenni, nem akarunk Fidesz 2.0 lenni. Egy rendszerváltáshoz kellenek átmeneti időszakok. Akár a liberális, akár a zöld szavazók, akár a nemzeti radikális szavazók, az apolitikus szavazók otthonra lelhetnek nálunk, és olyan programpontokat találhatnak, amikre jó szívvel szavaznak.”
Elemző: Magyar Péterben éppen az a vonzó, hogy nem matekozik, nem tárgyal
László Róbert, a Political Capital választási szakértője azt mondja a 24.hu-nak: „Előfordulhat, hogy fideszes győzelem születik egy-egy ellenzéki karakterű választókerületben, ha több jelölt is van. Épp ez az a bizonytalanságérzet, amit a Fidesz által megalkotott választási rendszer fenn kíván tartani. Mindig lesznek hangok, amik azt fogják mondani, hogy ha nincs teljes «összefogás», esélytelen legyőzni a Fideszt, csakhogy nem innen érdemes közelíteni a kérdéshez.
Magyar Péter sok egyéb mellett azzal is új attitűdöt hozott a magyar politikába, hogy senkivel nem kíván kiegyezni, egyetlen politikai erő élén tervezi legyőzni a Fideszt. Azzal, hogy nem tárgyal, nem matekozik, csak megy előre, olyan erőt mutat, amilyet korábban senki az ellenzéki térfélen, és éppen ez az, ami a jelek szerint rengeteg kormányellenes választópolgár számára vonzó alternatívát nyújt. A lényeg tehát: az erő. Akiről elhiszik, hogy van ereje legyőzni a Fideszt országosan, a jelöltjeit pedig egyéni kerületi szinten, azt a jelöltet fogják tömegek támogatni.
Az elemző szerint Budapesten a Fidesznek óriási a lemaradása. „2022-ben a 88 fővároson kívüli választókerületből 86-ot a Fidesz nyert meg, de a 18 budapestiből csak egyet, azóta pedig sokat vesztett a népszerűségéből.” László szerint
ha a Tisza 2026-ban országosan ténylegesen több szavazatot lenne képes gyűjteni, mint a Fidesz, az csak úgy lehetséges, ha a fővárosban még a 2022-esnél is drámaibb a különbség a Fidesz és az ellenzéke között. Márpedig, ha így lesz, akkor a legtöbb kerületben valószínűleg az sem okoz problémát, ha az ellenzéki oldalon több jelölt is elindul.
„Benne van a pakliban, hogy lesz, ahol nevető harmadikként a Fidesz-jelölt nyer, de ennél nagyobb kockázatot jelent, hogy az ellenzéki oldal sok győzteskompenzációs töredékszavazatot veszíthet el azzal, hogy több jelölt indulása esetén kisebb lesz a különbség az első két helyezett között. Azzal viszont hibát követne el Magyar Péter, ha ezzel egy percet is foglalkozna a nyilvánosság előtt, várhatóan csak azt fogja ismételgetni, hogy a Tisza jelöltjeire kell szavazni ahhoz, hogy leváltsák a kormányt” – mondja az elemző.
László Róberttől analógiát is kérünk az ellenzéki szavazatok megoszlásának lényegtelenségére. „Analógiáért nem kell túl régre visszamenni, elég öt hónapot. A júniusi polgármester-választás ugyanúgy egyfordulós volt, a győztes mindent visz logikára épült, mint az országgyűlési választáson az egyéni képviselők megválasztása. Pikó Andrásnál megpróbálták a józsefvárosi szocialisták elérni, hogy a képviselő-testületben biztosítson helyet számukra, cserébe nem indulnak el ellene a polgármester-választáson. Ő nem ment bele ebbe, vállalva a kockázatot, hogy egy MSZP-s polgármesterjelölt elvisz valamennyi szavazatot. Ez a valamennyi végül 1,69 százalék lett, Pikó pedig így is rávert 4 százalékpontot a fideszes jelöltre. Kovács Gergely sem ijedt meg attól, hogy a DK ráindította jelöltjeit a kutyapárti egyéni jelöltekre, inkább beleállt, és ahol volt kutyapárti jelölt, mindenhol nyert is a XII. kerületben. Mert ott és akkor az MKKP-s jelölteknél volt az erő. Miskolcot vagy Egert sem azért vesztette el az ellenzék, mert nem volt teljeskörű az összefogás, hanem mert a sok jelölt egyike mögött sem volt kellő erő. Győrben meg éppen azért nyerhetett az ellenzéki polgármesterjelölt, mert a fideszes szavazók két komolyan vehető, de nem igazán erős jelölt között oszlottak meg.
Ugyanakkor László szerint
annak, hogy 2026-ban a tiszás jelöltek váljanak a választók szemében helyben is az igazi kihívóvá, szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy Magyar Péterre mint Orbán Viktor kihívójára tekintsenek. Nem elég a Tisza-logó, el kell végezni a terepmunkát helyben, kellenek hozzá hiteles jelöltek, nem véletlenül dolgoznak gőzerővel azon, hogy időben megtalálják mind a 106-ot. Ha sikerül kiválasztani őket pár hónapon belül, körülbelül egy év alatt fel lehet építeni őket. Biztos lesz, ahol ez gördülékenyen fog menni, máshol pedig látványos lesz a bukdácsolás.
