A koronavírus-járvány lecsengése

2022-ben a harmadik évébe lépett a koronavírus-járvány, és bár a Covid, valamint annak hatásai egy ideig még nem tűnnek el (sőt Kína csak most szembesül vele igazán), most már végre úgy tűnik, hogy a pandémia lecseng. Míg 2022. január végén, február elején idehaza még 220–230 ezer aktív fertőzöttet regisztráltak, addigra az év végére a számuk már úgy is lecsökkent 15 ezer alá, hogy közben beköszöntött a hagyományos őszi-téli megfázásos időszak.

Az új koronavírusos fertőzöttek számában is drasztikus csökkenés következett be: míg az év elején naponta 20 ezer körül alakult az új megbetegedések száma, addig november-decemberre már heti szinten is csak a negyedét érte el, és közben már a negyedik, kimondottan az omikron változat ellen kifejlesztett oltás is elérhetővé vált.

Van azonban egy olyan számadat, amely még mindig meglehetősen magas: a koronavírus következtében elhunytak száma. Bár tavasz óta a Nemzeti Népegészségügyi Központ már csak hetente közli a járvánnyal kapcsolatos adatokat, így is jócskán voltak olyan hetek még ősszel is, amikor száz fölött volt az újonnan elhunytak száma.

Az ukrajnai háború

2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Bár az oroszok azóta is „különleges katonai akcióként” hivatkoznak a háborúra, valójában Vlagyimir Putyin teljes körű offenzívát indított egy szuverén állam ellen. A háború első napjaiban és heteiben úgy tűnt, hogy akár Kijevet is leigázhatja Moszkva, az ukránok ellenállásának, a nemzetközi összefogásnak és az orosz hadsereg számos problémájának következtében azonban nemhogy az ukrán fővárost nem tudták megszerezni a támadók, de még a február óta elfoglalt területek 54 százalékát is visszafoglalták az ukránok.

Ez azonban még nem jelenti a háború végét. A tél beköszöntével a támadások és az ellentámadások várhatóan lelassulnak, ugyanakkor az infrastruktúrát és a lakóépületeket érő légi támadások miatt az ukránoknak azzal kell számolniuk, hogy a kemény hideg idején (időlegesen) nem lesz áram, víz és fűtés, esetleg fedél a fejük felett.

A háború áldozatainak pontos számát egyelőre nem tudni, főként a katonai áldozatokét, mert azt taktikai okokból nem hozzák nyilvánosságra a felek. Legalábbis, ami a saját áldozataikat illeti, ugyanis az ukránok és az oroszok is rendszeresen tesznek közzé számokat arról, hogy szerintük a másik fél hadserege mekkora veszteségeket szenvedett eddig. Alábbi ábránkon az ukrán civil áldozatok hivatalos számát tüntettük fel, a valós szám azonban ennél biztosan nagyobb.

Parlamenti választás

Még soha nem szavaztak annyian a Fidesz-KDNP-re, mint áprilisban a parlamenti választáson, így nemhogy az ellenzék nem tudta megszorongatni a kormányoldalt, de a 2010 óta kormányon lévő jobboldali pártoknak sikerült ismét kétharmados többséget szerezniük a parlamentben. 3 057 195 ember szavazott a Fidesz-listára, ebből negyedmillió a határon túl leadott levélszavazat volt, és az összesítés alapján vidéken a választók 55 százaléka fideszes.

Bár az alábbi ábrán is feltüntetett fővárosi egyéni választókörzeti eredményeknek az ellenzék örülhetett, a látszat kicsit csal. Budapesten mindössze három olyan egyéni választókerület volt, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje gyengébb eredményt ért el, mint 2018-ban, Budafokon és Óbudán pedig a vereség ellenére a négy évvel ezelőtti teljesítményükön javítottak a jelöltek. A külső-pesti kerületekben különösen látványos volt a Fidesz erősödése, a XVIII. kerületben például a közös ellenzéki jelölt csak bő 1 százalékponttal tudott több szavazatot szerezni.

Jóllehet, a Fidesz örülhetett a nagyarányú győzelemnek, ilyen nehéz dolga korábban még sosem volt: háború, energiaválság, infláció, üzemanyaghiány, pedagógussztrájk – és ez még csak az új Orbán-kormány első éve.

Infláció és áremelkedés

Nem nagyon találni olyan magyart, aki ne tapasztalta volna meg a bőrén 2022 egyik legsúlyosabb problémáját, az inflációt. Bár a pénzromlás nemcsak Magyarországon probléma – ahogy ezt a kormánypolitikusok rendre hangoztatják –, ahogy az a lenti ábrán is látszik, az európai uniós országok között a harmadik legnagyobb inflációt könyvelhettük el 2022 januárja óta. Ráadásul emiatt még a háborút sem lehet teljes mértékben okolni, hiszen a többi, Ukrajnával szomszédos országban, mint Lengyelország, Szlovákia és Románia, jóval alacsonyabb inflációt mértek.

Ráadásul az is látszik, hogy míg az országok többségében az év vége felé csökkenni kezdett az infláció vagy legalábbis stagnált, addig Magyarországon folyamatosan emelkedett felfelé – és az üzemanyagárstop eltörlése után ki tudja, hol fog megállni. Novemberre már a korábbi csúcstartó Észtországot is túlszárnyaltuk és közel két százalékponttal rosszabb eredményt értünk el, emelkedő tendenciával.

Persze mondhatnánk azt, hogy nem érdemes a balti vagy a nyugat-európai országokhoz mérni magunkat, de a közép- és kelet-európai régiót nézve sem jobb a helyzet. Magyarország bőven az élen állt az októberi 21,9 százalékkal, még a második helyen szereplő Lengyelországban is több mint 5 százalékponttal alacsonyabb inflációt mértek, Romániában pedig mindössze 13,5 százalékot. Novemberre aztán még rosszabb lett a helyzet, hazánkat már nem is lehet egy kategóriában emlegetni a régió többi országával.

A drágulást persze leginkább a boltokban vesszük észre, ahogy az a harmadik ábrán látható. Míg 2021 januárjában 1940 forintot kellett fizetni egy kiló trappista sajtért, addig 2022 januárjában – vagyis még az ukrajnai háború kitörése előtt – 2400 forintot, novemberben pedig már 4250 forintot. De nagyot drágult a tojás is, januárban 498 forint volt tíz darab tojás, novemberben 984 forint. A paradicsom a szezonon kívül, 2021 áprilisában 959 forintra drágult, egy évvel később viszont 1390 forintra a KSH adatai szerint.

Annak sincs szerencséje, aki a téli időszakban a szokásos módon déli gyümölcsöt enne: a narancs kilója ugyanis 2022. novemberben 936 forint volt, ez  500 forinttal több, mint 2021 novemberében, de még júniushoz képest is 300 forinttal drágább.