Közélet

Völner utódát kérdezték Völnerről a parlamentben

Varga Judit / Facebook
Varga Judit / Facebook

Hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések sorát a Völner Pállal kapcsolatos ügy tárgyalásával kezdték meg a képviselők. Mint ismeretes, az Országgyűlés Mentelmi bizottsága hétfőn megszavazta, hogy függesszék fel a fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogát, kedden pedig a parlament is dönthet róla. Völnert hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, az ügyészség szerint 83 millió forint kenőpénzt vett át részletekben.

Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint számos kérdést vet fel az, hogy az igazságügyi miniszter a lehallgatások engedélyezését átadta az azóta súlyos korrupciós gyanúba keveredett és ezért lemondott államtitkárának, Völner Pálnak. Ugyancsak válaszra vár, hogy kiket hallgattak le – tette hozzá az MTI tudósítása szerint.

Azt kérdezte: elfogadható-e, hogy Völner Pál nem mondott le a képviselői mandátumáról, és az, hogy ha valaki ilyen ügybe keveredik, 4 millió forintos végkielégítést kap.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára, aki éppen Völnert váltotta a poszton, azt felelte: a törvények mindenkire vonatkoznak, a törvények előtt mindenki egyenlő, az ügyészség pedig független, ezt bizonyítja a jelen eljárás is.

A gyanúba keveredett államtitkár azonnal lemondott, ezzel vállalta a politikai felelősséget. A tárcánál a belső szervezeti rendet, így a helyettesítést is nyilvános miniszteri utasítás és szervezeti szabályok garantálják, mindenki ezek szerint járt el az ügyben. Jogon kívüli felhatalmazásra vagy helyettesítésre nem került sor – hangsúlyozta. Hozzátette: az igazságügyi miniszter egyetértett államtitkára lemondásával.

Mesterházy Attila (MSZP) azt kérdezte az igazságügyi tárca államtitkárától:

lemond-e a főnöke, azaz Varga Judit és vállalja-e a politikai felelősséget azért, ami tárcájánál történt.

Hozzátette: az ellenzék szerint a miniszternek két okból kellene távoznia: ha tudott a korrupciós ügyről, akkor bűnrészes volt, ha azonban nem tudott róla, akkor alkalmatlan a feladata ellátására.

Répássy Róbert azt felelte: az államtitkár levonta a politikai következtetést és abban a pillanatban lemondott, hogy a legfőbb ügyész átiratban kérte a mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi jog felfüggesztését aztán Völner Pál maga is kérte. Répássy megjegyezte: a miniszter egyetértett a lemondással, az ügyészség független vizsgálatát pedig a tárca tudomásul veszi és együttműködik abban.

Hétfőn délután Bősz Anett, a DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke Facebook-videójában arról beszélt, hogy Kövér László házelnök és Répássy közösen akadályozták meg, hogy elhangozzon az országgyűlési képviselő igazságügyi miniszterhez benyújtott interpellációja. Az interpellációt arra hivatkozva utasította vissza Kövér László, hogy a kérdések mind feltételezéseken és sajtóértesüléseken alapuló, személyeskedő kérdések, melyek nem érintenek kormányzati feladat-és hatáskört. A videóban elhangzik, hogy Bősz többek között azt kérdezte, hogy mióta tud Orbán Viktor a Völner által elkövetett bűncselekményekről és hogy más kormánytagok is lehetnek-e érintettek a kenőpénz adogatásában.

Kérdezhetett ugyanakkor Varju László (DK), aki azt mondta: Magyarország történetében példátlan botrány történt a Völner-üggyel, bűnügyi helyszínné vált az igazságügyi tárca, soha még ilyen magas rangú képviselő ellen nem kezdeményeztek eljárást.

Felidézte, hogy a DK évek óta próbálja kiperelni a felcsúti utánpótlásnevelő alapítvány több tízmilliárd forintos számláit, szerződéseit, érdekes adatokat ugyanakkor nem kaptak, mert azt a végrehajtói kamara elnöke megakadályozta.

Miért takargatták közösen a minisztériumban „Orbán Viktor alapítványának” elszámolását a közpénzekkel ezzel a végrehajtóval együtt? – kérdezte.

Répássy közölte: korábbi azonnali kérdéseknél már ismertette a tárcája és annak miniszterének hivatalos álláspontját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a képviselő téved, hiszen volt olyan magasabb rangú politikus, akinek a mentelmi jogának a felfüggesztését kérte az ügyészség: Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök mentelmi jogát a Sukoró-ügyben függesztette fel az Országgyűlés, vagyis volt miniszterelnökként került abba a helyzetbe, hogy meggyanúsítják.

Kijelentette azt is: a végrehajtás az igazságszolgáltatás, vagyis a bíróság felügyelete alatt zajlik. Ha bárkinek kifogása van egy eljárással, az bírósághoz fordulhat.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Völnerrel kapcsolatban azt firtatta, ki ellenőrizte a munkáját a bírósági végrehajtásokkal kapcsolatban. Indult-e a minisztériumban vizsgálat a bírósági végrehajtással kapcsolatban Völner Pál tevékenysége miatt? Elmondta, felmerült a gyanú, hogy az elmúlt másfél-két évben kinevezett végrehajtók korrupció útján szerezték meg munkájukat. Vizsgálják-e őket? – tudakolta.

Répássy Róbert államtitkár szerint súlyos következményei vannak az ügynek. Kijelentette: a törvények szerint járnak el, úgy jártak el eddig is. Amikor ilyen súlyos gyanú felmerül, a tárca, vagy bármelyik másik minisztérium támogatja a vizsgálatot és együttműködik a vizsgáló szervekkel – részletezte. Szerinte a képviselő által feltett kérdések csak a büntetőeljárás során tisztázhatók.

Kocsis-Cake Olivio azt mondta, nem hangzik túl jól, hogy semmilyen vizsgálat nem indul a tárcánál és nem vizsgálják az elmúlt két évben kinevezett végrehajtókat.

Azt kérdezte még, hogy ki felügyeli a végrehajtási ügyeket és ki engedélyezi a lehallgatási ügyeket.

Répássy Róbert közölte, az október elsejétől létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli a végrehajtók tevékenységét. Hozzátette: csak azokat a végrehajtókat kell számon kérni, akik ellen a gyanú beigazolódik és megállapítják büntetőjogi felelősségüket.

Harangozó Tamás (MSZP) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, hogyan lehetséges az, hogy súlyos korrupciós bűncselekménnyel vádolt közhatalmat gyakorló emberekkel szemben a vádemelés mellett más kényszerintézkedés nem történik. Hozzátette: a Völner-ügyben augusztus óta nyomoznak és november óta előzetes letartóztatásban van az ügy több szereplője, de a politikus mentelmi jogának felfüggesztésével miért vártak?

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában kiemelte: a mentelmi jogot az Országgyűlésről szóló és a büntetőeljárási törvény is szabályozza. Csak akkor lehet valakivel szemben büntetőeljárást indítani, őt gyanúsítottként kihallgatni és kényszerintézkedés alá vonni, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti.

A legfőbb ügyész megjegyezte: egy nyomozásnak megvannak a maga szabályai, a Központi Nyomozó Főügyészség egyébként „rendkívül gyorsan” dolgozott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik