Közélet

Annyiszor kell felállni a padlóról, hogy érzem magamon és a csapaton is: fogy az erőnk

Országszerte sok viszontagsággal indult az új tanév, egyes intézményeknek azonban nem csak a járványhelyzet jelent embert próbáló feladatot. Olyan oktatási intézményektől vonta meg a kormány a több tízmillió forintos állami támogatást, amelyek a mélyszegénységből jövő tanulókat próbálják felzárkóztatni a többségi társadalomhoz. L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával, Orsós Jánossal, a borsodi Dr. Ámbédkar Iskola elnökével és Iványi Gáborral, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházelnökével beszélgettünk a helyzetükről.

Az elmúlt napokban több alapítványi iskola is jelezte, hogy a kormány drasztikusan csökkentette a köznevelési megállapodás szerint járó állami támogatását. Ezekben az intézményekben az a közös, hogy a fő profiljuk hátrányos helyzetű gyerekek taníttatása, a mélyszegénységben élők integrálása.

Az intézmények költségvetése eddig sem volt az egekben, ehhez képest

  • az Igazgyöngy Alapítvány támogatását megfelezték, az eddigi 17 millió forint helyett idén csak 8,5 millió forintra számíthat az államtól.
  • A borsodi Dr. Ámbédkar Iskola az eddigi 30 millió forintos támogatás egészétől elesik.
  • A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) szintén az eddigi támogatás felét vonták meg, az idén 190 millió forint helyett csak 95 milliót folyósítanak nekik.

A szűkös költségvetés mellett eddig sem volt lehetőség arra, hogy igazán hosszú távú koncepciókban gondolkodjanak, a kormány mostani döntése értelmében viszont már az életben maradás is komoly erőpróbát jelent a fenntartóknak.

Jövőre semmit nem kapnak

Az Igazgyöngy Alapítványnak is az alapműködése került veszélybe, ami magával rántaná az ösztöndíjrendszerüket, a tanodáikat, az iskolaszerprogramot és a kríziskezelést is. Az alapítvány igazgatója, L. Ritók Nóra korábban azt írta a Facebookon, hogy a csökkentést a járványhelyzettel indokolták, illetve felajánlották nekik, ha a működtetését a továbbiakban nem tudják megoldani, adják állami kézbe az intézményt.

Nem számolok ezzel a lehetőséggel. Nem szeretném átadni az iskolánkat, mert ez és az ehhez kapcsolódó esélyteremtő modell ezzel a többletmunkával így biztosan nem működne. Eltűnne minden, amit felépítettünk. Ráadásul még csak a modellfejlesztésünk felénél tartunk, szóval egy ilyen döntés több szempontból is a munkánk végét jelentené.

– szögezi le lapunknak L. Ritók Nóra, hogy bár személy szerint rengeteg tehertől megszabadulnának, ha a Klebelsberg Központra bíznák a működtetést, nem tehetik ezt meg a programjaikban résztvevő emberekkel, akik számítanak rájuk.

Az Igazgyöngy Alapítvány a tengernyi adománynak köszönhetően néhány nap alatt sikeresen összegyűjtötte a minisztérium által elvont 8,5 millió forintot, de ez még nem ok a megnyugvásra.

Elképesztő, de két nap alatt összejött az elvont támogatás, és azóta is érkeznek még az adományok. A többletet a következő tanévre tartalékoljuk, mert már tudjuk, hogy akkor a teljes kiegészítő állami támogatást elvonják. Az adománygyűjtés nélkül egy másik forgatókönyv lett volna: létszámcsökkentés, kevesebb pedagógus. Nagyon boldog vagyok, hogy erre nem került sor.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Már csak azért is, mert senki kezét nem akarják elengedni azok közül, akik jelenleg részt vesznek az integrációs programjaikban. Az Igazgyöngy 650 gyerekkel foglalkozik évente, hat településen van iskolai képzésük, egy faluban tanodájuk, 17 településen pedig folyamatos szociális munkát végeznek. Az állami támogatás nélkül mindez jó eséllyel kútba esne.

Amikor a minisztérium meghozta a döntését, a többi között a párhuzamos kifizetéseket hozta fel indokként. Ezzel kapcsolatban L. Ritók Nóra azt mondta, lehet, hogy néhányakban jogosan vetődik fel a kérdés, miért kell Berettyóújfalura két általános és művészeti iskola, de az elnevezésből a legtöbb esetben nem látszik, milyen tanszakokat kínál az intézmény, ezért nem áll meg a minisztérium érvelése. E mellett ők mindig etikusan jártak el, nem nyitottak olyan tanszakot, ami már volt a település másik intézményében, szemben például a helyi egyházi iskolával, ahol zenei és képzőművészeti képzést is indítottak, nem törődve sem az állami iskolával, sem velük.

Az eddigi támogatást a művészeti iskolában dolgozó tanárok bérének kiegészítésére fordították, mivel az alapítvány normatíva helyett egy gyereklétszámhoz viszonyított átlagbértömeget kap. Az alkalmazás feltételei viszont a pedagógus előmeneteli rendszerhez igazodnak, vagyis ők is ugyanazt a bértáblát használják, mint az állami iskolák, ugyanúgy vonatkozik rájuk a pedagógus életpályamodell is. A 17 millió forintos támogatással épp ki tudták pótolni a béreket, ez a kiegészítés hiányzik majd jövőre, amikor az állam leveszi a kezét az Igazgyöngyről. L. Ritók Nóra azt mondja:

Nehezített terepen dolgozunk, állandó a harc, mert nagyon nehéz megtörni a generációs beidegződéseket. Harcolunk a kriminalizációval, a munkatársaink kiégésével, a többségi társadalom kirekesztő, néhol gyűlöletig fokozódó viszonyulásával és még a döntéshozói szinttel is. Annyi akadály gördül elénk, annyiszor kell felállni a padlóról, hogy érzem magamon és a csapaton is, hogy fogy az erőnk.

Megmozdult a magyar társadalom

Az Igazgyöngy Alapítványnál is sokkal nehezebb helyzetbe került a Dr. Ámbédkar Iskola, amelytől a teljes állami támogatást megvonták. Az intézmény elnöke, Orsós János úgy látja, egy hosszabb folyamat újabb állomásához értünk, aminek végpontja az esélyteremtő civil kezdeményezések állami támogatásának teljes leépítése.

A szegény sorsú diákokat már sok éve minden nyolcadikos osztályfőnök eltanácsolja a gimnáziumi továbbtanulástól, mert ott nem lehet ösztöndíjhoz jutni. A tankötelezettség leszállításával a 16 éves fiatalokat várják a munkanélküli ellátások, a munkaügyi hivatal pedig már évek óta csak egy dolgot kér: a fiatal iratkozzon ki az iskolából.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Ők ezt nem akarják hagyni, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) pedig partnerre is találtak. A tárgyalások már megindultak, hogy az iskola alakuljon át technikummá, hogy szerződni tudjon az ITM-mel, de ezt egy érvényben lévő jogszabály jelenleg nem teszi lehetővé. Ez azonban a jövő évtől már menni fog Orsós szerint, ennek értelmében az ITM egy áthidaló évet kért a köznevelésért felelős államtitkárságtól, ám ezt az erőforrás-minisztérium elutasította.

Ez pedig azért nagy baj, mert az Ámbédkar működési költségeinek szinte egésze az államtól érkezett eddig. Civil támogatóiknak köszönhetően a közelmúltban tudtak beruházásokat végrehajtani, az innovációs tárcának köszönhetően szakmai orientációs évfolyamot indítottak jól felszerelt tantermekben, a járvány idején pedig a Roma Education Fund és az Idetartozunk Egyesület tabletekkel segítette őket, hogy a legszegényebb háztartásokban is készen álljanak az online oktatásra. Ez a folyamat a diákok fejlődését is előmozdította Orsós szerint, sokaknak óriási lökést jelent, hogy otthon, családi környezetben is tanulhatnak.

Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon
És Buddhákkal ellensúlyozza a Jézusokat. Portré Orsós Jánosról.

Most arra törekednek, hogy a gyerekek ne érezzenek meg semmit a jelenlegi bizonytalan helyzetből. Azt ők is látják, hogy a fejlesztések ellenére az iskolában szerény körülmények között dolgoznak, beázik az épület és tornatermük sincs, így a számítástechnikai eszközpark fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. Az állami támogatás megvonásával épp a működésre fordított pénz esik ki, így hiába a legmodernebb technika, az iskolában fűteni, világítani, utaztatni és étkeztetni sem tudnak, ez pedig alapjaiban veszélyezteti az intézmény jövőjét.

Ha pedig a helyzet nem változik, akkor üresen fognak állni a jól felszerelt tantermek

– vonja le a következtetést Orsós János, aki egyúttal azt is egyértelművé teszi, elképzelhetetlen, hogy tandíjat szedjenek, hiszen az érintett családok útiköltségben, étkezésben és tanszerekben is támogatásra szorulnak. Orsós korábban a 444-nek azt nyilatkozta, ha nem sikerül összeszedniük a pénzt, akkor októberben be kell zárniuk az iskolát. Most kissé bizakodóbban látja a helyzetet. Mint mondja, az elmúlt napokban a magyar társadalom megmozdult az érdekükben. Már most több mint egymillió forintot sikerült összegyűjteniük, volt, aki Németországból, más Indiából küldött pénzt, és jelenleg is folyamatosan érkeznek az adományok ambedkar.hu oldalon keresztül.

Ennyi jó szándék közepette hogyan is lehetnék borúlátó?

– teszi fel a kérdést Orsós János, akinek reményei szerint az ITM-nél is törik a fejüket, hogy a civilek számára kedvezőtlen jogszabályi környezetben hogyan lehetne felgyorsítani a technikummá alakulásuk folyamatát, hogy a következő tanévet már nyugodt keretek között kezdhessék meg.

Ha kikapcsolják a villanyt, majd gyertyát gyújtunk

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházelnöke a döntés megszületése óta kapott egy levelet az államtitkártól, ebben megerősítették, hogy az eddigi támogatás ötven százalékát tudják nekik felajánlani. Ismét kiemelték, amit Iványi a körlevelében is megírt, miszerint az illetékesek szerint nem teljesítenek megfelelően. E mellett a járványhelyzettel is indokolták a megvonást.

Úgy hiszem, ezek nem helytálló dolgok, pláne úgy, hogy az Igazgyönggyel és az Ámbédkárral együtt akarnak minket megfojtani, így egészen nyilvánvaló, hogy politikai okai vannak mindennek. Ennek ellenére elkezdtük a tanévet, és folytatni is akarjuk, amíg tudjuk

– mondja Iványi a 24.hu-nak. Hogy az állam passzivitása milyen komoly terhet rak az intézményrendszerre, azt a gyermekétkeztetés problémájával illusztrálta. Itt egyetlen gyerek ellátása napi 600 forintba kerül, ez 2500 gyerekkel számolva már másfél millió forint. Ha azt nézzük, hogy a gyermekétkeztetés nemcsak a tanév hónapjaiban, de nyáron is folyik, rögtön egy több százmilliós tételt kapunk, amelynek előteremtéséhez minden plusz forrás jól jönne.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A költségvetést újra kell tervezni, de tanárokat nem akarnak és nem is tudnának elküldeni, mert sokszor egyébként is gondot jelent a megfelelő szaktanári ellátás.

Nehézséget fog jelenteni a közüzemi díjak kifizetése, de úgy vagyunk, mint a nyomorúságban élő családok: addig használjuk a villanyt, míg ki nem kapcsolják az áramot, utána majd gyertyát gyújtunk. A nyáron egyébként többször is megpróbálták kikapcsolni a gázt néhány intézményünkben, szerencsére csak egy helyen tudták, de már van vészforgatókönyvünk ezekre az esetekre is. Megpróbáljuk túlélni ezt az időszakot.

Ahogy az Igazgyöngynél, a MET-nél is felvetődött, hogy a Klebelsberg Központra szeptembertől átvállalná az üzemeltetést, de Iványi erről hallani sem akar. Biztos benne ugyanis, hogy egy új rendszerben nem állnának oda a hátrányos helyzetű gyerekek mellé, akik hamar szélnek eresztődnének, az állam pedig szépen beletörődne, hogy néhány gyerek gyakorlatilag írástudatlanul elkallódik. És Iványi szerint a döntéshozóknak ez nem is fájna.

Most utolsó mentsvárként ők is gyűjtésbe kezdtek, ahogy az elnök fogalmaz: megpróbálják felkelteni az emberek érzékenységét, még ha neki ambivalens érzései is vannak ezzel kapcsolatban.

Zavar a gondolat, hogy amit rajtunk megspórol az állam hamis indokokkal, azt őrültségekre költi, elherdálja, ellopja. Szabad-e nekem ezek után azt várni, hogy a már megadóztatott emberek nyúljanak bele a zsebükbe, és egészítsék ki a mi forrásainkat, miközben az a pénz elviekben rendelkezésre áll?

– mondja Iványi Gábor. De hozzátette: készek elmenni a falig, és ha majd odaérnek, vagy megdől a fal, vagy ők esnek el, de nem fogják hagyni, hogy a hatalom kicsavarja a kezükből azt, amit ők felépítettek.

Kiemelt kép: L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója. Fotó: Karancsi Rudolf /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik