Nem csak Orbán Viktor harcolna a Facebookkal Európában

A Facebook adatkezelési botránya, ami körülbelül 50 millió ember adatainak – tudtuk nélküli – felhasználásáról szól, immár a magyar politikáig is eljutott. Orbán Viktor videóban üzent a csütörtöki brüsszeli csúcsról, mondván, nagy a felháborodás az uniós vezetők körében, akik erről is tárgyalnak a belga fővárosban. Orbán hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a Facebook-felhasználók adatait a beleegyezésük nélkül felhasználhatják üzleti vagy éppen politikai kampányok céljaira. A miniszterelnök szerint „a törvény teljes szigorával” fel kell ez ellen lépni.

Brüsszelben valóban reagáltak az amerikai botrányra, vagyis a Facebook adatkezelése immár nemcsak technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem a nagypolitikát és a nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolja. Brüsszel máris üzent Washingtonnak: szigorítani kellene az amerikai adatvédelmi jogszabályokat. A BBC szerint ugyanis Vera Jourova, brüsszeli igazságügyi biztos úgy véli, hogy az amerikai szabályok gyengébbek az európaiaknál.

Nagyon sötét ügyek tárulnak fel a Facebook botránya mögött

Sosem látott mértékben kerültek az adatok rossz kezekbe, amikkel aztán a felhasználók agyába másztak. A Facebook részvényei zuhanórepülésbe kezdtek.

A CNN műsoraiban az elmúlt napokban sokszor emlegették, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg a világ egyik legbefolyásosabb emberévé vált, akinek a nyilvánosság előtt kellene válaszolnia a felvetődő cyberbiztonsági kérdésekre. Ugyanis cége választásokat képes immár befolyásolni. (Maga Zuckerberg is elismerte a CNN-nek adott interjújában, hogy a 2016-os amerikai választások után más országok hasonló szavazásaira – például a francia elnökválasztásra – jobban felkészültek, és sikeresebben szűrték ki a visszaéléssel próbálkozókat.)

Amikor az elmúlt napokban elkezdtek ömleni a hírek arról, hogy a Facebook-felhasználók adatai kikerültek a „piacra”, és ott meg lehetett őket szabadon vásárolni, majd ezekkel egyesek szerint visszaélések is történtek, Zuckerberg először hallgatott. A MarketWatch, az egyik legfontosabb amerikai tőzsdei weboldal kommentátora szerint 15 percen belül kellett volna reagálnia, ehelyett négy napot várt, s közben hatvanmilliárd dollárt veszített piaci értékéből a cége.

Zuckerberg végül mégiscsak kénytelen volt reagálni. Először is bocsánatot kért a „bizalom megroppanásáért”, majd a CNN-nek nyilatkozva nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy akár személyesen is megjelenjen az amerikai kongresszus meghallgatásán. Sőt tulajdonképpen azt sem ellenezte (körmönfontan körülírva), hogy az amerikai törvényhozás szabályozza az olyan közösségi médiával foglalkozó cégeket, mint amilyen az övé.

Mindez a piacokat nem nyugtatta meg, a német Spiegel például azt írja, hogy a „kétségek megmaradtak”, Zuckerberg nem adott megnyugtató választ arra, hogy többé nem fog titkos adatgyűjtés zajlani a Facebookon. Különösen az európai politikusok nem elégedettek a Facebook reakciójával a német lap szerint.

Éppen ezért az európai állam- és kormányfők felszólították a Facebookot, hogy garantálja a privátszféra teljes védelmét és a személyes adatok biztonságát.

A Spiegel szerint az egyes tagállamok adatvédelemre vonatkozó szabályait be kell tartani. Májusban erre a kérdésre egy informális csúcstalálkozón akarnak visszatérni.

Az amerikai Forbes magazin szerint az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Vera Jourova fel fogja vetni e kérdést a Facebook képviselőivel folytatott washingtoni tárgyalásain, mint ahogy az amerikai igazságügyi és kereskedelmi miniszterrel is tárgyalni fog a kérdésről. A Handelsblattnak nyilatkozó német igazságügyi miniszter, Katarina Barley hétfőre be is rendelte hivatalába a Facebook európai képviselőjét, és azt várja tőle, hogy adjon kimerítő tájékoztatást arról, hogy cége miként akarja megvédeni felhasználói privátszféráját.

Május 25-én lép érvénybe egyébként az EU adatvédelmi alaprendelkezése, amelynek megsértésekor – súlyos esetben – akár a cégek globális éves forgalmának négy százalékára rúgó bírságot is kiszabhatnak. Ez a jogi rendelkezés azonban nemcsak a Facebookra, hanem a Google-ra is vonatkozna, és nem a mostani botrány miatt határozták el a jogszabály megalkotását.

Erős adatvédelmi hatóságokra van szükségünk ahhoz, hogy e jogokat betartassuk – mondta viszont a legfrissebb botrányra reagálva Barley. Ehhez még precedens értékű peres eljárások indítását is megpendítette a német igazságügyi miniszter. Ugyanakkor a német szövetségi adatvédelmi biztos, Andrea Vosshoff kételkedik Zuckerbergék ígérgetésében, mármint hogy tényleg több és hatékonyabb adatvédelmi intézkedést hoznak majd. A Facebook üzleti alapelve ugyanis az, hogy adatokat generáljon, amelyeket nyereséggel ad el.

Ugyanakkor San Franciscóban, az USA-ban amerikai állampolgárok már be is jelentették, hogy precedenspert indítanának a Facebook ellen. Az egyik panaszos sejtése szerint ő is azon 50 millió amerikai polgár között lehet, akinek az adatai a tudta nélkül Cambridge Analyticánál landoltak. (A brit Observer és a Guardian cikkei szerint a Cambridge Analytica nevű cég nem közvetlenül Zuckerbergéktől szerezte meg az adatokat, hanem egy korábban a Facebookon futó app kifejlesztőjétől. Így lehetett képes a választók befolyásolására  a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban.) Egy másik panaszos a részvényárfolyamok esése miatt indít eljárást. Drágán vette a Facebook-papírokat, amelyek most keveset érnek. A cég a hibás ebben szerinte, miután nem tette időben nyilvánossá a korábban megtudott információkat.

Zuckerberg azt mondta CNN-interjújában, hogy már 2015-ben felléptek az adatkezelési trükkök ellen, és például azt az applikációt már akkor letiltották, amelytől állítólag a Cambridge Analytica megszerezte a felhasználók adatait. A CNN elemzői viszont azon tanakodtak ezek után, hogy miért nem lépett a nyilvánosság elé a cég ezzel az intézkedéssel már három évvel ezelőtt.

A New York Times nemzetbiztonsági szakértője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Facebook „bizalomépítése” eddig eléggé megkérdőjelezhető, ugyanis a mostani botrányt kirobbantó brit szoftverfejlesztőt, Christopher Wylie-t máris kizárták Zuckerbergék a hálózatukról. (Nemcsak a Facebookról, hanem a konszernhez tartozó Instagramról is.) Ezt megerősítette a Spiegel egyik cikke is.

A brit szoftveres volt az, aki az angol sajtónak nyilatkozott a Cambridge Analyticánál zajló furcsa ügyekről, illetve arról, hogy miként vásárolták meg a Facebook-felhasználók adatait. Amikor erről Steve Bannon, a Cambridge Analytica alapításánál bábáskodó egykori Trump-kampánytanácsadót kérdezték (többek között a CNN is), azt mondta, hogy „nem emlékszik” ilyen tranzakcióra. S azt is tagadta a brit Guardian szerint, hogy tudott volna a Cambridge Analyticánál zajló Facebook-adatbányászatról. Bannon szerint a Facebook-adatokat világszerte árulják a piacon. A Cambridge Analytica pedig tagadta Wylie állításait.

A Cambridge Analytica a brit Guardian szerint az amerikai különleges ügyész, a Trump-kampány ügyeiben vizsgálódó Robert Mueller fókuszába is bekerült.

A Forbes arról számol be, hogy az Európai Bizottság felszólította az adatvédelmi hatóságokat, hogy vizsgálják meg a Facebook adatainak eljutását a Cambridge Analyticához. Ha a Facebookot felelősnek találják ezért, megbírságolhatják a vállalatot – mondta az Európai Bizottság szóvivője. Ráadásul a Washington Post szerint immár Amerikában is súlyos vizsgálatok elé néz a cég.

Szegő Iván Miklós

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu