A Momentumnak február 17-én, pénteken kell leadnia 138 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a fővárosban népszavazást lehessen tartani arról a kérdésről:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?
Olimpia nem, népszavazás igen
A belső használatra készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az olimpia megrendezésének nincs egyértelmű társadalmi támogatottsága. A megkérdezettek 45 százaléka támogatja a pályázatot, 51 százalék ellene van. Budapesten viszont jelentős a különbség, ott
Olimpiát tehát inkább nem, népszavazást annál inkább szeretnének az emberek. Az ország választóképes lakosságának 74 százaléka támogatná, hogy Budapesten népszavazás döntsön. 23 százaléknyian nem szeretnének referendumot, a többiek nem tudják vagy nem válaszoltak a kérdésre. A budapestiek körében még nagyobb (79 százalék) azok aránya, akik népszavazást szeretnének.
Create pie charts
Ha kiírnák a népszavazást, a megkérdezettek 71 százaléka részt is venne azon, 25 nem. Budapesten ez az arány 86:11, vagyis érthető módon a fővárosiak még inkább dönteni akarnak a pályázat visszavonásáról.
Fideszesekhez folyik a pénz
A kutatásban kitérnek arra is, hogy a megkérdezettek szerint megtérülő befektetés-e egy budapesti olimpia.
Ezt csak a válaszadók 36 százaléka feltételezi, 59 százalék inkább vagy egyáltalán nem gondolja így. A budapestiek fele egyáltalán nem ért egyet ezzel, 22 százalék pedig inkább nem.
Pártszimpátia alapján vizsgálva a kérdést, azt látjuk, hogy
- a kormánypárti szavazók 66 százaléka tartaná jó befektetésnek az olimpiát,
- az MSZP-sek közül 32,
- a Jobbik szavazói közül 30,
- a DK-szimpatizánsoknál ez a szám 7,
- az Együttnél 5,
- az LMP-nél 29 százalék.
Az országos átlag 36 százalék.
Azzal az állítással, hogy az olimpiához szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól, 61 százalék értett egyet kisebb vagy teljes mértékben, 33 százalék úgy gondolja, nem igaz az állítás.
Míg a fideszesek 64 százaléka nem értett egyet az állítással, az ellenzéki szavazók döntő többsége (60–80 százalék, pártszimpátiától függően) ettől tart.
Egészségügy, oktatás
A Momentum Mozgalom, amellett, hogy elutasítja a 2024-es budapesti olimpiát, már a kezdetektől azt hangoztatja, hogy a pénznek van jobb helye is. Szerintük inkább oktatásra, egészségügyre, lakhatásra, megélhetésre és az infrastruktúra fejlesztésére kellene költeni. A közvélemény-kutatás megkérdezettjei is így gondolják, ők az egészségügyben látják a legnagyobb forráshiányt.
A Fidesz-szavazók közül ugyanakkor csak 48 százalék költene olimpia helyett kórházakra, a többi párt szimpatizánsai, valamint a bizonytalanok között ez a szám 60 százaléknál nagyobb.
A baloldalhoz sorolható pártok (MSZP, Együtt, DK, Párbeszéd, Liberálisok) szavazói az egészségügy mellett az oktatásra költenének leginkább. A bizonytalanokat országos szinten az egészségügy mellett a megélhetés problémája foglalkoztatja (16 százalék költene erre), a Jobbik-szavazókat pedig még a vidékfejlesztés foglalkoztatja (10 százalék).
A kutatás alátámasztja azt, hogy a budapesti olimpia mögött nincs jelentős társadalmi támogatottság, ha népszavazásig jut a kérdés, a főváros nagy valószínűség szerint leszavazza majd a rendezést, amit a pártok közül a Fidesz hangosan, a Jobbik inkább csendesen támogat. (Ha eljut addig. Mert nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta nem volt még Budapesten népszavazás, 138 ezer érvényes aláírást rettentően nehéz összeszedni, és a gumiszabályok miatt még az is kérdés, hogy elég-e valóban 138 ezret leadni.)
A Fidesz és holdudvara eddig nem nagyon kommentálta a Nolimpia kampányt, az Orbán Viktor évértékelőjére érkezők is csak annyit mondtak, az emberek úgyis azt szavazzák, amit a kormány. De azért azt mindenhol elmondják, jót tenne az országnak az olimpia, a magyarok megérdemelnék.
A budapesti olimpia egyes becslések szerint 5000 milliárd forintba is kerülhet, de egy a Magyar Narancsban megjelent elemzés egyenesen 12 000 milliárdra saccolja a kiadásokat.
A közvélemény hozzáállása egyébként a népszavazási kezdeményezés sikerétől függetlenül lényeges. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a rendezési jog odaítéléséről szóló őszi döntése előtt méri a közhangulatot a pályázó városokban, és a döntési folyamatot ismerők szerint a NOB 75 százalék körüli támogatottsággal elégedett.
*
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével zajlott és reprezentatív nem, életkor, iskolai végzettség és munkaerő-piaci státusz alapján, amelyhez a kutatók a 2011-es népszámlálás országos és budapesti adatait vették alapul. Az adatfelvétel január 25-e és 31-e között történt.
(Kiemelt kép: a 2024-es budapesti olimpia látványterve, Budapest 2024 / Facebook)