Olasz földrengés: Magyarországon is megtörténhet ugyanez

Az eddigi hírek szerint legalább 38 halálos áldozatot követelt a szerda hajnalban, Perugia térségében kipattant 6,4-es földrengés. És még sok ember lehet a romok között. Ha csupán a magnitúdót nézzük, inkább közepes, mintsem erős rengésről beszélünk – évente átlagosan 150 ilyen méretű rengést regisztrálnak a szakemberek.

Sőt, egy év alatt világszerte körülbelül 20 alkalommal mérnek 7-es vagy annál nagyobb erejű földrengést, de általában lakatlan területeken, ami nem éri el a média ingerküszöbét.

Az olaszországi pusztítást az okozta, hogy ez a közepes rengés egy nagyon sűrűn lakott körzetben történt.

Afrika a hibás

A földrengés ereje tehát nem arányos a rombolással, általánosságban 6-os vagy annál nagyobb magnitúdó tud már komoly károkat okozni az emberi létesítményekben – mondta Tóth László szeizmológus a 24.hu-nak.

A bűnös pedig térségünkben mindig ugyanaz: az afrikai kőzetlemez lassan az eurázsiai lemeznek préselődik két centiméter/év sebességgel. Ez generálja azt a feszültséget, amely a törésvonalak mentén földrengésekben pattan ki. Most is ez történt, a múltban pedig ez az erő gyűrte fel, és emeli a mai napig is az Alpok hegyláncát. A jövőben pedig a két kontinens teljesen összepréselődik, megszűnik a Földközi-tenger.

Váratlanul pusztít, tehetetlenek vagyunk

A kőzetlemezekben folyamatos a feszültség, ahol a kéreg egyszer már eltört vagy gyenge, bármikor számíthatunk újabb földrengésekre. Mai tudásunk alapján ennél pontosabban nem is lehet meghatározni a következő földrengések helyét és idejét.

Egy hasonlattal élve ez olyan lenne, mintha zivatar idején a várható több száz vagy ezer villámról egyenként meg tudnánk határozni, pontosan hova fog becsapni

– fogalmaz a szakember.

Perugia környékén ráadásul a törések a föld felszínén is tökéletesen kirajzolódnak, mégsem lehet, lehetett ezt a rengést előre jelezni. Szerencsés esetben a nagyobb mozgásokat előrengések előzik meg, ám komoly következtetéseket még ezek sem engednek meg. Egyrészt nem tudni, hogy adott földmozgás előrengés-e, vagy egy kisebb földrengés maga.

A gyakori kisebb rengések ettől függetlenül figyelmeztető jelek, de operatív cselekvést mégsem lehet rájuk alapozni: még mindig nem tudni, hogy a “fő rengés” adott törésvonal mentén vagy esetleg több tíz kilométerrel távolabb fog-e kirobbanni. Így néhány óvintézkedést ugyan megtehetünk, de emberek kitelepítéséhez mindez nagyon kevés információt nyújt.

Egy másik probléma, hogy az előrengéseket akár egy nagy, vagy több, egymástól viszonylag távoli “kisebb” rengés követheti, ami megint csak a bizonytalanságot erősíti.

Utórengések: komoly veszélyforrás

Végezetül az előrengések megjelenése nem törvényszerű: vagy jelentkeznek, vagy nem. Nem úgy, mint az utórengések. Ezekről tudjuk, hogy egyre ritkábban és egyre gyengébben, de mindenképp bekövetkeznek, akár a földrengés után fél évig. Tóth László szerint Olaszországban most ez lehet a legnagyobb veszélyforrás.

A 6,4-es rengés számtalan lakóházat, egyéb épületet megrongált, ezeket most akár egy 5-ös utórengés is lerombolhatja. Óriási felelősség nyomja az olasz hatóságok vállát, hogy elkerülhetők legyenek további halálos áldozatok.

Magyarországon is megtörténhet

Ami Magyarországot illeti, a földkéreg szerkezete és az elmúlt 1500 év tapasztalata alapján csak kisebb vagy közepes, legfeljebb 6-6,2-es magnitúdójú földrengésnek van valószínűsége. Az olasz pusztítást látva nyilván óriási tragédia lenne, ha ez épp lakott területet érintene, mint ahogy már volt is rá példa. 1763. június 23-án – a károk alapján – 6,3-asnak becsült földrengés rázta meg Komáromot.

A források szerint 63 ember halt meg, és 120 volt a sérültek száma, de Mácza Mihály helytörténész felhívta a figyelmet, miszerint ezek csak a katolikus egyház adatai, más felekezetek halottaival kiegészítve szerinte két-háromszáz áldozatról beszélhetünk.

Hogyan reagál a Vezúv?

Véletlen egybeesés, de épp ma van a Vezúv Pompeit és Herculaneumot elpusztító, híres kitörésének évfordulója. Perugia nem fekszik túl messze a vulkántól, ami egyébként is régóta “gyanús” a szakembereknek. A tűzhányó több mint hetven éve csendes, miközben a szeizmikus hullámok megfigyelése alapján tudjuk, 8-10 kilométeres mélységben hatalmas mennyiségű magma halmozódott már fel.

Egyes szakemberek szerint a Vezúv következő kitörése elérheti a Kr.u. 79-ben tapasztalt mértéket, ami leginkább a hárommilliós Nápoly közelsége miatt veszélyes.

Tóth László azonban megnyugtat – egyelőre. Való igaz, hogy a hajnali földrengésnek és a Vezúv esetleges kitörésének ugyanaz a “motorja”, de földrengés nem generál vulkánkitörést. Fordítva már más a helyzet, egy-egy vulkánkitörést rendre kisebb-nagyobb földmozgások követnek.

Azt sem mondhatjuk, hogy Perugia körzetében a Föld most kieresztette a gőzt, egy darabig béke honol majd a környéken. Az a bizonyos motor egyfolytában jár, és bármikor pöffenhet még egy olyat, mint szerda hajnalban. Kissé tudományosabban: a földkéregben folyamatosan termelődik a feszültség, aminek valahol, valamikor mindenképp földrengés formájában kell távoznia.