Az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény hatodik módosítása – amit hónapok óta tartó idegenellenes gyűlöletkampánnyal készítettek elő – megbénítaná a társadalmi nyilvánosságot. Az egy időlegesen süketté és vakká tett közösség képét idézi fel, amely képtelen lenne az önvédelemre nemcsak a terror, hanem az önkényes hatalomgyakorlás ellen is.
Az intézet szerint egy terrortámadásnál indokolt, hogy a kormányzat késedelem nélkül intézkedjen, és az emberi életek védelme, a további cselekmények megakadályozása, továbbá az elkövetők elfogása érdekében, az e célok által feltétlenül szükségessé tett mértékben, akár a polgárok jogait is korlátozza.
A tervezett terrortámadás esetén a polgárok szabadságjogait abban az esetben lehet szintén a feltétlenül indokolt mértékben korlátozni, amikor megbízható értesülések alapján rendelkeznek indokokkal az azonnali megelőző intézkedések kényszerítő szükségességéről. Ezek alapján határolt területen és időben szükség lehet például útlezárásokra, a mozgás, a közlekedés, a sok embert vonzó helyszínekre, rendezvényekre eljutás korlátozására.
Ugyanakkor szakértők szerint egy terrortámadásnál az internetforgalom, a tömegkommunikációs és a közösségi média általános elnémítása inkább növeli a pánikot, további károkat okozhat. Az intézet szerint a kormány úgy adna magának különleges jogköröket, hogy azt a terror elvont „veszélyéhez” köti. Az Alaptörvény módosítása még azt sem tisztázza, hogy a terrorveszélynek Magyarországon kell bekövetkeznie. A tervezet a pontos definíciókat, felelősségi köröket nélkülözi, bizonyos elemei egy valódi terrorakciónál kifejezetten károsak lennének. Az elemzés abszurdnak tartja, hogy a kormányzat „titkosította” az Alaptörvény, illetve a honvédelmi törvény hozzá kapcsolódó módosításának tervezett szövegét, amire az intézet szerint nincs is törvényi lehetőség.
Az Alaptörvény módosítása nem a kormányzat, és még csak nem is a parlamenti pártok belügye. Éppen ellenkezőleg: ez az a jogszabály, amelyet csak a legszélesebb társadalmi és szakmai vita mellett szabad módosítani – a tervezet (és ez a jövőbeni újabb változataira is vonatkozik) eltitkolásával a kormányzat az észérveken alapuló vitát vonja kétségbe.
A különleges jogrend – természeti és társadalmi katasztrófáknál – eltérést enged az alkotmányos rendtől, és szólnak nyomós érvek amellett, hogy a terrorizmus miatt a törvényi szabályozás finomhangolása szükséges, de a kiindulópont nem lehet az alkotmányosság kiiktatása. Egy alkotmányos állam, ha lehetővé teszi a különleges jogrendet, garanciákat épít be, hogy az ne lehessen egy diktatúra melegágya.
Az alkotmányossági követelményeknek a kormányzati javaslat nem felel meg, az önkényes hatalomgyakorlás kockázatát semmivel nem ellensúlyozza: a kormány más alkotmányos intézmény bevonása nélkül saját magát hatalmazhatja fel két hónapra a rendes alkotmányos kereteket átlépő rendeleti kormányzásra.
Ha a kormány kimondja, hogy terrorfenyegetettség van, ezt senki nem ellenőrizheti, pedig – az Eötvös Károly Intézet – szerint nincs okunk bízni abban a kormányzatban, amelyik mindmáig érvényben tartja a 2015 őszén bevezetett te a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”.
A terrorveszélyhelyzet tartalmi kérdéseit az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja az Alaptörvény negyedik módosítása óta. A terrorveszélyhelyzet elrendelése így leginkább arra szolgálhat, hogy a társadalmat megfossza a tájékozódás lehetőségétől, és leplezze a magyar hatóságok felkészületlenségét.
Várható pszichológiai hatás
Az intézet felkérte Forgács József szociálpszichológust, hogy ő is elemezze, milyen hatással lenne lélektanilag a társadalomra a terrorveszélyhelyzet. Az Ausztrál Tudományos Akadémia tagja és az MTA külső tagja szerint nemcsak súlyos jogi problémákat vet fel, hogy Fidesz precedens nélküli hatalommal ruházná fel a kormányt, hanem komoly lélektani, társadalompszichológiai hatásai is lennének.
Ezek a pszichológiai hatások különösen súlyosak lehetnek egy olyan országban, mint Magyarország, ahol az autonóm, individualista politikai és viselkedési kultúra egyébként is nagyon gyenge lábakon áll.
Magyarország Európában és régiónkban is az egyik leginkább xenofób ország. A terrorelhárítási törvényjavaslat drákói intézkedései különösen alkalmasak arra, hogy még tovább szítsák az idegengyűlöletet és a társadalmon belül is mélyítsék az amúgy is éles ellentéteket.
A diktatórikus hajlamú kormányok előszeretettel keresnek és találnak vélt vagy feltételezett külső ellenséget, amelyet saját uralmuk, legitimitásuk erősítésére használnak fel. A terrorveszélyhelyzet szükségszerűen növelné a félelmet, az idegenellenes hisztériát, ami hosszabb távon károsíthatná az ország pszichológiai ellenállóképességét. A kognitív disszonancia teóriája szerint kódolható, hogy az egyéni szabadságok korlátozása is felerősíti az idegengyűlöletet.
A független, autonóm gondolkodás és az egymással és a társadalommal szembeni bizalom alapvető pszichológiai követelmény egy jól működő demokráciában.
Magyarország történelme az elmúlt száz évben különböző többé-kevésbé autokratikus, diktatórikus rendszerek váltakozásából állt, kivéve az 1989 utáni periódust. A legtöbb szociálpszichológiai felmérés világosan kimutatja, hogy a magyarok értékrendjére a passzivitás, pesszimizmus, bizalmatlanság és a közélettel szembeni szkepticizmus jellemző. Ez a világnézet gyökeres ellentétben áll a fejlettebb demokráciák polgári életszemléletével.
A terrorveszély törvényben javasolt drasztikus intézkedések és szabadságkorlátozások különösen súlyos és hosszú távon nehezen korrigálható pszichológiai károkat és további tudatrombolást okozhatnak a polgárok értékrendjében egy olyan országban, ahol a hatalomtól való függésnek mély történelmi gyökerei vannak.
A terrorveszélynél a végrehajtó hatalom által gyakorolt majdnem teljes kontrollnál fennáll a veszélye, hogy ahhoz az állampolgárok viszonylag hamar hozzászoknak, normálisnak tartják. A szociálpszichológus szerint lényeges, hogy egy ilyenfajta abszolutizmusra törekvő kontrollrendszer az embereknél nagy valószínűséggel kiváltja a ‘tanult tehetetlenség’ szindrómáját. Ez akkor áll be, amikor egy egyén megtanulja hogy minden, a saját életére vonatkozó független cselekedete kudarcra van ítélve, ezért feladja a további próbálkozást.
A széles körben elterjedt egyéni tanult tehetetlenség és alattvalói mentalitás fontos ismérve a magyar történelem visszatérő diktatórikus periódusainak is. Sok kutatás szerint ez a mentális állapot, amelyik az egyik legfontosabb, és legnehezebben leküzdhető gátja a működő demokrácia kialakulásának.
Forgács József szociálpszichológus szerint az előterjesztők nem vették komolyan a javaslatban foglalt rendkívül drasztikus intézkedések súlyos pszichológiai következményeit. Ezen túlmenően, mint ezt ugyancsak sok kutatás bizonyítja, a terrorizmus elleni hatékony harc sikere nagyban függ az állampolgárok autonómia éberségétől, cselekvési hajlandóságától és rendszerbe vetett bizalmától. Félő, hogy a törvényjavaslat pontosan ezeket a pszichológiai feltételeket ássa majd alá.
