A Publicus Intézet felmérése szerint továbbra is főleg a kerítés- és menekültügy mozgatja meg a szavazókat. Az elmúlt három hónapban a bizonytalanok aránya 5 százalékponttal 43 százalékra csökkent.
A Fidesz most újabb egy százalékponttal növelte támogatói arányát, amely így már 24 százalékos. Ezzel a párt folyamatosan növekszik, elmozdult a júniusi, júliusi 21 százalékos mélypontról, de a 2014 októberében mért csúcsponthoz képest elvesztett szavazóinak egyelőre csak töredékét szerezte vissza.
Az MSZP megtartva múlt hónapban szerzett szavazóit, 11 százalékon áll. A pártnak csaknem 900.000 szavazója van. Ők a legaktívabbak, a legnagyobb arányban mennének “most vasárnap” szavazni.
A Jobbik már negyedik hónapja, a választások utáni mélypontján, 13 százalékon áll. A párt nagyjából egymillió szavazója meglehetősen motiválatlan, csak 64 százalékuk szavazna. Ezzel sereghajtók.
A DK tábora az elmúlt hónaphoz képest egy százalékponttal, 4 százalékra nőtt, míg az Együtt most nem érte el az egy százalékot. A LMP, valamint a PM, és az MLP támogatottsága nem változott – míg az előbbi továbbra is 3 százalékon áll, a többiek továbbra is az egy százalékos határ alatt vannak.
A Publicus Intézet mindezt úgy értelmezi, hogy a kormányoldal és baloldali ellenzéke is meg tud szólítani eddig bizonytalan szavazókat: míg a Fidesz három hónap alatt 3 százalékpontot nőtt, a baloldali ellenzék kettőt, ez utóbbi megosztottsága miatt a nyereség két pártnál, az MSZP-nél és a DK-nál fele-fele arányban csapódik le.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 9 és 15 között, 1000 fő megkérdezésével készítette reprezentatív közvélemény-kutatását a pártok támogatottságáról.