Hiába szavaztunk nemmel, be kell fogadnunk a menekülteket

Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többséggel szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer menekült elosztását a tagállamok közt. A megállapodást Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia elutasította, Finnország pedig tartózkodott.

Megszűnt a V4

Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti, mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, „pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport”.

Robert Fico szlovák kormányfő is úgy nyilatkozott a döntés után, hogy „amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a kötelező kvótákat”, arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni „Brüsszel diktátumába”.

Kvóta nincs. Vagyis van, csak nem így hívják

Az ülés után Jean Asselborn luxemburgi bevándorlásügyi miniszter úgy nyilatkozott:

a sokat hangoztatott kvóta kifejezés kikerült a szövegből.

Ugyanis a tagállamok önkéntes felajánlásokat fognak tenni, így gondoskodnak arról, hogy mind a 120 ezer menekültnek legyen helye, akiket Görögországból és Olaszországból helyeznek át. Ezek az önkéntes felajánlások szerepelnek az uniós döntés függelékében, amiben Magyarország is szerepel.

Magyarország a következő számokkal szerepel a függelékben: Olaszországból 306, Görögországból 988 menedékkérő kerülne hozzánk, ehhez jön még plusz 1058 fő, abból a keretből, amelyet eredetileg is nekünk szántak, amennyiben később sem vesszük igénybe az uniós szolidaritást. Ez összesen 2352 menedékkérő, úgy, hogy Orbán ellenzi a kvótát és Pintér belügyminiszter nemmel szavazott.

Rendkívüli körülmények között lehet kérni felmentést, hogy időlegesen függesszék fel a menedékkérők befogadását, például ha egyszerre sokan szeretnének az országba belépni, erre két módszer lesz:

• Harmadával kevesebb menedékkérőt kelljen más tagállamból befogadni, de ezt később pótolni kell.
• Fél éves, teljes felmentés a befogadás alól.

De mi lesz Kelet-Európával?

A V4-ek, Lengyelország kivételével ellenkeznek, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke azonban azt mondta, „már az elmúlt hónapokban is több kötelezettségszegési eljárást indítottunk azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem tartják be a közös menekültpolitikai szabályokat”, ha valaki ellenkezik, ez a jövőben is így lehet.

Az EU állam- és kormányfői szerda délután ülnek össze, Orbán pedig meghökkentő tervvel állhat elő, erről írtunk már korábban, és a BBC is úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök egy olyan külön uniós pénzügyi alap létrehozását javasolja, amelynek keretéből a Szíriát körbevevő országok – főként Libanon, Jordánia és Törökország – menekülttáboraiban javíthatnák a körülményeket a menekültválság kezelésének érdekében, valamint innen finanszíroznák az EU határainak megerősítését is.

Az alapba az EU-tól kapott bevételek 1 százalékát és az EU-nak kifizetett hozzájárulások 1 százalékát kellene befizetnie a 28 tagállamnak. Magyarországnak 1 milliárd eurót kellene az alapba juttattnia a BBC számításai szerint, de hogy milyen ütemezéssel, milyen távra, az nem derül ki az írásból.