Kedden megállapodott egymással a versenyszféra és a kormány, hogy 93 ezer forint helyett 98 ezer forint lesz a minimálbér. A garantált bérminimum pedig 108 ezer forintról 114 ezer forintra emelkedik.
Így aki minimálbérért dolgozik, az havi nettó 3275 forinttal kaphat többet, mert 64 190 forint lesz a nettója. Akinek pedig garantált bérminimum jár, az 3930 forinttal kereshet többet: nettója 74 670 forintra emelkedik. (Családi kedvezménnyel nem számolva.)
Olvasóink kíváncsiak voltak arra is, hogy ha éppen munka nélkül vannak, vagy már tudják, hogy januártól lapátra kerülnek, emelkedik-e az ellátásuk, illetve ha közmunkára osztják be őket, emelkedhet-e a bérük. Megkérdeztük.
Az álláskeresési járadék emelkedhet
Leánykori nevén munkanélküli járadék, de ezt a megnevezést már nem használják. Legfeljebb 90 napig kaphatja, aki elveszíti a munkáját, feltéve, hogy állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan volt állása. A minimumfeltétel pedig az, hogy az állás elvesztése előtti 3 évben legalább 360 nap munkaviszonya legyen az illetőnek. (Akinek azonban csak 360 nap munkaviszonya van 3 év alatt, az mindössze 36 napig kaphatja a járadékot.)
A járadék legfeljebb a minimálbérrel lehet egyenlő. Tehát ha szinte biztosan emelkedik a minimálbér, a járadék plafonja is emelkedik, 98 ezer forintra. A járadékot az előző 4 évi bruttó fizetés alapján állapítják meg, annak 60 százalékában. Aki csak minimálbért keresett, annak bruttó 55 800 forint lehet a járadéka. A maximális bruttó 98 ezer forintos járadékot bruttó 163 ezer forintos fizetésnél lehet elérni, S aki ennél többet keresett, az sem kaphat többet.
Nem kizárt, hogy több lesz a foglalkoztatást helyettesítő támogatás is
Ha letelik a megszabott idő (a legfeljebb 90 nap), amíg az álláskeresési járadék járhat, és nem talál állást a munkanélküli, akkor a továbbiakban foglalkoztatást helyettesítő támogatást (fht) kaphat. (Ez egyébként az a segély, amit korábban rendelkezésre állási támogatásnak neveztek).
A jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg, és évente felülvizsgálja. Ez után csak azok kaphatnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást, akik legalább 30 napnyi munkaviszonyt vagy legalább féléves képzést fel tudnak mutatni. Sőt, a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát – akár a közmunkát is – el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik.
A fht összege 2012. január elsejétől a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka, jelenleg 22 800 forint. Tehát az a kérdés, hogy a nyugdíjminimum (28 500 forint) emelkedik-e, például januártól. A vonatkozó törvényrendelet szerint: a 2007. december 31-ét követő, de 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. Vagyis ez alapján emelkedhet az összeg. Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát kérdeztük, így lesz-e. De válasz nem érkezett tőlük.
Mivel a gyes összege megegyezik a nyugdíjminimum összegével, így ez a kérdés a kismamáknak sem mellékes.
A közfoglalkoztattak bére szintén növekedhet
A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak kötelező legkisebb bére jelenleg 57 ezer forint. Nettója 47 025 forint – ez az összeg, amiből Matolcsy György szerint meg lehet élni. A közfoglalkoztatás garantált legkisebb bére (középiskolai végezettséget vagy szakképzettséget igénylő foglalkoztatásnál) pedig 78 ezer forint (nettó 60 600 forint).
Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely
A közfoglalkoztatási bér egyébként nem lehet több mint a minimálbér, és legalább annyi kell, hogy legyen, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
A Belügyminisztériumban azt mondták érdeklődésünkre, hogy nincs meghatározva, mikortól kell változnia a közfoglalkoztatási bérnek. Vagyis ha emelkedik a minimálbér, nem jelenti azt automatikusan, hogy a közfoglalkoztatottak bére is magasabb lesz. Annyit tudtunk még meg, hogy a kormány dönti el, lesz-e változás. Nagy valószínűséggel lesz. Várhatóan a december 19-ei kormányülésen tárgyalják az ezzel kapcsolatos előterjesztést.
