A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal, az eddigi “BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal “BB plusz/B”-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott.
Az S&P ugyanakkor levette az összes magyar adósosztályzatot a negatív előjelű felülvizsgálati listáról. A cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország szuverén besorolásait; ennek helyébe lép a Standard & Poor’s szerda esti bejelentése alapján a negatív kilátás.
A hitelminősítő döntése nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody’s Investors Service is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.
Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.
Gyengülő intézményrendszer
A hitelminősítő felidézi, hogy miután tavaly módosult az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard & Poor’s megítélése szerint “még inkább kikezdheti” a jegybank függetlenségét.
A tervezet – ha törvénybe iktatják – az alelnökök kinevezési jogát, amely jelenleg az MNB elnökét illeti, a kormányra ruházná át – áll a leminősítéshez fűzött elemzésben.
A hitelminősítő indoklása szerint a tervezet azt is előírná, hogy az MNB vezetése előzetesen értesítse a kormányt értekezletei napirendjéről, amellett, hogy hétről kilencre emelné a monetáris tanács tagjainak számát.
A Standard & Poor’s közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések – amelyek több szolgáltatási szektort érintenek – hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.
Félbeszakadt megbeszélések
Magyarország novemberben hivatalosan megkereste a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t egy új finanszírozási megállapodás ügyében, miután az előző IMF/EU-program 2010 októberében új megállapodás nélkül lejárt.
Az előzetes megbeszélések decemberben félbeszakadtak, de a hatóságok jelezték, hogy a tárgyalások januárban valószínűleg újraindulnak – áll az S&P elemzésében.
A Standard & Poor’s megjegyzi, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de “mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas”.
“Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez” – áll a hitelminősítő elemzésében.
Az S&P közölte: megítélése szerint a magánnyugdíj-pénztári eszközök átirányítása a költségvetési szektorba összességében nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát.
Hullámvasúton a forint
A bejelentés előtt az euró 303,91 forinton, a frank 249,13 forinton állt, majd az euró 306,22 forintig, a frank 250,98 forintig erősödött. Nem sokkal később, 20.50-kor ez eurót 305,15 forinton, a frankot 250,14 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon.
Így látja a Nemzetgazdasági Minisztérium
Magyarország szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az Unió elleni pénzügyi támadásoknak – vélte a szaktárca, egyben emlékeztet arra, hogy két hete a S&P az Európai Unió 15 országát tette negatív figyelőlistára, az euróövezet romló gazdasági teljesítményére hivatkozva.
A S&P mostani döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása – mutat rá az NGM. Jól mutatják ezt álláspontja szerint a S&P által felhozott érvek (pl. szektorális különadók, külső eladósodottság), amelyek egyáltalán nem hordoznak új információt. Emellett a S&P szándékosan figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az elmúlt időszakban kedvező irányú változás következett be az értékelés alapjául szolgáló mérőszámokban – tették hozzá.
Az NGM hangsúlyozta: 2011-ben többlettel zár majd a költségvetés, 2012-ben egyedi intézkedések nélkül sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt. Emlékeztet arra is, hogy a kormány elődei rossz gyakorlatával szakítva már hivatalba lépésétől fogva a belső és külső egyensúlytalanságok csökkentésén dolgozik, és a romló európai gazdasági helyzet ellenére is sikeresen mérsékli az államadósságot. Az elmúlt egy év alatt hozott intézkedések eredményei már láthatóak – húzza alá a közlemény.
Mindemellett a kormány idejében érzékelve az eurózóna súlyosbodó válságát és az európai gazdaság lassulását, azonnal reagált a romló nemzetközi kilátásokra, és csökkentette a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az emiatt keletkező költségvetési hiány kezelésére pedig új kormányzati lépések meghozataláról döntött. Így továbbra is tartható a kormány által kitűzött hiánycél – érvelt a szaktárca.
Az alacsony hiányszint hozzájárul az államadósság fokozatos csökkenéséhez, ezért joggal lehet arra számítani, hogy az idei, egyszeri, nagy mértékű adósságcsökkentések után is folytatódik az adósságráta mérséklődése – egy olyan európai környezetben, ahol sokkal inkább az adósságnövekedés a jellemző. A jelenlegi kedvezőtlen irányú elmozdulás az adósságrátában a forint árfolyamának átmeneti, a nemzetközi események által okozott gyengülésére vezethető vissza. Amint a forint árfolyamában korrekció következik be, az adósságráta újra gyors csökkenésnek fog indulni – mutat rá a közlemény.
Mivel az S&P mostani döntése valójában az uniót gyengítő lépéssorozat része, Magyarország elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket. Ehhez továbbra is fegyelmezett költségvetési politikára, adósságcsökkentésre és a növekedés motorjainak felpörgetésére van szükség – hangsúlyozza az NGM.
Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi rádióinterjújában, azzal kapcsolatban, hogy a Moody’s előzőleg megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, azt mondta, hogy hol az egyik, hol a másik uniós tagállamot minősítik le, és “ez időnként bennünket is elér”. Hozzátette, hogy ez ráadásul mindig összekapcsolódik spekulációs támadásokkal, ami Magyarország esetében is így történt, és úgy készül, hogy december közepe után néhány nappal lesz egy újabb támadás.
