A 6500 háziorvos (közülük 403-an töltötték ki a kérdőívet) bevonásával elkészült felmérés szerint az antibiotikus kezelések kevesebb, mint a felében (48 százalék) támasztotta alá laboratóriumi eredmény az antibiotikum felírásának szükségességét – összegzi egy friss vizsgálat megállapításait az Országos Epidemiológiai Központ (OEK).
Az antibiotikum-rezisztencia terjedése egyre nagyobb népegészségügyi és klinikai problémát jelent világszerte, a kutatók összefüggést látnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulása és a túlzott, vagy helytelen antibiotikum-használat között. Alkalmazási protokoll azonban csak a magyar háziorvosi praxisok 57 százalékában áll rendelkezésre egy most publikált felmérés szerint.
Az orvosok generációs különbsége is belejátszhat a dologba, hiszen amíg a 40 év alatti orvosok 12 százaléka, az ennél idősebbek több mint negyede fertőző betegség gyanúja esetén már felírja az antibiotikumot. Más megközelítés szerint, az orvosok 30 százaléka mindig célzottan, 15 százaléka gyakran célzottan írja fel az antibiotikumot, 2 százalékuk azonban soha nem célzottan indikálja. Egy harmadik szempont szerint, az antibiotikum szedésének módjáról, a nem megfelelő alkalmazás lehetséges következményeiről a válaszoló orvosok 97 százaléka tájékoztatja a betegeket.
Amúgy az antibiotikus kezelésekre 80-90 százalékban az alapellátás és a járóbeteg-ellátás kerül sor, elsősorban a légúti fertőzések kezelésénél nagy jelentőségű a háziorvosok felírási gyakorlata, olvasható a felmérésben.
A kutatás természetesen nem érinti a gyógyszeripar vagy az orvoslátogatói rendszer anomáliáit, és még egy csomó más dolgot, mivel nem ezt vizsgálták.
