Az adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat szerint ugyanakkor kérdéses a törvényalkotó szándéka, hiszen az innovációs járulékból származó bevételi előirányzat a kedvező változás ellenére magasabb, mint a tavalyi.
Az innovációs járulékkal kapcsolatos szabályok 2015. január 1-től új törvénybe (2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról) kerültek, amely három év után ismét lehetővé teszi, hogy az egyéni beszámolójuk alapján a mikro- és kisvállalkozások kikerüljenek a járulékfizetés kötelezettsége alól.
A jelentésből kiderül, hogy 2012 előtt sem kellett innovációs járulékot fizetni azoknak a vállalatcsoport tagjaként működő társaságoknak, amelyek egyéni beszámolójuk alapján a említett két cégkategóriába tartoztak, azaz létszámuk 50 főnél kevesebb, illetve árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 10 millió euró. 2012-2014 között ugyanakkor a kisvállalkozói minősítést nem egyénileg, hanem a cégcsoport szintjén, konszolidált beszámoló alapján kellett megállapítani, így jóval több társaságot érintett ez a kötelezettség.
„Akik 2012 előtt nem fizettek innovációs járulékot, azok most ismét mentesülhetnek ez alól, ha egyéni szinten továbbra is mikro- vagy kisvállalkozásnak számítanak. Ha pedig valaki mentesül a kötelezettség alól, akkor célszerű mielőbb kérelmeznie az innovációsjárulék-előleg mérséklését” – tanácsolja a Mazars szenior adómenedzsere.
Nyári Zsolt hozzátette: a mentesítésre vonatkozó szándékot a törvény indokolása nem tartalmazza, így nem tudni, hogy miért kapta vissza a kérdéses adózói kör ezt a kedvezményt. A 2012-es, előzetes figyelmeztetés nélkül bevezetett új szabályozás széles céges kört vont be az adó hatálya alá. Ennek köszönhetően a NAV adatai szerint 2011-ről 2012-re az innovációs járulékból származó bevételek több mint megkétszereződtek.
„Ennek fényében ellentmondásos, hogy a 2015-re előirányzott innovációsjárulék-bevétel nem csökkent, hanem nőtt 2014-hez képest, és a korábbi éveket jóval meghaladó összegben határozták meg a költségvetésben” – tette hozzá.
