Üzleti tippek

Jelentett már a cégbíróságnak? Napokon belül lejár a határidő

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 01. 28. 10:11

Ismét bővült a kötelező adatok köre. Ezeket a vállalkozásoknak legkésőbb február 1-jéig kell bejelenteniük a cégbírósághoz. Késedelem vagy mulasztás esetén a bírság 900 ezer forintra is rúghat.

Korábban a témában:

A 2011. évi CXCVII. törvény módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 129. paragrafusát.

A módosítás szerint a törvény hatálybalépését (2012. március 1.) megelőzően bejegyzett társaságok az adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adatok első változásakor, ennek hiányában pedig február 1-jéig kötelesek benyújtani.

A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal (a Cégtörvény 34. paragrafusának 2. bekezdése alapján) sújtja azt, aki a részletezett bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy elmulasztja. A teljesítéshez ügyvéd vagy a társaság jogtanácsosának közreműködése szükséges, aki az iratokat a cégbíróságra elektronikus úton nyújtja be – összegezte dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója.

Melyek ezek az adatok?

Be kell jelenteni a cég képviseletére jogosultak nevét és adóazonosító számát, természetes személy esetén a lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét is.

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál vagy jogi személynél a bejelentési kötelezettség a székhelyre és a cégjegyzékszámra (vagy a nyilvántartási számra), valamint a képviseletre jogosultak tisztségére és a jogviszonyuk keletkezésének időpontjára is vonatkozik. Határozott idejű képviseletnél a jogviszony megszűnésének időpontját is fel kell tüntetni.

Kik az érintettek?

A bejelentés például az ügyvezetőkre, igazgatósági tagokra, cégvezetőkre és vezérigazgatókra vonatkozik. Közös tulajdonú üzletrésznél valamennyi tulajdonostársat be kell jelenteni, és a kötelezettség érinti a külföldi vállalkozások hazai fióktelepeit és kereskedelmi képviseleteit is – sorolta a Saldo szakértője.

Be kell jelenteni a cég telephelyeit, fióktelepeit is

A cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a társaság tulajdonát képezi, vagy annak használatára jogosultak. Erről a vállalkozásnak (a cég képviselőjének) nyilatkoznia kell a cégbíróság felé. A jogszabály év közben módosult, így például bérelt ingatlannál a nyilatkozaton kívül nem szükséges a bérbeadó nyilatkozata vagy a bérleti szerződés.

Külföldi tagoknál ezekre figyeljenek

A társaság külföldi tagjainál be kell jelenteni az illetőségük szerinti országban érvényes adószámukat és az adott állam országkódját. Ha a külföldi személy magyarországi lakhellyel is rendelkezik, akkor ezt is fel kell tüntetni.

A cégjegyzékben lévő magyarországi székhellyel nem rendelkező vállalkozások kötelesek kézbesítési megbízottat igénybe venni, akinek a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét) szintén be kell jelenteniük. A megbízott feladata, hogy a hatóságok által küldött, a társaság működésével kapcsolatos iratokat átvegye és azt a megbízónak továbbítsa.

Ki lehet kézbesítési megbízott?
Bármely magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, illetve magyarországi székhelyű szervezet, kivéve a vállalkozás tagjait.

Névadási szabályok

Azt is ellenőrizni kell, hogy a cégnév, rövidített cégnév egyértelműen különbözik-e a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. A névnek legalább 3-4 betűvel el kell térnie egy másik vállalkozás nevétől, és nem tartalmazhat helységnevet. Ha ez utóbbi mégis szerepel benne, akkor az adott önkormányzattól erre engedélyt kell kérni – tette hozzá dr. Székely Péter.

A cégnév nem lehet azonos például törölt vállalkozások nevével, illetve azt sem lehet elfogadni, ha a (törölt és a jelenlegi) névben lévő szavakat felcserélték. Az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet a névben, ha a társaságban az állam közvetlenül (vagy szervezetei útján) többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami befolyás alatt áll.

Ezeken kívül nemcsak a főtevékenységet kell bejelenteni, hanem a társaság valamennyi tevékenységi körét és TEÁOR számát is.

A végelszámolás alatt álló cégek sem kivételek

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a végelszámolás alatt álló cégekre is kiterjed, ezért a bejelentési kötelezettség alól ezek a társaságok sem mentesülnek. Értelemszerűen figyelembe kell venni a végelszámolás alatt bekövetkezett változásokat. Például, hogy a cég képviseletére a végelszámoló jogosult – válaszolt olvasónk kérdésére a szakértő.

Kérdése van? Elakadt?
A Saldo regisztrált tagjai folyamatos segítséget kapnak az aktuális adószabályok értelmezéséhez és az alkalmazásához. Január végéig kedvezményesen lehet Saldo-tag, vagy feliratkozhat a tanácsadó cég hírlevelére. További információkért kattintson ide!
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.