Ha egy vállalkozó nagyban tud (vagy szeretne) gondolkodni, és eredeti cégét sikerre vitte, logikusan merül fel benne a gondolat, hogyha ez az egyik helyszínen sikerült, ugyan miért ne sikerülne egy másik vagy akár több helyszínen is?
A kérdés valóban jogos és egyszerű, a válasz ellenben annál bonyolultabb, és ahhoz, hogy megnyugtatóan megtalálják a megoldást, több területet is meg kell vizsgálni. Az FN24 által megkérdezett vállalkozásfejlesztési és franchise szakértő szerint az első fontos kérdés annak megválaszolása, hogy az eredeti cég valóban sikeres-e?
Haraszti Mihály tanácsadói praxisában számos olyan esettel találkozott, amikor olyan társaságok akartak bővíteni, amelyek igen meggyőző piaci és pénzügyi adatokat produkáltak a saját környezetükben, de egyáltalán nem vizsgálták azt, hogy a meghódítani kívánt – célcsoport vagy földrajzi terület szerinti – nagyobb piaci szegmensben is hasonló eredményekre számíthatnak-e.
Más kérdés ugyanis, hogy egy adott körben való nagyfokú hitelesség átvihető-e egy másik célcsoportra is. Ezt a marketingszakemberek több tucat esettel akár a nagy múltú és komoly erőforrások felett rendelkező multik növekedési projektjeinek bukásával cáfolják.
Kívül valóban tágasabb?
Ugyancsak kérdéses, hogy egy adott erőtérből való kilépéssel – ami akár egy jelentősebb város versenyviszonyait jelentheti – milyen mértékben változik meg a cég helyzete. Lehet, hogy a nagyobb körzetben már vannak olyan piaci szereplők, akik közvetlen versenytársként nemcsak a terjeszkedést tudják visszaverni, hanem a vállalkozás eredeti terepén is komoly károkat okozhatnak a területükre merészkedő jövevénynek.
Tételezzük fel, hogy ezeket az akadályokat sikerrel veszi a példában szereplő cég. A vállalkozásfejlesztési tanácsadó szerint a következő kérdés ilyenkor, hogy ismerik-e a siker mögötti tényezőket? Ezek alapján pedig meg tudják-e vizsgálni, hogy az eddigi értékek az új helyszín potenciális fogyasztóinál is ugyanazokat a pozitív hatásokat váltják-e ki, amiket az eredeti, már megszokott terepen?
Ha az előbbiekre is igen a válasz, akkor következnek az igazán kemény kérdések:
Rendelkezik-e a vállalkozás…
… belső konszenzuson alapuló, írásba foglalt, kiérlelt stratégiával?
… tudatosan felépített működési modellel?
… tudatosan felépített üzleti modellel?
… olyan vezetői gárdával, amely tisztában van ezek folyamatos kezelésével, és képes is a feladatok ellátására?
A szakértő szerint a növekvő és (látszólag vagy akár egy ideig ténylegesen is) sikeres vállalkozások hirtelen bukása ugyanis erre a négy kérdésre adott válasz elégtelensége miatt következik be. Ilyenkor fordul elő, hogy világcégek hirtelen teljes üzletágakat adnak el vagy számolnak fel, üzemek tucatjait zárják be, és munkatársak tízezreit teszik az utcára.
Van ellenben egy óriási különbség. Ők képesek túlélni még ezeket az óriási megrázkódtatásokat is, egy kisvállalkozást azonban akár egyetlen probléma is csődbe vihet. „Bármennyire is elméletinek tűnnek ezek a felvetések, bármennyire is terhes és kellemetlen néha a válaszadás, de cégek ezreinek és tízezreinek a bukása bizonyítja, hogy minden, önmaga, családja és környezete iránt felelősséget érző vállalkozó jobban teszi, ha nem siklik el egy kézlegyintéssel az előbbiek megválaszolása felett” – tanácsolja Haraszti Mihály.
| Hogyan ne legyen rabszolga a vállalkozóból? |
| Lusta vagy sem az a cégvezető, aki az üzleti sikerek ellenére sem bővít? |
Haraszti Mihály évtizedek óta foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások növekedésével, és a legstabilabb növekedési stratégiát jelentő franchise hazai szakértője. Hét egyetemen és főiskolán tanított, könyveket, tanulmányokat és cikkek százait publikálta. Honlapja, a www.franchisemegoldasok.hu évek óta elismert szakmai forrásnak számít.
