Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn egyhangúlag elutasította a tevékenységre jellemző kereset alkotmányellenességét megkérdőjelező indítványokat. Marad tehát a január elsejétől bevezetett új szabály, amely szerint a vállalkozóknak (az ekho-sok kivételével) nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységükre jellemző kereset szerint kell szja-t és tb-t fizetniük. Vonatkozik ez az evásokra is.
Aki ezt nem tudja kitermelni, annak továbbra is legalább a minimálbér a minimális járulékalap. A szabály csak a személyesen közreműködő társas vállalkozókra vonatkozik. Akik munkaviszonyban, vagy megbízásos szerződéssel dolgoznak a cégükben, azokra nem. Egyedül az egyéni vállalkozóknál és néhány szakmánál (pl. ügyvéd) kötelező a személyes közreműködés. Az év végi osztalékkifizetésnek is feltétele a tevékenységre jellemző kereset szerint megfizetett szja.
A törvény háromféle, választható számítási módot tartalmaz a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás meghatározására, ami szakértők és érdekképviseletek szerint sem adott megfelelő támpontot.
Mivel indokolt az AB?
Az Ab szerint nem értelmezhetetlen a törvény szövege, és a jogi szabályozásba belefér bizonyos mértékű értékelést engedő fogalmak használata. Önmagában az sem tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó az érintett rendelkezések érvényesülését, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát az eset összes körülményei figyelembevételével rendeli megállapítani.
Az Ab szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás alkalmazása nem minősül elvárt vagy vélelmezett jövedelem előírásának, hanem az olyan ténylegesen elért jövedelmet jelent, amely az érintett adóalany által folytatott tevékenység eredményének tudható be. Ez az Ab szerint nem jelenti azt, hogy az szja-törvény a vizsgált esetben meg nem szerzett jövedelemmel kapcsolatban megdönthetetlen vélelmet állítana fel. A törvény a tevékenységre jellemző kereset meghatározását ugyan az adózóra hárítja, ennek kiszámításához azonban a szabályok elegendő támpontot adnak; vita esetén pedig a bizonyítás az adóhatóságra hárul – érvelt a taláros testület.
A tevékenységre jellemző keresetet azért foglalták törvénybe, mert ezzel kívánják kikényszeríteni, hogy a vállalkozók több közterhet fizessenek, mint ezt megelőzően.
Az Ab nem vizsgálta a tevékenységre jellemző kereset bevezetésének és alkalmazásának ésszerűségét, célszerűségét, hasznosságát firtató kifogásokat.
Reakciók
A Magyar Ügyvédi Kamara is az AB-hez fordult korábban, mert alkotmányossági kifogásuk volt a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatban. A kamara budapesti elnöke, Réti László most azt mondta, a döntésről még nem hallottak, de természetesen elfogadják. Azonban nem csak magát az intézményt, hanem annak megvalósítási módját is alkotmányosan aggályosnak találták. Remélik, hogy jogállamnak megfelelő, egyértelmű végrehajtási, ellenőrzési normák is lesznek majd a törvényhez, amelyek kizárják az önkényességet, vagy véletlenszerűséget.
Oldal György adószakértő arra hívta fel a figyelmet: továbbra sincs zsinórmérce, amelyhez igazodni lehetne. Véleménye szerint megint csak olyan adminisztrációs munkával terhelik a vállalkozókat – az egyszerűsítés jegyében – amelynek nincs költségvetési többlethozama, ugyanakkor ellenőrzési kapacitást foglal le. A járulékalap ezek után megint csak nem határozható meg egzakt módon, így visszakerülünk a “mindent többszörösen dokumentálni az utólagos ellenőrzéshez” c. csapdába – tette hozzá.
A Fidesz még ellenzékben erősen kritizálta az új szabályt. A FigyelőNet keddi kérdésére, hogy el fogják-e törölni, a Nemzetgazdasági Minisztérium ígért választ, de azt még nem kaptuk meg.
A Jobbik törvényjavaslatot fogalmazott az eltörlésre, de az még nem került napirendre.
