Üzleti tippek

Szüneteltethető az egyéni vállalkozás

Szüneteltethető lesz januártól az egyéni vállalkozás, így mentesülhet a vállalkozó az adminisztrációs és fizetési terhek alól is. A nemfizetés csábító, de ellátás sem jár hozzá.

Az egyéni vállalkozók jövő év elejétől szüneteltethetik tevékenységüket, és erre az időre mentesülhetnek szinte minden adó- és bevallási kötelezettség alól a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás szerint. A szüneteltetés alatt nem kötelező a tb, nyugdíj és egészségbiztosítási járulékokat sem fizetni, de ekkor a biztosítás is szünetel. Fő- és mellékfoglalkozású vállalkozásra is lehet kérni a szüneteltetést.

Vállalkozói és könyvelői körből úgy értesültünk, régóta vártak erre a lehetőségre az egyéni vállalkozók. A megkérdezett adószakértők viszont több szempontból is óvatosságra intettek a szüneteltetéssel kapcsolatban.

A biztosítás is szünetel

Nem kell járulékokat fizetni a szüneteltetés ideje alatt, de mivel ezzel együtt jár, hogy az egészségügyi- és nyugdíjbiztosítás is szünetel, nem árt mérlegelni. Aki rendszeresen szünetelteti vállalkozását, amikor nincs munkája, annak veszélybe kerülhet a nyugdíjhoz szükséges biztosítotti ideje is – figyelmeztet Oldal György adószakértő. Nyugdíj előtt álló vállalkozónak például célszerű ellenőrizni, hogy megvan-e a minimális húszévnyi nyugdíjbiztosítás, mert ha nincs, érdemesebb lehet a nyugdíjig hátralévő rövid időre fizetni a járulékokat.

Szüneteltethető az egyéni vállalkozás 1

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Éliás Ádám az FN.hu kérdésére elmondta, ha a vállalkozást terhelő kötelezettségek és az adminisztráció felfüggeszthető a szüneteltetés idejére, akkor ez egy helyes intézkedés. De fent kellene tartani annak lehetőségét, hogy ha valaki nem szeretné, hogy szünet legyen a biztosításában, akkor fizethesse a járulékokat – tette hozzá.”
Az APEH-nál rákérdeztünk, erre van lehetőség. Ahhoz, hogy ne szüneteljen a biztosítás, legalább a minimálbér után kell fizetni a nyugdíj és egészségügyi járulékokat.

Van egyszerűbb megoldás is

Eddig, ha átmenetileg nem volt bevétele a vállalkozónak, elmehetett dolgozni, és lehetett mellékfoglalkozású vállalkozó, vagy megszüntethette a vállalkozását, majd újraindíthatta. A megszüntetésre, újraindításra nem volt korlátozás, csak a költségét kellett kifizetni – jegyezte meg Oldal György. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt hozzátette, nem jár kevesebb adminisztrációval a szüneteltetés, mint a megszűnés és a létrehozás.

Van a szüneteltetésnél okosabb dolog is – folytatta Ruszin Zsolt. 2009. január elsejétől ugyanis a 09-es űrlap kitöltésével bármelyik vállalkozó (nem csak az egyéni) nyilatkozhat, ha adott bevallási időszakra nincs adó- és járulékfizetési kötelezettsége. Ezt csak akkor teheti meg, ha a bevallás minden sorában nulla szerepelne, nem csak az összegzésnél. Akár egy évre előre is lehet nyilatkozni, és egyetlen nyilatkozaton az összes kötelezettség lemondható, a társasági adó- és az innovációs járulék kivételével. A lenyilatkozott kötelezettségekre bevallást sem kell benyújtani.

Az evásokkal kapcsolatban megemlítette, szerinte nemigen fognak élni a szüneteltetéssel. Ha nem megy a bolt, inkább állást keresnek, mert akkor nem kell járulékokat fizetniük. Ha ez hosszú idő, akkor beadnak egy 09-est és máris hátradőlhetnek, hiszen adókötelezettségeik túlnyomó részét letudták. Szüneteltetés nélkül.

Indoklás nélkül

A szüneteltetést nem az APEH-nál, hanem az okmányirodán lehet bejelenteni. Az űrlap kitöltésekor nem kérik a szüneteltetés indoklását és a bejelentést nem kell elbírálnia az okmányirodának. A bejelentés és a vállalkozói igazolvány leadásával az egyéni vállalkozás azonnal szünetel. Ha az egyéni vállalkozó újra szeretné kezdeni a tevékenységet, azt szintén az okmányirodán kell bejelentenie – válaszolta kérdéseinkre az adóhivatal.

Oldal György szerint attól függetlenül, hogy az okmányiroda nem kér indoklást, egy adóellenőrzésnél a vállalkozónak meg kell tudni magyarázni, hogy miért szünetelteti a tevékenységét. Olyan indoklást például nem tud elképzelni, hogy valaki azért szüneteltesse a tevékenységét, mert nem fizetnek az ügyfelei.

Kiknek jöhet jól?

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése elsősorban azokra a vállalkozókra értelmezhető, akiknek nincs folyamatosan, egész évben munkájuk, árbevételük, például mert idényjellegű tevékenységet végeznek, mint az építőiparban vagy a mezőgazdaságban. A törvény mindenesetre nem tartalmaz tevékenységre vonatkozó szűkítést – szögezte le Oldal György.

A szüneteltetés időtartamára sincs utalás, de az adóhatóságtól megtudtuk, legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni az egyéni vállalkozást, továbbá nincs akadálya annak sem, hogy egymást követően többször is szüneteljen a tevékenység.

Mit lehet kezdeni a szüneteltetés alatt?

Munkanélküli ellátásra például biztosan nem jogosult a vállalkozó, mert ahhoz meg kell szüntetnie a vállalkozását – mondta Oldal György. Munkaviszonyt viszont létesíthet, és akár megbízásos szerződéssel is dolgozhat. És sajnos nem kizárható a visszaélés sem, vagyis a tevékenység folytatása feketén, számlaadás nélkül. Ugyanúgy, ahogy a táppénz melletti feketemunka sem – tette hozzá.

A törvényben egyelőre nem helyeztek kilátásba sűrűbb ellenőrzést a szüneteltető egyéni vállalkozóknak. Persze kérdés, hogy ha ilyet le is írnának, az mennyire lenne visszatartó erő, mert tulajdonképpen a dupla minimálbért nem vallókat is csak fenyegették az ellenőrzéssel. Legalábbis az adószakértő saját ismeretségi körében még nem hallott olyan vállalkozásról, amelyet kifejezetten ezért ellenőriztek volna.

szüneteltetés időszakában is be kell vallani az adóévben

– kisvállalkozói kedvezménnyel,
– fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
– foglalkoztatási kedvezménnyel,
– nyilvántartott adókülönbözettel,
– kisvállalkozások adókedvezményével
kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettséget, valamint a
– a befolyt ellenértéket és
– az igazoltan felmerült kiadást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik