Üzleti tippek

Egy konszernben a közmédiumok?

admin
admin

2009. 05. 27. 08:40

A Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió összevonására tett javaslatot Medveczky Balázs, az MTV ügyvezető alelnöke a Media Hungary konferencián Tihanyban. Politikai döntéshozókkal még nem egyeztettek.

Az MTV nem “bedarálni” akarja a másik két intézményt, hanem egy nyolcéves finanszírozási szerződés alapján, zártkörű részvénytársaságként működő, a mainál erősebb érdekérvényesítési képességű konszern létrehozását javasolja Magyar Tartalomszolgáltató Vállalat (MTV) néven – mondta Medveczky Balázs. “Ezt a felvetést a politikának végig kell gondolnia, mielőtt médiatörvénykezésre kerül sor” – tette hozzá az alelnök.

A kilencvenes években kifejlődött a hazai kereskedelmi média, most “erősítsük meg a legyengült, kiszolgáltatott közszolgálati pillért” – mondta, azt hangoztatva: így kisebb szervezettel, a tudást, a szakértelmet és az erőforrásokat megosztva, egységes sztenderdek alapján működve, “közös, de ütősebb” világhálós megjelenéssel tevékenykedhetnének. Példaként említette, hogy a két köztévé sikeresen lépett fel együtt a két országos kereskedelmi televízió koncessziósdíjának csökkentése ellen.

Duna tévés ellenérvek

Cselényi László, a Duna TV elnöke kijelentette: “hogyha egyesülnénk, kivel tudna összefogni az MTV? Senkivel, legfeljebb önmagával. Ez eddig is kevésnek bizonyult”. “Nem értem ezt az erős nászkésztetést” tette hozzá, és a javaslat ellen azt is felhozta: teljesen más a két társaság feladata, de a nagyságrendek is, amiben gazdálkodnak.

Szekeres László, a Duna Televízió gazdasági főigazgatója ezt megelőzően arról beszélt: ha volna egy olyan fórum, amelyen a közmédiumok pályázhatnának műsorgyártási pénzekre vagy elavult eszközparkjuk megújítására, akkor kiszűrhetnék a párhuzamosságokat, valamint optimálisabban használhatnák fel az erre rendelt közpénteket. Másik megoldásként azt említette, hogy térjen vissza a rendszer a régi elosztási elvhez, amely százalékos arányban szabta meg, hogy mely közmédium hány százalékot kap a summából.

Mint mondta, a médiatörvény 1996-os hatályba lépése óta körülbelül 600 milliárd forintnyi közpénzt fordítottak a hazai médiarendszerre, ebből 25 milliárdot a felügyeleti szervekre, 150-et műsorterjesztésre, a fennmaradó mintegy 420 milliárdot pedig gyártásra és intézményfenntartásra fordítottak. Ez utóbbi összeg majdnem egyharmadát, 130 milliárdot “egyedi döntések keretében” osztották el, s az összeg négyötöde “a három intézmény közül az egyiknél csapódott le” – mondta, nevet nem említve.

MR: Közeledés igen, beolvasztás nem

Such György, a Magyar Rádió elnöke úgy nyilatkozott a konferencián: önmagában nem találja ördögtől valónak az intézmények közeledését, de a formát – amit a felvázoltak alapján beolvasztásnak lát – igen. “El tudok képzelni egy épkézláb megoldást” – mondta, megjegyezve: a Magyar Rádió nem veszítette el közönségét, nem “éhezik”, nincsen alulfinanszírozva.

Török Gábor, a Vision Consulting elemző cég igazgatója azt mondta: a politikusok a médiát nem elfoglalni, hanem befolyásolni akarják; ez számukra nem végső cél, hanem eszköz. Szerinte amíg ez működik, a politika nem lesz érdekelt a jogszabályi környezet megváltoztatásában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.