Üzleti tippek

A bankoknak gőzük sincs a vállalkozásokról?

admin
admin

2009. 05. 27. 14:50

A mikrovállalkozásokra is jellemző mostanság a fejlesztések elhalasztása. Csak egy szűk kör menekül előre, így mérsékelt a beruházási jellegű hitelek utáni kereslet. Viszont eddig sem elhanyagolható likviditási gondjaik felerősödtek, így mégis elkél(ne) a segítség. Az állami támogatás ellenére a kis cégek közül mégis kevesen vesznek igénybe hitelt.

A mikrovállalkozások mindössze 10 százaléka sorolja magát a növekvő cégek közé, 41 százaléka látta úgy, hogy stagnál, a többiek a lejtmenetben érzik magukat, s ahogy korosodnak a vállalkozások, úgy egyre nagyobb a veszteségesek aránya – derült ki a Budapest Bank szakemberei által ezer mikrocégen elvégzett elemzésből, amelyet az Agria Produkció Kft. szervezésében május 26-án második alkalommal megrendezett, az FN által is támogatott Microhitel Symposiumon ismertettek.

Kevesen terveznek, még kevesebben pályáznak

A magukat fejlődőnek tartó mikrovállalkozások vevőkörében nemcsak a kis vevők találhatóak meg, hanem néhány nagyobb partner is, állandó szerződéssel, talán ennek tudható be, hogy biztosabb lábakon állnak. Elenyészően kevesen értékesítenek viszont saját településükön kívül. Tudatosságukra jellemző, hogy üzleti tervet még a 40 százalékuk sem készít. A hanyatló és stagnáló cégek jellemzően nem használnak számítógépet, és a többségnek nincs weblapja sem, ami eszköz lehetne arra, hogy kilépjenek arról a szűk piacról, ahol működnek.

A kicsi szép lehet, hitelképes már nem mindig.

A kicsi szép lehet, hitelképes már nem mindig.

A pályázati lehetőségekről 80 százalékuk nem is hallott, csak a legnagyobbak, és mindössze 1 százalékuk pályázott valaha is. Úgy ítélték meg, nem értenek az ilyesmihez, és úgysem sikerülne nekik. Az is kérdés volt a többség számára, kell-e nekik növekedniük. Az egyfős cégek általában továbbra is egy főben gondolkodnak. És a fejlődni akarók közül is csak páran látják be, szükséges lenne tudásukat, például a vállalkozási ismereteiket bővíteni.

Ha elfogadjuk, hogy a mikrovállalkozások ilyenek, akkor nem épp a legcsábítóbb befektetési területnek tűnnek. Mégis meg akarják őket nyerni a hitelezők. De jól fognak-e hozzá?

Kritikák a bankoknak

Előítéletesek, ha nyíltan nem is, de megnyilvánulásaikból sűrűn kiderül, nem bíznak a mikrovállalkozásokban, nem hiszik, hogy egyenes úton járnak, fogalmazták meg kritikájukat a vállalkozók képviseletében Nagy Péter, a Pointer Pub tulajdonosa, Oláh Péter, az Üzlettárs Magazin kiadó igazgatója, és Raskó György agrárközgazdász, a Ceres Zrt. elnöke.

Élettől elrugaszkodott, átláthatatlan feltételeket szabnak, amik arról árulkodnak, hogy fogalmuk nincs róla, hogyan működik egy mikrovállalkozás és mire lenne szüksége. Bizalmatlanok, még akkor is, ha a vállalkozás kezdetektől, hosszú éveken át náluk vezeti a számláját. Nincs pozitív megkülönböztetés. Jobb híján úgy kezelik a legkisebb vállalkozásokat hitelezési szempontból is, mint a magánszemélyeket, pedig egy vállalkozásban többet kellene látni – vélték a bankok kritikusai.

Pénz kell

De hogyan adjon a bank pénzt annak a mikrovállalkozásnak, amelyik csak annyit tud mondani, hogy „pénz kell”, és nincs konkrétabb elképzelése arról, mi lesz azután, ha megkapta a hitelt, mint hogy elkölti – rajzolódott ki a konferencián a banki vezetők véleménye.

Pontos igényre pontos válasz adható, általános igényre marad az általános, így a bank. De mire kell a pénz? A hitelezők számára ennél az ügyfélkörnél fokozott kockázatot jelent a céges és a privátkassza összemosódása. Tapasztalják, hogy a hitel időnként nem is a vállalkozásnak kell, hanem magának a vállalkozónak személyes céljaira, esetleg személyi hitelei visszafizetésére… Ha pedig a vállalkozásban nem fial a felvett hitel, annak visszafizetése is kétséges – érveltek a konferencián a banki vezetők, akik nem érzik jogosnak a kritikát.

Ők igenis odafigyelnek az ügyfeleikre, követik az iparági elemzéseket, törekednek rá, hogy megismerjék a partnereiket, ajánlataik átláthatóak, összehasonlíthatóak, vagy legalábbis nem nehezebben áttekinthetőek, mint bármely más ajánlat.

Rugalmasan reagálnak a piaci változásokra, például a válság kapcsán fokozottan jelentkező likviditási problémák áthidalására többféle folyószámlahitelt kínálva, valamint a garanciacégek szolgáltatásait ajánlva. Bizalommal vannak hitelezőik iránt, de ezt fordítva is elvárnák, hogy időben szóljon a mikrovállakozás, ha úgy látja, nem fogja tudni visszafizetni az eredeti konstrukcióban a hitelt. Ne csak akkor derüljön erre fény, ha már több hónapja nem fizet. Mert ha rögtön jelez, amint sejti, hogy baj lesz, jobb alapokról kezdhető meg a párbeszéd egy esetleges átütemezésről.

A banki vezetők hangsúlyozták, az ügyfelek megtartása létérdekük, de azt sem rejtették véka alá, hogy azért a profittermelés áll az első helyen. A sok kis ügyfél megismerése bizony időigényes és drága, továbbá a kis összegű hitelek kihelyezése nem mindig gazdaságos. A bizonytalan elképzelésekkel rendelkező ügyfélhez pénzt kihelyezni kockázatosabb, mint a határozott célokkal bíróhoz.

Ezért is kevesebb a mikrovállalkozásoknak szóló termék, és kevésbé egyedi a kínálat, mint az ennél nagyobb tételekre igényt tartó kis- és középvállalkozások számára szóló. De ez nem jelenti azt, hogy lemondanának róluk, talán inkább azt, hogy még nem igazán tudják, hogyan nyerjék meg őket.

Támogatott hitel helyzetkép

Jeremie számok

2008-ban megteremtődött a beruházási és forgóeszköz-finanszírozási mikrohitelnyújtás lehetősége, mert az év elejétől elindult az Európai Unió társfinanszírozásával a JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) programon belül az Új Magyarország Mikrohitel Program beruházások és forgóeszköz finanszírozására.

A hitelplafon októberben 6-tól 10 millió forintra emelkedett, beruházásnál a futamidő 5-ről tíz évre, forgóeszköznél idén márciusban 1-ről 3 évre. A kamat 6-8,9 százalék között mozog, átlagban 7 százalék felett van, 20 százalék önerőt kell felmutatni.

Bátora László, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vezérigazgató-helyettese egyértelműen sikeresnek ítélte a JEREMIE programot, aminek keretében ez idáig 1200 hitelt nyújtottak, 6,2 milliárd forint értékben.

Kovács István, a Magyar Vállalkozásfejlesztés Hálózat Konzorcium igazgatója azonban egészen más megvilágításba helyezte ezt az eredményt, mondván már 80 milliárdos forrásnak kellett volna elkelnie. Azt is kimondta, EU-s szinten kudarcnak minősítették a programot, és már más konstrukción gondolkodnak, áthelyezve a hangsúlyt a vállalkozások fejlesztésére, abból a szempontból is, hogy képesek legyenek jól felhasználni a hiteleket.

A Széchenyi Kártya II. program tavaly májusban éppen a Mikrohitel Symposiumon került meghirdetésre, és a likviditási gondokkal küzdők igényeire ismét jó választ adott. A megújult állami támogatású kedvezményes folyószámla típusú hitel maximum 25 millió forintig igényelhető, vásárlásra, átutalásra vagy készpénzfelvételre használható. 2008-ban 16 753 vállalkozást értek el vele, és 117,4 milliárd forint hitelt helyeztek ki (2007-ben ennél valamivel nagyobb volt az előd forgalma).

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.