Üzleti tippek

Rossz lapjárás

admin
admin

2008. 11. 11. 12:00

A pénzügyi válság és a fenyegető recesszió miatt csaknem világvége-hangulat uralkodik
az amerikai napilapkiadók körében. A Goldman Sachs adatai szerint a médiavállalkozások piaci értéke októberben hatvan százalékkal csökkent az előző évihez képest.

Az amerikai napilappiac horizontján csúnya viharfelhők gyülekeznek. Philip Meyer professzor az American Journalism Review hasábjain megjelentetett elemző cikkében már azt is megkockáztatta, hogy egyes nagy tekintélyű, évszázados múlttal büszkélkedő lapok esetében a végjáték is megkezdődött.
Az biztos, hogy a márciustól szeptemberig tartó időszakban nem alakultak túl jól az értékesítési adatok, az októberben közzétett friss audit szerint ugyanis az 507 amerikai napilap átlagos hétköznapi példányszáma 4,6 százalékkal, 38,2 millióra csökkent. A hirdetési szempontból ugyancsak kiemelten fontos vasárnapi lapoknál (571 lap, 43,6 millió példány) a visszaesés ennél is jelentősebb (4,9 százalék) volt. A korábbi években az egy-két százalékos csökkenésekkel már-már megbarátkozott a szakma, de 2007-től felerősödött a zuhanás, s az idei eredményeket látva a nyomtatott sajtó nyilvánvalóan olyan lefelé haladó spirálba került, amelyből – a kibontakozó gazdasági recesszióval számolva – egyelőre nem látszik a kiút.

Nagy vesztesek

Az ismertebb termékek (a lappiac „dinói”) hétköznapi példányszáma szinte valamennyi amerikai nagyvárosban csökkent. Az Atlanta Journal-Constitutional 13,62 százalékkal zsugorodott, a The Houston Chronicle 11,66 százalékkal esett vissza, a Chicago Tribune pedig 7,75 százalékkal hanyatlott. A vasárnapi kiadások közül a The Houston Chronicle 15,7 százalékot bukott, a San Francisco Chronicle 7,44 százalékos mélyrepülést produkált, a The Boston Globe pedig 8,24 százalékos mínuszt könyvelhetett el.
Ráadásul ezek a gyenge eredmények csak tetézik a bajt, hiszen a lapkiadóknak már az előző években is elég rosszul ment, ezért különböző módon próbáltak meg kimenekülni a nyomtatott médiát sújtó válságból. Volt, ahol jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre, volt, ahol összevonták az online és offline szerkesztőséget, átalakították a kiadói struktúrát, racionalizálták (drasztikusan lefaragták) a költségeket, számos kiadói tevékenységet kiszerveztek, több lap, köztük a piacvezető USA Today vagy a New York Post jelentősen, 25–50 százalékkal emelte az eladási árat, mások viszont inkább csökkentették az oldalszámot, lekicsinyítették a formátumot… Hiába. Külön-külön vagy együttesen ezek a „megoldások” eddig nem hoztak számottevő eredményt. A trendet nem sikerült megállítani, sőt, az 2008-ban erősödni látszik.

Netes segély

Napjainkban nemcsak a lapeladások alakulnak katasztrofálisan, de a pénzügyi eredmények is. A Goldman Sachs elemzője, Peter Appert szerint a csökkenő reklámbevételekkel (14,1 százalékos idei zuhanással) számolva a legsikeresebb kiadóknak is hozzá kell szokniuk, hogy az év végén a profitjuk tovább csökken, s nemcsak jóval 20 százalék alá esik, de évekig ott is marad. Óvatos előrejelzések (Editor & Publisher) szerint ugyanis legalább öt év kell, amíg az online bevételek ellensúlyozni tudják a nyomtatott sajtóban keletkező veszteségeket.
Az ugyanis nem kétséges, hogy a jövőben a nyomtatott média rovására az online erőteljes fejlődése várható, s ezt az idei év harmadik negyedévének adatai is igazolják. Az említett lapok internetes oldalainak használata 16 százalékkal nőtt az előző évi adatokhoz képest, s bár drasztikusan csökkent az újságot vásárlók száma, egyes kiadók máris azt regisztrálhatják, hogy lapjuk offline és online olvasóközönsége együttesen nőtt a korábbi évekhez képest. Csakhogy ebbe az örömbe egyelőre sok üröm vegyül, mert az új (többnyire fiatal) és a régi olvasók egy része már csak az ingyenes online kiadást böngészi. Ez örvendetes tény, de a kiadók szempontjából azért problémás, mert egyrészt megállíthatatlanul csökken a nyomtatott lapok fizetős vásárlóinak (előfizetőinek) száma, másrészt az internetes reklámbevételek egyelőre messze elmaradnak a nyomtatott sajtóétól. Napjainkban a reklámbevételek 90 százalékát az írott sajtó „hozza”, ezek azonban a példányszám-csökkenések miatt szintén folyamatosan apadnak. Vagyis mostanság a kiadók összességében a korábbinál több olvasót szolgálnak ki, de jóval kevesebb bevételt (előfizetés, reklámbevétel) regisztrálnak.

Bulváros fordulat

Ugyancsak figyelmeztető jel, hogy az amerikai lappiacon kibontakozó válság nyomán egyesek már a nyomtatott sajtó szerepének végleges átalakulásáról beszélnek. Egyrészt a nagy hagyományú lapok (The New York Times) printváltozatának várható megszűnését említik, másrészt a kiadóknál életbe léptetett szigorító intézkedéseknek (elbocsátások, különszámok, mellékletek számának csökkentése, megszüntetése stb.) elsősorban a minőségi lapok a vesztesei, és egyes médiumoknál máris számos jele van a bulvárosodás felé mutató arányeltolódásnak. Mindezek a problémák azonban egyelőre csak a szakmát foglalkoztatják. Az amerikai sajtópiac egyre súlyosbodó krízise a globális gazdasági válság vagy az amerikai választási harc közepette jelenleg alig kap teret, holott a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a lappiaci krízisnek és az ennek nyomán mutatkozó változásoknak már a közeljövőben nagyon jelentős társadalompolitikai hatásai lesznek. S ezek következményei természetesen hamarosan Európába, s így Magyarországra is „begyűrűzhetnek”…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.