Üzleti tippek

Már nemcsak a gardróbban vannak kínaiak

admin
admin

2008. 09. 10. 06:43

Visszaszorulóban vannak Magyarországon a kínai ruhakereskedők, ugyanis az illegális behozatal mellett a hipermarketekkel és a hatóságok visszaéléseivel is meg kell küzdeniük. A bóvli kategóriás termékek mellett egyre nagyobb arányt képviselnek a magyar piacon az elektronikai áruk. Az itt élő kínaiakra lehetőségként és nem veszélyként kellene tekinteniük a magyar vállalkozóknak.

Leáldozóban a kínai könnyűipari termékek fénykora Magyarországon. Az elektronikai árucikkeké, autóalkatrészeké és autóipari félkész termékeké a jövő, jósolják a külkereskedők. Nickelsz Ákos, az autóipari külkereskedelemmel foglalkozó N-Team Europe ügyvezető igazgatója pontosította a termékek körét.

„A futómű-alkatrészek, a szíjak és szűrők, valamint az autóápolási termékek piacán tapasztalunk jelentős keresletnövekedést, de hasonlóan egyre több kínai termék jelenik meg a kényelmi kiegészítők területén. Ilyen például az FM-modulátor, amellyel MP3-as zenéket lehet hallgatni az autókban.” A kereskedők szerint az autóillatosítók minősége viszont még sokszor csapnivaló, és várat magára az a felismerés, hogy nem az Ázsiában divatos illatokat kellene erőltetni a magyar és az európai piacokon.

Nem szeretik a kínaiakat

Hagyományosan erősek az előítéletek – elsősorban a magyar kereskedők körében – a kínaiakkal szemben. Ennek az okát elsősorban abban kell keresni, hogy a kilencvenes években szinte kizárólagos hatalomra tettek szert az alacsonyabb kategóriás ruhák és kiegészítők piacán a kínai áruk. (A könnyűipari termékek jelentős része már a pártállami időkben is Kelet-Ázsiából érkezett, s a rendszerváltással mindössze annyi változott, hogy megjelentek a kínai kereskedők, és már nem a magyar vállalatok szervezik az üzletet.)

Az egykori Fáy utcai piac Forrás: MTI

Az egykori Fáy utcai piac Forrás: MTI

Az olcsóruha-üzletből egyébként a magyar vállalkozók is kiveszik a részüket, elég csak végigsétálni egy-egy aluljáróban kialakult üzletsoron, és máris megtaláljuk a kínai termékeket a magyar és a román kiskereskedők standjain. Akad olyan hazai vállalkozó, aki az egyik közösségi oldalon (mindenfajta irónia nélkül) már úgy mutatkozik be, mint aki a Kínai Népköztársaság világhatalomra jutását finanszírozza kiváló minőségű, Made in China feliratú számítástechnikai alkatrészek forgalmazásával.

Nem mind hamis ami olcsó

A kínai termékek olcsósága egyébként háromféle okkal magyarázható. A valóban alacsony előállítási költség mellett – ezt egyébként egy hosszabb ideig Kínában tevékenykedő magyar üzletember is el tudná érni – a másik tényező a vámok kijátszása, amelyhez a magyar szervek is kellenek (ez persze nyilván csak a kínai import töredékére lehet igaz). A harmadik tényező pedig a belső verseny, – a kis magyar piachoz képest rengeteg a kínai kereskedő.

Az Asia Center monstruma Forrás: MTI

Az Asia Center monstruma Forrás: MTI

„Alapjában véve nem is a kínai termékekkel van a baj, hanem a feketekereskedelemmel” –vélekedett az FN-nek Soós Eszter, az Asia Center üzletfejlesztési igazgatója, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényes utakat választó kínai cégek ott toporognak a két ország közötti virtuális határnál, de egyelőre visszatartja őket az, hogy az illegális termékekkel piaci versenynek aligha nevezhető (kilátástalan) küzdelembe kezdjenek. Az vámoltatás kikerülésével behozott árutömeg megbecsülésére az általunk megkérdezettek közül senki sem vállalkozott.

Bekeményítettek a vámosok

Változásra mutató jelek azonban már akadnak, elég csak a gyakoribb hatósági ellenőrzésekre gondolnunk. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) az adóhivatallal, a fogyasztóvédelemmel és a rendőrséggel karöltve heti rendszerességgel jelenik meg a fővárosi és a vidéki piacokon.

A szigorúbb hatósági fellépésnek köszönhetően csökkent a visszaélések száma, ám az illegális árusok is résen vannak, és kifinomultabb módszerekkel alkalmazkodnak a gyakori razziákhoz. Kevesebb árut tartanak például a piacokon, így ha lebuknak, csak kisebb mennyiséget tud lefoglalni a VPOP. A másik trükk a mintadarab alapján történő árusítás: a pavilonban felirat nélküli pólók, sortok vannak, amiket helyben „márkásítanak” a vevői igények szerint.

Józsefvárosi razzia Forrás: MTI

Józsefvárosi razzia Forrás: MTI

Idén a feketelistát az illegális ruházati termékek, cipők mellett leginkább ruházati kiegészítők – övek, napszemüvegek, táskák, órák – vezetik, ez derül ki a vámhatóság FN-nek írt közleményéből. A főként Ukrajnából becsempészett cigaretta továbbra is sláger, de egyre több esetben találnak az ellenőrök a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket: kardokat, tőröket, dobócsillagokat és sokkolókat a standokon.

Valóban hatósági túlkapások?

A hatóságok fellépéseit gyakorta sérelmezik a kínaiak. Egy, a neve elhallgatását kérő kereskedő (az Asia Centerben tevékenykedő fürdőszobai árukkal és bútorokkal foglalkozó egyik cég munkatársa) elmondta az FN-nek, hogy a számlaadást rendben találták az ellenőrök az első vásárlásakor, de nem hagyták annyiban a dolgot. A bolttulajdonos megengedte az újabb álvevőnek, hogy elszaladjon készpénzért a közeli bankautomatához, mivel csak a kiválasztott termék árának egy részét tudta volna odaadni az eladónak. Ezt viszont már szabálysértésnek minősítették a hatóságok, és jöhetett a borsos büntetés.

Negatív tapasztalatok nemcsak a piacokon érték a kínaiakat. Tálas Barna biztonságpolitikai szakértő, az MTA kutatója egy háttértanulmányában (Adalékok Kína-stratégiánk megalapozásához) arra hívja fel a figyelmet, hogy a Magyar-Kínai Baráti Társasághoz még a 2000-es évek elején is számtalan panasz érkezett (korábban egyébként a kutató egy ideig elnöke is volt ennek a grémiumnak).

Az utcán és a közutakon a kínaiakat a szolgálatot teljesítő rendőrök többször is zsebre bírságolták, a Ferihegyre érkező, érvényes munkavállalói engedéllyel rendelkező, magyarul egy szót sem tudó kínaiakat csak akkor engedték be, ha leszurkoltak 250 dollárt, mindenféle elismervény nélkül.

A vámoltatással is voltak problémák. Jó néhány alkalommal nem lett folytatása bejelentéseiknek, amikor az őrzött parkolóból ellopták az árut, de különféle átverésekkel találkoztak a vámügyeket intéző, többnyire magyar közvetítőknél is, akik változó áron vámoltatták el az árut, de a fuvarlevélen az áru dollárban feltüntetett értékének 30–40 százalékát rendre ki kellett fizetniük a kínaiaknak.

—-Csak a minőség marad fent a rostán—-

Az FN által megkérdezett szakértők szerint hosszabb távon befellegzett a kínai piacoknak, és csak azok a megélhetési kereskedők maradnak versenyben, akik vállalni tudják, hogy bevásárlóközpontokban bérelt üzletekben minőségi termékeket árusítanak, méghozzá az előírásoknak megfelelő módon. A kereskedők, úgy látszik, elfogadják ezt a tendenciát, és aki tud, a saját lehetőségei és a bérleti díjak függvényében már beköltözött, vagy tervei szerint a közeljövőben beköltözik a kisebb-nagyobb üzletközpontokba.

„A világ legjobb marketingesei egyébként a kínai kereskedők!” – Ezzel indokolja Soós Eszter azt, hogy az Asia Centerben szintenként hat-nyolc hasonló áruválasztékkal rendelkező boltos is megél egymás mellett. Az első ránézésre pénzmosás-gyanús tevékenység mögött tehát egy leleményes üzleti fogás áll. Bevett gyakorlatnak számít ugyanis, hogy az üzlettulajdonosok parányi cégméretükből adódóan inkább közösen rendelnek meg egy-egy konténernyi vegyes árut. Ezt egyfajta piaci igényfelmérés előzi meg – innen a marketinges dicséret –, és ezen felül már csak a költségkeret szab határt annak, hogy kinek mennyi jut a konténer osztáskor az egyébként tökéletesen egyforma horgászbotból vagy gumicsizmából.

Nekik is gond a drága szállítás

Hamarosan azonban a globalizáció előnyeit az utóbbi években tökéletesen kiaknázó kínaiakat is eléri a világgazdaság egyik legnagyobb hátráltatója, a rendkívül magas olajárak miatt kialakult szállítási költségnövekedés. Az FN által megkeresett több kínai kereskedő és magyar partner is arra számít, hogy a következő években csökken majd a profittömeg.

Egyelőre azonban a lazább környezet- és munkavédelmi szabályok, valamint az olcsóbb munkaerő miatt még mindig busásan megéri Kínában gyártatni, 10–15 éves horizonton. Viszont a kínai cégek többsége is abban látja a jövőt, hogy bizonyos termékek gyártását áthelyezi Európába, és jó esetben ebből Magyarország is részesedik majd.

Az elbontott Fáy utcai piac Forrás: MTI

Az elbontott Fáy utcai piac Forrás: MTI

A magyar ruházati piac egyébként az idei első félévben stagnált – kivéve a cipőértékesítést, amely mennyiségben 10 százalékkal növekedett. A GfK Hungária piackutató adataiból kiderül, hogy a távol-keleti (elsősorban kínai) üzletek mennyiségi forgalma megegyezik az általános ruházati üzletek 23 százalékos arányával.

A vásárlőerő romlását mutatja a használt ruhák térnyerése is: a mennyiségi részesedés az idei első hat hónapban 5 százalékra ugrott a tavalyi 2–3 százalékos érték után. Csökkent ugyanakkor a hipermarketek értékben meglévő részesedése, de mennyiségi arányuk növekedett, mert egyre több lánc veszi fel a harcot az olcsó kínai piacokkal.

Nem kedvez az üzletnek a magyar környezet

„Jelenleg a törvények sem kedveznek a kínai befektetők idecsábításának. Mielőbbi, ráadásul 180 fokos változás kell” – panaszkodott Czövek János, a kínaiak betelepedésével és üzleti ügyeinek intézésével is foglalkozó Harkányi és Czövek Ügyvédi Iroda egyik tulajdonosa. A szakember súlyos hibának tartja, hogy a korábban betelepültekkel szemben sokkal megengedőbb a törvényi szabályozás.

Ha egy kínai vállalkozó Magyarországon akar céget alapítani, nem kell mást tennie, mint felkeresnie egy kinti képviseletet, ami lehet akár egy nemzetközi hálózat kínai irodája is. Ezek a közvetítők irányítják a magyar ügyvédhez, könyvelőhöz, és persze tolmácsokhoz. Czövek János szerint egyébként a cégalapítással ellentétben a kínai tartózkodási engedélyek és vízumok ügyintézésével csak kevés ügyvéd foglalkozik, a fővárosi ötezres létszámból mindössze tizenöten.

A magyar piac iránt érdeklődők a kinti közvetítőkön túl számíthatnak az úgynevezett kolóniás útra is. Ez nem más, mint a körülbelül húszezerre becsült itt élő kínaiak segítsége. (A kínaiaknál egyébként mindennél fontosabb a személyes ajánlás és a közvetlen benyomás.)

Kitartóak és elszántak

Ezen túl a kínaiak hozzáállását (elsősorban teherbírását és szorgalmát) jól igazolja egy mondás, amely szerint már „Napi egy jüanért is érdemes dolgozni, hiszen akkor pontosan egy jüannal többjük van, mint amit elkölthettek volna”.

A Magyarországon élő kínaiak száma egyébként a családtagokkal együtt mindössze 20 ezerre tehető, ezen kívül még 4–5 ezer ember látogat évente az ázsiai országból hazánkba rokonlátogatási, turisztikai, üzleti és tanulmányi célból (tavalyi adatok, forrás: MTAVgKi). Nem igaz tehát az a tévhit, miszerint kínaiak százezrei élnének hazánkban. A kétoldalú politikai kapcsolatokat nem árnyékolja be, hogy a vízumkényszer eltörlése, majd újbóli bevezetése között valóban érkeztek-e politikai menekültek hazánkba (az úgynevezett Nanking útlevelesek).

Hazánk sem korábban, sem napjainkban nem volt jelentősebben érintve a keleti embercsempészetben, az MTA adatai alapján az utóbbi évtizedekben átlagosan évente mindössze 10–100 személyt próbáltak meg Magyarországon keresztül az unióba juttatni. A bűnözők kedvelt útvonala (elsősorban a délszláv háborúkat megelőző időszakban) Horvátországon és Szlovénián keresztül vezetett Olaszországba és Nyugat-Európába.

A Magyarországon élő kínaiak többsége egyébként Fucsien és Csecsing tartományból származik, de több mint harminc tartományi szintű egységből élnek itt emberek. Ezt az adottságot jobban ki kellene használniuk a magyar üzletembereknek, mert az itt élő kínaiakon keresztül be lehetne hatolni a hihetetlen méretű távol-keleti piacra.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 28.
Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatásán Budapesten, a Gesztenyés kertben 2017. március 28-án. A szobor Fekete Géza alkotása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.