Tanulószerződést kell kötni, ha a gyakorlati oktatás óraszáma eléri a teljes óraszám hatvan százalékát – jelentette be a közelmúltban Mátyus Mihály a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezetője az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) konferenciáján.
Pro és kontra
Érvek és ellenérvek arról, érdemes-e a vállalkozónak tanulókat képeznie:
+ Költségek visszaigényelhetők a befizetett 1,5 százalékos szakképzési járulékból;
+ Ha jól képzik a tanulót, a második évtől már bonyolultabb munka is rábízható, hasznot termel;
+ A munkaerő utánpótlását szolgálhatja;
+ A tudás átadása önbecsülést erősítő; magasabb rendű emberi igényt elégít ki;
– Adminisztrációs kötelezettségek;
– A tanuló kárt tehet a gépekben, berendezésekben;
– Felelősséget kell vállalni;
– Számos tanulóval nehéz bánni, gyakran a gyengébb képességűek tanulnak szakmát;
– Saját konkurencia kinevelése (egy faluban különösen érdemes ezzel is számolni).
Kérdésre Mátyus Mihály elismerte: az a cél, hogy a tanulószerződések minél szélesebb körben elterjedjenek.
A minisztériumi szakember szerint a tanulószerződések több szempontból is előnyösebbek az iskolai szerződéseknél: több jogot kínálnak a tanulóknak, illetve a képzőhelyek kötelező kamarai ellenőrzése a minőségre nézve garanciát jelent.
Több az adminisztráció
A tanulószerződések magasabb költségeket, s nagyobb adminisztrációt jelentenek, mint az iskolákkal kötött szerződések – mondta a FigyelőNet kérdésére Urbán Júlia , a Magyar Fényképészek Ipartestületének (MFI) elnöke. A tanulónak, tanulószerződés esetén, ki kell fizetni a minimálbérnek legalább 10 százalékát, s annak járulékait, a bért meghatározott időnként emelni kell.
Igaz, a költségek visszaigényelhetők a Munkaerőpiaci Alapba befizetett összegből – mondta az elnök asszony – ám a visszaigénylésre várni kell, ezen összegek időlegesen mégiscsak a vállalkozásokat terhelik. Ennél is nagyobb gond a többletadminisztráció: maga a szerződés megkötéséhez szükséges regisztráció is fölér egy Canossa-járással.
Képzés helyett ingyenmunka
Az IPOSZ rendezvényén többször elhangzott: számos képzőhelyen alacsony az oktatás minősége. Egyes iparosok szerint nem ritka, hogy a fiatal kollégák a szakmunkásvizsgájuk megszerzése után néhány hónappal már tanulókat fogadnak, mert jól jön az ingyenes segéderő. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kifejtette: a kamara komolyan veszi a tanulószerződéseknél fönnálló ellenőrzési kötelezettségét, s már nem egy vállalkozást – ahol nem voltak meg a feltételek – eltiltott a szakképzéstől.
Az MFI elnöke szerint tagadhatatlan, hogy akadnak vállalkozók, akik azért vesznek föl tanulókat, hogy ingyen dolgoztathassák őket, s a képzésükkel nem sokat törődnek. (Néhány éve még a divatos szakmákban az is előfordult, hogy pusztán a szülőktől kapott pénzért – akár 4-500 ezer forintokért – tartották a tanulókat. Ma már – ahogy csökken a gyerekszám a szakmák megbecsültségével együtt – ez a motívum nem jellemző.)
Másképp emelnék a minőséget
Az egyes vállalkozók etikátlan viselkedésére Urbán Júlia szerint azonban nem gyógyír a kamara ellenőrzése: a szervezet ugyanis csak a képzés tárgyi és személyi feltételeit ellenőrzi (megvannak-e a szükséges gépek, van-e a vállalkozónak szakmunkásoklevele). Nem haszontalanok ezek az ellenőrzések, ám nem derítenek ki semmit a képzések színvonaláról.
Alacsony színvonalú képzések ezért éppen úgy működhetnek tanulószerződések, mint iskolai szerződések keretében. A minőség javítását sokkal inkább szolgálná az, ha mestervizsgához kötnék a tanulótartás lehetőségét. Az elnök szerint indirekt módon sarkallná a minőségibb szakképzésre a vállalkozókat, ha tanulóikat vizsgáik letétele után járulékmentesen egy-két évig továbbfoglalkoztathatnák. Ez a lehetőség maguknak a tanulóknak is motivációt jelenthetne – vélte az elnök.
