Üzleti tippek

Bonyolultabban tarthatnak tanulókat az iparosok

admin
admin

2008. 04. 09. 10:48

A szakminisztérium szélesebb körben kívánja a tanulószerződéseket elterjeszteni, míg az iparosok inkább az iskolai megállapodások hívei lennének. Abban mindkét fél egyetért, hogy valamit tenni kell az oktatás minőségének javítása érdekében, mert egyes vállalkozók képzendők helyett ingyenmunkásokként kezelik a tanulókat.

Tanulószerződést kell kötni, ha a gyakorlati oktatás óraszáma eléri a teljes óraszám hatvan százalékát – jelentette be a közelmúltban Mátyus Mihály a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezetője az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) konferenciáján.

Pro és kontra

Érvek és ellenérvek arról, érdemes-e a vállalkozónak tanulókat képeznie:

+ Költségek visszaigényelhetők a befizetett 1,5 százalékos szakképzési járulékból;

+ Ha jól képzik a tanulót, a második évtől már bonyolultabb munka is rábízható, hasznot termel;

+ A munkaerő utánpótlását szolgálhatja;

+ A tudás átadása önbecsülést erősítő; magasabb rendű emberi igényt elégít ki;

– Adminisztrációs kötelezettségek;

– A tanuló kárt tehet a gépekben, berendezésekben;

– Felelősséget kell vállalni;

– Számos tanulóval nehéz bánni, gyakran a gyengébb képességűek tanulnak szakmát;

– Saját konkurencia kinevelése (egy faluban különösen érdemes ezzel is számolni).

Kérdésre Mátyus Mihály elismerte: az a cél, hogy a tanulószerződések minél szélesebb körben elterjedjenek.

A minisztériumi szakember szerint a tanulószerződések több szempontból is előnyösebbek az iskolai szerződéseknél: több jogot kínálnak a tanulóknak, illetve a képzőhelyek kötelező kamarai ellenőrzése a minőségre nézve garanciát jelent.

Több az adminisztráció

A tanulószerződések magasabb költségeket, s nagyobb adminisztrációt jelentenek, mint az iskolákkal kötött szerződések – mondta a FigyelőNet kérdésére Urbán Júlia , a Magyar Fényképészek Ipartestületének (MFI) elnöke. A tanulónak, tanulószerződés esetén, ki kell fizetni a minimálbérnek legalább 10 százalékát, s annak járulékait, a bért meghatározott időnként emelni kell.

Igaz, a költségek visszaigényelhetők a Munkaerőpiaci Alapba befizetett összegből – mondta az elnök asszony – ám a visszaigénylésre várni kell, ezen összegek időlegesen mégiscsak a vállalkozásokat terhelik. Ennél is nagyobb gond a többletadminisztráció: maga a szerződés megkötéséhez szükséges regisztráció is fölér egy Canossa-járással.

Képzés helyett ingyenmunka

Az IPOSZ rendezvényén többször elhangzott: számos képzőhelyen alacsony az oktatás minősége. Egyes iparosok szerint nem ritka, hogy a fiatal kollégák a szakmunkásvizsgájuk megszerzése után néhány hónappal már tanulókat fogadnak, mert jól jön az ingyenes segéderő. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kifejtette: a kamara komolyan veszi a tanulószerződéseknél fönnálló ellenőrzési kötelezettségét, s már nem egy vállalkozást – ahol nem voltak meg a feltételek – eltiltott a szakképzéstől.

Az MFI elnöke szerint tagadhatatlan, hogy akadnak vállalkozók, akik azért vesznek föl tanulókat, hogy ingyen dolgoztathassák őket, s a képzésükkel nem sokat törődnek. (Néhány éve még a divatos szakmákban az is előfordult, hogy pusztán a szülőktől kapott pénzért – akár 4-500 ezer forintokért – tartották a tanulókat. Ma már – ahogy csökken a gyerekszám a szakmák megbecsültségével együtt – ez a motívum nem jellemző.)

Másképp emelnék a minőséget

Az egyes vállalkozók etikátlan viselkedésére Urbán Júlia szerint azonban nem gyógyír a kamara ellenőrzése: a szervezet ugyanis csak a képzés tárgyi és személyi feltételeit ellenőrzi (megvannak-e a szükséges gépek, van-e a vállalkozónak szakmunkásoklevele). Nem haszontalanok ezek az ellenőrzések, ám nem derítenek ki semmit a képzések színvonaláról.

Alacsony színvonalú képzések ezért éppen úgy működhetnek tanulószerződések, mint iskolai szerződések keretében. A minőség javítását sokkal inkább szolgálná az, ha mestervizsgához kötnék a tanulótartás lehetőségét. Az elnök szerint indirekt módon sarkallná a minőségibb szakképzésre a vállalkozókat, ha tanulóikat vizsgáik letétele után járulékmentesen egy-két évig továbbfoglalkoztathatnák. Ez a lehetőség maguknak a tanulóknak is motivációt jelenthetne – vélte az elnök.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

3d illustration of city quarter construction with crane over black background

Lakáskassza: kétharmad a kormány ellen

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.