Üzleti tippek

Kezdi elérni hazánkat a német adóbotrány

Kérdés, hogy jogszerűen használható-e föl a tisztázatlan úton szerzett lichtensteini adatbázis – véli a Deloitte Zrt. adószakértője. A magyar adóhatóság nem fizetne a listáért, de ha megkapja, föl fogja használni, ám ez csak keveseket érinthet, mert a magyarok máshová mentik a vagyont.

Kevés magyar adózót érintene, ha az APEH megkapná a német adóhatóságtól a lichtensteini adatbázist, mivel nem Lichtenstein a fő csapásirány a hazai adózóknál – mondta az FN kérdésére Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. üzletágvezetője.

Nem Lichtenstein a legnépszeűbb

A német adóbotrány, amelybe már belebukott a német posta elnöke, bukással fenyegeti az elit más neves személyiségeit is egy tisztázatlan körülmények között szerzett adatbázis miatt, amelyet lichtensteini alapokba utaló személyek, illetve tranzakciók adatait tartalmazza. Minthogy a listán nem csak német állampolgárok szerepelnek, az ügynek nemzetközi következményei vannak.

A vagyonkezelés legbiztonságosabb helyszíneként Lichtensteint, a magas költségek miatt, az offshore megoldáshoz forduló tehetőseknek is csak a krémje választja. Az adószakértő szerint sokkal népszerűbb célország a hazai vállalkozók körében Svájc, illetve Ciprus, s valószínűleg az amerikai adóhatóság – amelyet ugyancsak érdekel a lista – sem veszi túl sok hasznát majd az adatoknak, hiszen az amerikaiak jellemzően az USA-hoz közeli szigeteken szeretnek számlákat nyitni.

Az APEH jelenleg a német adóhatóság nyilatkozatára vár, hogy a német adóhatóság valóban hajlandó-e átadni a listát a magyar hatóságoknak – erősítette meg a FigyelőNet kérdésére az APEH szóvivője, Bakonyi Ágnes a sajtóhíreket. A válasz egyelőre nem érkezett meg, A szóvivő azt az információt is megerősítette, hogy az APEH fizetni nem hajlandó a listáért, ez jogilag nem is lenne lehetséges. Ha a listát a magyar adóhatóság térítésmentesen megkapja, akkor temésztesen föl fogja használni – mondta a szóvivő.

Jogi kételyek

Az adószakértő szerint kétséges, hogy jogszerűen használható-e föl a német adóhatóság által jogtalan úton – a hírek szerint ötmillió euróért – szerzett adatbázis, s ez a tény a későbbi vizsgálatok során is fölmerülhet. Akadt már olyan ország, mint Dánia, amelyik nem kíván élni a sajátos módon szerzett lista nyújtotta előnyökkel, más országok viszont ennek ellenkezőjét tervezik tenni.

Kövesdy fölhívta arra is a figyelmet, hogy önmagában az a tény, hogy valaki rajta van egy ilyen listán, még nem jelenti azt, hogy törvény sértett. Nem bünteti semmi ugyanis a külföldön történő számlanyitást. Az persze igaz, hogy egy adóvizsgálat során az adóhatóság fölhasználhatja a külföldi számlák nyújtotta információkat – mondta az adószakértő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik