A cég előrejelzése szerint igen nehéz két-három esztendő következik, s az egész gazdaságon átívelő kockázatnövekedésre kell felkészülni. Csődszempontból továbbra is a kényszervállalkozások, valamint a kinnlevőségeiket nem kezelő cégek vannak a legnagyobb veszélyben.
Vagyonmentés
A legfrissebb elemzés szerint 2007 első negyedévében 24 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. A cégek száma annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos nem a gazdaság élénkülése, hanem főleg a bajba került cégek „trükkös” átalakulása annak érdekében, hogy hitelezői elől megmentsék a cég vagyonát vagy üzleti tevékenységét.
Nem szégyen a nemfizetés
A nemfizetés morális vetülete a körbetartozási vita miatt semlegessé vált, ma már nem szégyen a nemfizetés, csak a körbetartozásra kell hivatkozni. Ezt az érvet mindenki elfogadja. Miközben évek óta ezzel küszködik a magyar gazdaság, kevés életképes javaslat születik a gondok gyökerét képező körbetartozások enyhítésére. További gond a cégvezetők hiányos információszintje is. Hiszen míg sok társaság nemfizetéssel küzd, továbbra sem használják a pont e problémára kialakult, nemzetközileg bevált stratégiákat. Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája.
A hitelező is felelős
Gyakran maguk a hitelezők is felelősek a késedelmesen fizető ügyfelek rossz adóssá válásért. Sok cég azért nem lép fel időben partnerével szemben, mert fél attól, hogy ha ezt megteszi, nem kap a jövőben megrendelést, ami esetlegesen egzisztenciális gondokat okozhat nála. Idehaza a kisebb, tőkehiányos cégek képtelenek az elővigyázatosságra.
Magyarországon csupán 500 cég használ hitelbiztosítást, és csak 900 vásárol rendszeresen hitelminősítést, a kinnlevőségek kevesebb mint 2 százaléka kerül csak behajtó céghez. Létfontosságú lenne, hogy a vállalatok ezeken a beidegzett szokásokon változtassanak, mert a gazdaság fizetőképessége rohamosan romlik.

Madármérgezések: csoda, hogy még nem volt emberi áldozat
Az elmúlt mintegy 20 évben számos tudatos ragadozómadár-mérgezés történt, legutóbb Sülysápnál kezdtek el tömegesen hullani az állatok.