Üzleti tippek

Gasztrorandevú

Éttermeket, szállodákat lát el fagyasztott élelmiszerekkel a Matusz-Vad Kft. Specialitása a krokodil- és a kenguruhús.

Matusz Balázs


Szakácsként kezdte pályafutását az első győri maszek vendéglőben 20 évvel ezelőtt. Pető István (a Gasztronómia Szövetség jelenlegi elnöke) keze alatt tanulta meg a szakma szeretetét, tőle sajátította el a vállalakozáshoz szükséges „fineszt” is. Utána a Club Tihanyba került, majd Győrbe visszatérve egy spanyol étteremnek lett a konyhafőnöke. 1992-ben bérleményben nyitotta meg és tette rövid idő alatt sikeressé saját francia éttermét. 1994-ben alapította meg vadhúsokkal kereskedő cégét, a Matusz-Vad Kft-t. Nős, a család 11 éves kisfiukkal és a nagyszülőkkel él együtt két szomszédos családi házban, Győrben.

Komoly vendéglátói múlttal, tizenkét éve került át a kereskedői oldalra Matusz Balázs. Először egy Győr melletti vadásztársasággal vette fel a kapcsolatot. “Saját kezűleg bontottam, csomagoltam a vadhúsokat – emlékszik vissza a hőskorra. “Első ügyfelem egy óvári étterem volt, amely azonnal meg is vette a teljes készletet.”

Jelenleg a Matusz-Vad Kft. 2400 ügyfelet szolgál ki országszerte, a sarki büfétől az ötcsillagos szállodáig. A cég saját hűtőházaiban több mint 1000 tonnás árukészlettel áll partnerei rendelkezésére. Árbevétele 2005-ben meghaladta a 2,7 milliárd forintot.

Minőség és alkalmazkodás

A cég az alapítástól kezdve nyereséges, bankhitelt is csak három éve vettek fel a fejlesztések beindítására. Az ügyvezető szerint a siker titka, hogy egykori vendéglátósként az induláskor pontosan felmérte a keresletet, illetve gyorsan alkalmazkodott a változó igényekhez. Ennek köszönhető, hogy évek óta stabilan 25-30 százalékkal képesek növelni a forgalmat. “A konyhafőnökök szeretik egy helyről beszerezni a minőségi, többféle kiszerelésben kínált árut – mondja Matusz Balázs, aki szerint a cége együtt fejlődött a hazai gasztronómiával: ” Amikor elkezdtük az ipart, még borjúhúst sem lehetett kapni bontva.”

A cégvezető szerint a piaci részesedés alapján a társaság jelenleg az első három hazai szereplő közé tartozik. Fordulópontot jelentett, amikor 1997-ben beszállítóként bekerültek a Danubius-, a Pannonia-, majd a Hungest Hotels-szállodalánc partnerei közé. Tavaly a Danubius Rt. egyik legnagyobb beszállítója lettek, a bevétel növekedésével együtt lehetőségük nyílt a nagyarányú fejlesztésekre is. A korábban bérelt hűtőházakat felváltották saját tulajdonú hűtőkamrákkal.

Győrben felépítettek egy 260 tonnás hűtőházat, 2001-ben tovább bővítették 700 tonnásra. Az Eger melletti Felsőtárkányban pedig 2004-ben nyitották meg 110 milliós beruházással felépített erdeitermék-feldolgozó üzemüket és 300 tonna befogadóképességű hűtőházukat, amely ellátja a teljes kelet-magyarországi piacot. A projektet az Európai Unió közel 30 millió forint vissza nem térítendő Sapard-hitellel támogatta. “A tárkányi üzemben feldolgozott erdei vargányát, szarvasgombát, rókagombát frissen és fagyasztva is szállítjuk exportra és belföldre egyaránt” – magyarázza a cégvezető.

A társaság egyik legújabb beruházása a magyar fejlesztésű komplex vállalatirányítási rendszer bevezetése. “A valós idejű készletnyilvántartás mellett a megrendeléseket kamionokra le tudjuk bontani, s ez óriási költséghatékonyságot jelent a cégnek&” – mondja Matusz Balázs.

A legjobb bélszín

A társaság egyenes vonalú szakmai fejlődésének megkoronázása volt, hogy tavaly a Matusz-Vad Kft. nyerte el az Év Éttermi Beszállítója díjat 1500 magyarországi étterem szavazata alapján. Az ügyvezető szerint a hazai gasztronómia óriási utat tett meg a rendszerváltás óta. “Ma már a jobb hazai éttermek pincérei azt is meg tudják mondani, hogy például a bélszínt milyen szarvasmarhából készíti a szakács” – avat be a vendéglátás titkaiba. Szerinte a világ legízletesebb szarvasmarhája dél-amerikai.

A cég termékei egy részét nyugati importból szerzi be, mivel a magyar gyártók bizonyos szegmensben nem tudják kielégíteni a keresletet. “Nyáron 260 tonna csont nélküli karajt szoktam vásárolni, amit a hazai gyártóknál ekkora mennyiségben, fix áron, készre csomagolva nem tudok előre lekötni” – mondja Matusz Balázs. A társaság legfontosabb külföldi partnerei belga, holland és olasz cégek. A holland partner például Dél-Amerikából és Ausztráliából szállít a Matusz-Vadnak többek között krokodil-, cápa- és kenguruhúst, valamint minőségi szarvasmarhát, elsősorban bélszínt és hátszínt.

Ezek után nem meglepő, hogy az ügyvezető szerint uniós csatlakozásunk kedvező hatással volt a cég fejlődésére: “Mint minden importáló cégnek, nekünk is a vámok eltörléséből származott azonnali előnyünk. A közös piaccal ugyanakkor kialakult egy valódi minőségverseny, ami szintén kedvező hatású az iparágra nézve.” A cég exportra is szállít: “Nagyon sok osztrák és szlovák vevőnk van, akik beszaladnak hozzánk vásárolni. Ausztriában már sokkal erősebb a konkurencia, de kisebb mértékben ott is jelen lehet a cég.”

Mi a helyzet a kkv-piacon?

A Matusz-Vad Kft. Magyarországon kizárólag éttermeknek, szállodáknak szállít, ebben a szegmensben piacvezető. A multinacionális cégekkel tudatos döntés eredményeképpen nem vették fel a kapcsolatot. Matusz Balázs szerint a multinacionális cégek jelenléte kedvező a hazai beszállítóknak, mivel óriási volument képviselnek, ugyanakkor pénzügyi oldalról meglehetősen labilis helyzetbe hozzák azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek 80-90 százalékban nekik szállítanak, és így nagyon függenek tőlük. “A kkv-k a bekerülés pillanatában érik el a multiknál a legjobb pozíciót: onnantól kezdve csak romlanak a szerződéses feltételeik. Minket nem fenyeget az a veszély, hogy egyik napról a másikra megszűnnek a megrendeléseink” – véli a cégvezető.

Az iparágat sújtó különféle járványokról szólva az ügyvezető elmondja: a szivacsos agysorvadás volt az első jelentős krízis 2001-ben, amelynek folyamatosan csökkenő negatív hatása fél évig tartott. Aztán tavaly ősszel jött az első madárinfluenza-járvány, amelyből egy háromhetes intenzív periódus után lábalt ki a piac. “Érdekes módon nálunk a szárnyasok közül csak a csirke forgalma esett vissza, mintegy 40 százalékkal, az emberek a pulykát nem tekintették szárnyasnak – világosít fel Matusz Balázs. – Cserébe viszont az éttermi sertésfogyasztás jelentősen megemelkedett.”

A jelenlegi madárinfluenza-járvány már sokkal súlyosabb helyzetet teremt. Mivel Magyarországon is valós fenyegetéssé vált, nehéz megjósolni, hogy a járvány mennyiben fogja érinteni a hazai baromfifeldolgozó ipart. Matusz úgy véli: ha komolyra fordul a veszély, a termelők le fogják vágatni állataikat. “Ez jelentős árcsökkenéshez vezet, ugyanakkor körülbelül fél év múlva várhatóan jelentős hiánnyal, emiatt pedig drágulással kell számolnunk.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.