Matusz Balázs
Szakácsként kezdte pályafutását az első győri maszek vendéglőben 20 évvel ezelőtt. Pető István (a Gasztronómia Szövetség jelenlegi elnöke) keze alatt tanulta meg a szakma szeretetét, tőle sajátította el a vállalakozáshoz szükséges „fineszt” is. Utána a Club Tihanyba került, majd Győrbe visszatérve egy spanyol étteremnek lett a konyhafőnöke. 1992-ben bérleményben nyitotta meg és tette rövid idő alatt sikeressé saját francia éttermét. 1994-ben alapította meg vadhúsokkal kereskedő cégét, a Matusz-Vad Kft-t. Nős, a család 11 éves kisfiukkal és a nagyszülőkkel él együtt két szomszédos családi házban, Győrben.
Jelenleg a Matusz-Vad Kft. 2400 ügyfelet szolgál ki országszerte, a sarki büfétől az ötcsillagos szállodáig. A cég saját hűtőházaiban több mint 1000 tonnás árukészlettel áll partnerei rendelkezésére. Árbevétele 2005-ben meghaladta a 2,7 milliárd forintot.
Minőség és alkalmazkodás
A cég az alapítástól kezdve nyereséges, bankhitelt is csak három éve vettek fel a fejlesztések beindítására. Az ügyvezető szerint a siker titka, hogy egykori vendéglátósként az induláskor pontosan felmérte a keresletet, illetve gyorsan alkalmazkodott a változó igényekhez. Ennek köszönhető, hogy évek óta stabilan 25-30 százalékkal képesek növelni a forgalmat. “A konyhafőnökök szeretik egy helyről beszerezni a minőségi, többféle kiszerelésben kínált árut – mondja Matusz Balázs, aki szerint a cége együtt fejlődött a hazai gasztronómiával: ” Amikor elkezdtük az ipart, még borjúhúst sem lehetett kapni bontva.”
A cégvezető szerint a piaci részesedés alapján a társaság jelenleg az első három hazai szereplő közé tartozik. Fordulópontot jelentett, amikor 1997-ben beszállítóként bekerültek a Danubius-, a Pannonia-, majd a Hungest Hotels-szállodalánc partnerei közé. Tavaly a Danubius Rt. egyik legnagyobb beszállítója lettek, a bevétel növekedésével együtt lehetőségük nyílt a nagyarányú fejlesztésekre is. A korábban bérelt hűtőházakat felváltották saját tulajdonú hűtőkamrákkal.
Győrben felépítettek egy 260 tonnás hűtőházat, 2001-ben tovább bővítették 700 tonnásra. Az Eger melletti Felsőtárkányban pedig 2004-ben nyitották meg 110 milliós beruházással felépített erdeitermék-feldolgozó üzemüket és 300 tonna befogadóképességű hűtőházukat, amely ellátja a teljes kelet-magyarországi piacot. A projektet az Európai Unió közel 30 millió forint vissza nem térítendő Sapard-hitellel támogatta. “A tárkányi üzemben feldolgozott erdei vargányát, szarvasgombát, rókagombát frissen és fagyasztva is szállítjuk exportra és belföldre egyaránt” – magyarázza a cégvezető.
A társaság egyik legújabb beruházása a magyar fejlesztésű komplex vállalatirányítási rendszer bevezetése. “A valós idejű készletnyilvántartás mellett a megrendeléseket kamionokra le tudjuk bontani, s ez óriási költséghatékonyságot jelent a cégnek&” – mondja Matusz Balázs.
A legjobb bélszín
A társaság egyenes vonalú szakmai fejlődésének megkoronázása volt, hogy tavaly a Matusz-Vad Kft. nyerte el az Év Éttermi Beszállítója díjat 1500 magyarországi étterem szavazata alapján. Az ügyvezető szerint a hazai gasztronómia óriási utat tett meg a rendszerváltás óta. “Ma már a jobb hazai éttermek pincérei azt is meg tudják mondani, hogy például a bélszínt milyen szarvasmarhából készíti a szakács” – avat be a vendéglátás titkaiba. Szerinte a világ legízletesebb szarvasmarhája dél-amerikai.
A cég termékei egy részét nyugati importból szerzi be, mivel a magyar gyártók bizonyos szegmensben nem tudják kielégíteni a keresletet. “Nyáron 260 tonna csont nélküli karajt szoktam vásárolni, amit a hazai gyártóknál ekkora mennyiségben, fix áron, készre csomagolva nem tudok előre lekötni” – mondja Matusz Balázs. A társaság legfontosabb külföldi partnerei belga, holland és olasz cégek. A holland partner például Dél-Amerikából és Ausztráliából szállít a Matusz-Vadnak többek között krokodil-, cápa- és kenguruhúst, valamint minőségi szarvasmarhát, elsősorban bélszínt és hátszínt.
Ezek után nem meglepő, hogy az ügyvezető szerint uniós csatlakozásunk kedvező hatással volt a cég fejlődésére: “Mint minden importáló cégnek, nekünk is a vámok eltörléséből származott azonnali előnyünk. A közös piaccal ugyanakkor kialakult egy valódi minőségverseny, ami szintén kedvező hatású az iparágra nézve.” A cég exportra is szállít: “Nagyon sok osztrák és szlovák vevőnk van, akik beszaladnak hozzánk vásárolni. Ausztriában már sokkal erősebb a konkurencia, de kisebb mértékben ott is jelen lehet a cég.”
Mi a helyzet a kkv-piacon?
A Matusz-Vad Kft. Magyarországon kizárólag éttermeknek, szállodáknak szállít, ebben a szegmensben piacvezető. A multinacionális cégekkel tudatos döntés eredményeképpen nem vették fel a kapcsolatot. Matusz Balázs szerint a multinacionális cégek jelenléte kedvező a hazai beszállítóknak, mivel óriási volument képviselnek, ugyanakkor pénzügyi oldalról meglehetősen labilis helyzetbe hozzák azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek 80-90 százalékban nekik szállítanak, és így nagyon függenek tőlük. “A kkv-k a bekerülés pillanatában érik el a multiknál a legjobb pozíciót: onnantól kezdve csak romlanak a szerződéses feltételeik. Minket nem fenyeget az a veszély, hogy egyik napról a másikra megszűnnek a megrendeléseink” – véli a cégvezető.
Az iparágat sújtó különféle járványokról szólva az ügyvezető elmondja: a szivacsos agysorvadás volt az első jelentős krízis 2001-ben, amelynek folyamatosan csökkenő negatív hatása fél évig tartott. Aztán tavaly ősszel jött az első madárinfluenza-járvány, amelyből egy háromhetes intenzív periódus után lábalt ki a piac. “Érdekes módon nálunk a szárnyasok közül csak a csirke forgalma esett vissza, mintegy 40 százalékkal, az emberek a pulykát nem tekintették szárnyasnak – világosít fel Matusz Balázs. – Cserébe viszont az éttermi sertésfogyasztás jelentősen megemelkedett.”
A jelenlegi madárinfluenza-járvány már sokkal súlyosabb helyzetet teremt. Mivel Magyarországon is valós fenyegetéssé vált, nehéz megjósolni, hogy a járvány mennyiben fogja érinteni a hazai baromfifeldolgozó ipart. Matusz úgy véli: ha komolyra fordul a veszély, a termelők le fogják vágatni állataikat. “Ez jelentős árcsökkenéshez vezet, ugyanakkor körülbelül fél év múlva várhatóan jelentős hiánnyal, emiatt pedig drágulással kell számolnunk.”
