Üzleti tippek

Aláírják az uniós alaptörvényt

admin
admin

2004. 10. 29. 08:48

Pénteken Rómában írják alá az Európai Unió új alkotmányát a tagállamok kormány-, illetve államfői és külügyminiszterei. Ezt a tagállami ratifikációk követik, és legkésőbb két év múlva hatályba lép az első, egységes uniós alapszabály.

Pénteken, Rómában ünnepélyes keretek között aláírják az Európai Uniót megalapozó Római Szerződés mintájára az Európai Unió Alkotmányát. A megható és ünnepélyes keretek közt lezajló eseményekkel nem ér véget az alaptörvény körüli huzavona.


A ratifikáció az alkotmányos szerződés római aláírását követően veszi kezdetét, ekkor véglegesíti minden tagállam, hogy milyen formában és milyen menetrendben képzeli el a megerősítést. Ezt minden tagállam a saját alkotmányos előírásainak megfelelően fogja elvégezni, de cél az, hogy a ratifikációs folyamat lehetőleg 2006 november elsejéig befejeződjön. Magyarországon várhatóan a parlament hagyja jóvá az alkotmányos szerződést.


(Magyarország a kezdetektől fogva „társszerzője” volt az EU alkotmányos szerződésének, így a kialakult szöveg a magyar külügyérek és uniós szakértők keze nyomát is magán viseli.)

Nehézségek

Ugyanakkor több szakértő is fenntartását fogalmazta meg az alapokmánnyal kapcsolatban. Így néhányuk szerint a szöveg annyira merev és a valóságtól elrugaszkodott, hogy vélhetően éveken belül szükség lesz kisebb, majd – akár már tíz év múlva – egy nagyobb módosításra.


Szakértők az alkotmány hibájának tartják például, hogy a külügyminiszteri poszt nem teljesen letisztult, nem rendel valós végrehajtó hatalmat a bizottságnak, az Európai Parlamentben a képviselői helyek igazi újraosztása csak 2009-ben valósul meg, míg a tanácsban nem történt meg a végrehajtó és törvényhozó funkció elválasztása.


A szöveg a pénzügyi-költségvetési kérdéseknél, valamint az uniós jogkörök további kiterjesztésénél továbbra is ragaszkodik az egyhangú döntésekhez, és a konszenzuskényszer miatt akár egyetlen nemzeti parlament útjába állhat a többségi szavazási formula további kiterjesztésének.

De lássuk, mit is tartalmaz pontosan a két és félévnyi vajúdás után, rengeteg kompromisszum árán megszületett alkotmány, amit nem a soros elnökséget gyakorló Hollandiában, hanem az olaszok lelkének megnyugtatása végett Rómában írnak alá, s amit már azelőtt módosítottak, hogy elfogadták volna. Az alábbiakban az alkotmány néhány, a tagállamok által nehezményezett, majd a júniusi kormányközi konferencián módosított pontját ismertetjük.








Legalább 15
A „legalább 15 állam” kitétel azért került bele, mert a kis és közepes méretű országok csoportja, köztük Magyarország, azt akarta, hogy minél magasabban legyen az államarány. A 25 tagú Unióban pedig a „legalább 15 állam” az államok 60 százalékát jelenti. A gyakorlatban ennek a kitételnek azonban nemigen van jelentősége, mert mire ez a szavazati rendszer életbe lép (2009-ben), addigra valószínűleg már 27 tagja lesz az EU-nak. A 27 tagú EU-ban pedig az 55 százalék majdnem pontosan megfelel a 15 államnak (55,56 százalék). Nehéz tehát olyan esetet elképzelni, hogy az 55 százalékos küszöb elérése önmagában nem elégséges, mert az 55 százalék nem hozza ki a szintén szükséges 15 tagországot.


A szavazati reform


Az alkotmány tervezetét elkészítő Európai Konvent azt javasolta, hogy a Nizzai Szerződésben foglalt szavazati rendszert egy olyan váltsa fel, amelyben egy döntés akkor születhet meg, ha a tagállamok fele támogatja és az igennel szavazók az EU össznépességének 60 százalékát képviselik. Ez nem volt elfogadható Spanyolország és Lengyelország számára, erre az ír elnökség egy kompromisszummal állt elő, amiben végül mindenki beleegyezett. Így ezután egy döntés akkor születhet meg, ha a tagállamok 55 százaléka– de legalább 15 állam – igennel szavaz, és ők együttesen képviselik az összlakosság 65 százalékát.

Emellett számos extra garanciát is beiktattak. Például az egyik ilyen „biztonsági fék”, hogy egy javaslat megbuktatásához legalább négy állam ellenszavazata szükséges – függetlenül attól, hogy három nemmel szavazó állam esetleg önmagában képviseli a népesség 35 százalékát. Az új szisztéma 2009. november 1-jén lép életbe, addig a nizzai rezsim érvényes.


Pusztán a számarányokat nézve azonban az új szavazati rendszer kimondottan jó. Nem annyira hatékony, mint az alacsonyabb küszöböt megkövetelő, – eredeti – Konvent-javaslat, de sokkal jobb, mint a jelenlegi vagy a nizzai rendszer. Kalkulációk szerint az új rendszerben hat és félszer annyi országkoalíció létezik, ami meg tud szavazni egy döntést, mint a régiben.

Magyarország a szavazati rendszer “vesztese”

Összességében az új szisztéma megfelel az eredetileg kitűzött céloknak. Jobban tükrözi a tagállamok népességsúlyát, tehát demokratikusabb; könnyebb döntéshozatalt tesz lehetővé, tehát hatékonyabb; és megerősíti a négy legnagyobb tagállamot, amelyek attól tartottak, hogy a bővítés miatt kisállamoktól felduzzadt unióban drámaian csökken a befolyásuk.


Ha az egyes tagállamok szavazati súlyát nézzük, az új rezsim egyértelmű nyertese a négy legnagyobb ország – Németország, Anglia, Franciaország és Olaszország –, de közülük is elsősorban Németország. Berlin szavazati súlya a nizzai 7,8 százalékról 11,9 százalékra nő, a három másik nagyé pedig 7,8 százalékról 8,5-8,7 százalékra. (A hat legkisebb állam is nyer valamennyit: Málta, Luxemburg, Ciprus, Észtország, Szlovénia és Lettország.) A legnagyobb vesztes Lengyelország és Spanyolország. Az ő súlyuk a nizzai rezsimben 7,4 százalék, az újban 6-6,1. A többi ország – Hollandiától lefelé Litvániáig – mind veszít egy kicsit.


Magyarország szavazati súlya 3,7 százalékról 2,8 százalékra csökken. A magyar tárgyalóálláspont szerint ez elfogadható a hatékonyabb döntéshozatalért cserébe.








A magyarok hangja
Magyarország még az uniós csatlakozás előtt képviseltethette magát a Konventben, és részt vehetett a kormányközi konferencia munkájában. Az alkotmányozási folyamatban képviselt magyar álláspont alapvetően három pontban foglalható össze:
• Magyarország egy hatékony, cselekvőképes intézményrendszer kialakításában érdekelt, amely biztosítja a közösségi politikák tényleges végrehajtását.
• Közepes méretű tagországként hazánk fontosnak tartja a tagállamok egyenjogúságának folyamatos fenntartását, illetve a szolidaritás elvének megerősítését a kibővített unión belül.
• Speciális magyar érdekként Magyarország a kisebbségek jogainak védelmét kívánta megjeleníteni az EU alapértékei között.


Kisebb bizottság


Az Európai Bizottság összetételét az egy ország, egy biztos elv szabályozza egészen addig, amíg az alkotmány életbe lépésétől számított második bizottság hivatalba nem lép. Ez elvileg 2014, hacsak a most hivatalba lépő Barroso-bizottság meg nem bukik idő előtt. Ezt követően a bizottságnak kétharmad annyi tagja lesz, ahány tagállam van, és a biztosokat az egyenlő rotáció elve alapján választják ki – hacsak az Európai Tanács (a tagállamok vezetői) máshogy nem dönt.

Ami a parlamenti helyeket illeti, az alkotmány szövege szerint az EP létszáma nem haladhatja meg a 750 főt, ami 14 mandátumos növekedést jelent a Konvent tervezetéhez képest. A polgárok képviseletének degresszíven arányosnak kell lennie, tagállamonként minimum 6 képviselői hellyel, de egyetlen tagállam sem kaphat többet 96 mandátumnál. A tényleges elosztásra az EP tehet javaslatot, s erről az Európai Tanács egyhangúlag dönt.

Az Európai Bizottság szerepéről folyó vitában Németországnak és szövetségeseinek sikerült elérniük, hogy az új alapszerződés alig-alig erősítse meg Brüsszelt. A bizottságnak továbbra is csak ajánlástételi joga lesz azokkal az országokkal szemben, amelyek az engedélyezettnél nagyobb költségvetési hiánnyal rendelkeznek, és amelyeket az EU-nak jogában áll utasítania hiányuk csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy a bizottság ajánlásait a tanács minősített többséggel is elutasíthatja, illetve módosíthatja.

Egy tagállam csatlakozásáról az euróövezethez a teljes tanács dönthet, minősített többséggel, de csak akkor, ha az eurózóna tagállamainak minősített többsége előzőleg is ezt javasolta.

A kereszténység vagy Isten neve végül nem került bele az alkotmány előszavába, az csak egy általános utalást tartalmaz Európa vallásos örökségére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.