Üzleti tippek

EU-felkészítés: fogyasztóvédelem a vállalkozókért

admin

2004. 03. 04. 00:00

Az uniós csatlakozást követően a fogyasztóvédelem még kiemeltebb szerepet kap nálunk. A termékek gyártóinak, forgalmazóinak májustól minden ezzel kapcsolatos uniós előírást be kell tartani.

A szakmaspecifikus uniós ismeretek minél szélesebb körű elterjesztése érdekében az Üzlet&Siker magazin együttműködve a GKM Kis- és Középvállalkozások Integrációs felkészítését Koordináló Főosztályával, 2004-ben olyan cikksorozatot jelentet meg, amely a kistérségi felkészítő program szakértőinek, előadóinak közreműködésével összefoglalja az egyes ágazatokra vonatkozó legfontosabb EU-szabályokat, valamint bemutatja az „EU házhoz jön” címet viselő, a kis- és középvállalkozások uniós felkészítését szolgáló program során a leggyakrabban elhangzó kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Önök is feltehetik kérdéseiket a GKM szakértőinek az info@üzletessiker.hu címen.

Az Európai Unió egységes belső piacán május elseje után 450 millió fogyasztó él majd, akiknek mindennapi jó közérzetéhez, elégedettségéhez a fogyasztóvédelmi munka nagyban hozzá fog járulni. Az unió a fogyasztók védelmét kiemelt feladataként kezeli, jogi eszközökkel védi a területén élők pozícióját – hangsúlyozza írásában Röss Istvánné, aki részt vett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával szervezett, „Az EU házhoz jön” rendezvénysorozatban.

Magyarország jogharmonizációs programjának megfelelően, a fogyasztóvédelmi joganyagot a csatlakozásig teljes mértékben átvesszük. Az új jogszabályok megismerése nagy feladat elé állítja a jog alkalmazóit és végrehajtóit is. Az elmúlt egy év során több olyan jogszabály jelent meg, amelyek megismerése, betartása a kiskereskedők számára nélkülözhetetlen. Ezen fontos jogszabályok egyike az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló – 90/2003. (VII. 30.) – FVM- ESZCsM rendelet, amely az élelmiszert előállítókra és forgalmazókra ír elő komoly kötelezettségeket. Ezen jogszabály tartalmaz előírást a HACCP minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban is.

A HACCP rendszer egy olyan minőségbiztosítási rendszer, amely az élelmiszer-előállítás, valamint a -forgalmazás folyamatában megjelöli a jellemző fizikai, kémiai és biológiai veszélyeket, az úgynevezett kritikus pontokat, és megkeresi azokat a megelőző, javító lépéseket, amelyekkel az egyes veszélyek csökkenthetők, vagy teljesen megszüntethetők.


Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től:
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelem alkalmazása
a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról

Az élelmiszer-előállító, illetve élelmiszer-forgalmazó köteles meghatározni tevékenysége azon lépéseit, amelyek az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusak. Ennek során ki kell választania a megfelelő biztonsági eljárásokat, gondoskodnia kell azok végrehajtásáról, fenntartásáról, felülvizsgálatáról. A HACCP rendszert minden élelmiszert forgalmazó egységnek ki kell építeni, be kell vezetni, és 2004. május 1jétől működtetni kell. Valamennyi élelmiszer-előállító számára ajánlott a Jó Higiéniai Gyakorlat (Good Hygiene Practice) önkéntes alkalmazása. Javasolt az MSZ EN ISO 9001 európai szabványsorozat alkalmazása annak érdekében, hogy az élelmiszer-higiénia általános szabályai és a GHP útmutatók alkalmazásra kerüljenek.

A HACCP rendszer kiépítését nem kell feltétlenül egy külső tanácsadó cégre bízni. Véleményem szerint érdemes minden kereskedőnek a saját üzlete HACCP rendszerét saját maga kiépíteni, mivel mindenki maga ismeri legjobban az áruszállítás, az élelmiszertárolás és -értékesítés során azokat a problémákat, veszélytényezőket, amelyek az üzletére jellemzőek és a fogyasztó egészségét esetleg kedvezőtlenül befolyásolhatják. Akkor lesz igazán jó a rendszer, ha azt a kereskedő maga készíti el, bár a feladat nem egyszerű, és némi új ismeret is kell hozzá. Segítségért a területi kamarákhoz fordulhatnak, vagy szerezzék meg azon kiadványok egyikét, amelyek az élelmiszer-forgalmazók számára készültek és megfelelő segítséget nyújtanak a rendszer kiépítéséhez.

A HACCP dokumentáció – minta formája – az internetről is letölthető. Ha mégis úgy dönt a kiskereskedő, hogy egy tanácsadó céget bíz meg a rendszer elkészítésével, akkor fontos, hogy a kezdeti lépésektől dolgozzon együtt a tanácsadó céggel, vegyen aktívan részt a rendszer kiépítésében, a kritikus pontok meghatározásában, a szabályozó intézkedések létrehozásában.

Egyébként a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is készülnek az uniós csatlakozásra, még pedig két fő irányban. Végzik a jogszabály által előírt feladatokat, haladnak az egyes főbb témakörökre vonatkozó, termékbiztonsággal kapcsolatos országos, illetve helyi kezdeményezésű vizsgálatok. Másrészt évek óta nagy hangsúlyt fektetünk a megye területén dogozó kereskedők oktatására, felkészítésére. A csatlakozást megelőző hónapokban és azt követően az oktató tevékenységünk erősödni fog. Véleményem szerint, ha a vállalkozók megismerik a rájuk vonatkozó szabályozást, akkor mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az előírásoknak érvényt szerezzenek, ami végső soron a fogyasztó jobb, színvonalasabb, biztonságosabb ellátását fogja eredményezni. Ne feledjük: a fogyasztó elégedettsége egyenlő a kereskedő örömével.

– A csatlakozást követően növekedni fog az import élelmiszerek aránya. Milyen előírás vonatkozik ezen termékek forgalomba hozatalára?

– Az import élelmiszerek hazai forgalomba hozatalával kapcsolatban az 1995. évi XC. végrehajtási rendeletének 22. § -a tartalmaz előírásokat. A rendelet 22. § (1), (2), (3), (4) bekezdés az élelmiszer-biztonsági szempontból elengedhetetlen bevizsgáltatási vagy igazolási kötelezettséget ír elő az importőrök számára.

Az importból származó, de Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszereken magyar nyelven kell a fogyasztókat tájékoztatni az élelmiszer elnevezéséről, mennyiségéről, gyártójáról, vagy forgalmazójáról, származási helyéről, összetevőiről, eltarthatósági idejéről, a különleges tárolási feltételekről, illetve ahol indokolt, az elkészítés módjáról.

– A fogyasztóvédelem folyamatosan vizsgálja az élelmiszerek minőségét, biztonságosságát. Az elhangzó értékelések gyakran kedvezőtlenek, remélhető-e itt kedvező irányú elmozdulás?

– A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség minden évben vizsgálja az élelmiszerkereskedelemben megtalálható élelmiszerek minőségét, megfelelőségét. Emellett vannak megyei vizsgálatok is, amelyeket egy-egy megye indít és folytat le saját működési területén. A csatlakozást követően hangsúlyos szerephez jut majd az élelmiszer-vizsgálatoknál az élelmiszerbiztonsági szempontból való megfelelés, a termékbiztonság. A vizsgálatok célja biztosítani azt, hogy a fogyasztók asztalára csak élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan termék kerüljön. A rendszeres hálózati ellenőrző munka és a laboratóriumokban elvégzett, élelmiszerbiztonsággal összefüggő vizsgálatok, valamint a hozott intézkedések együtt eredményt fognak elérni. A termékbiztonság fogalma az uniós csatlakozást követően fel fog értékelődni.

– Milyen jellemzők alapján tudja megítélni egy kiskereskedő a forgalmazott termékkel kapcsolatban azt, hogy biztonságos-e vagy sem?

– A fogyasztóvédelmi törvény értelmében egy termékről akkor állíthatjuk, hogy biztonságos, ha az nem veszélyezteti a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét. A forgalmazó nem hozhat forgalomba nem biztonságos terméket. Valamennyi forgalomba hozott termékkel kapcsolatban a címkézésre, a jelölésre előírások vannak, amelyek a gyártóra és a forgalmazóra is kötelezettségeket állapítanak meg. A vásárlói tájékoztatók meglétét, azok megfelelőségét a fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzi. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a gyártó köteles az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, a forgalomba hozott áru biztonságosságát rendszeresen ellenőrizni, az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni és a nem megfelelő árut a forgalomból kivonni. A fogyasztóvédelmi törvény 16. paragrafusa értelmében a kereskedő felelőssége is felmerül, ha a termék hibája által okozott probléma a fogyasztó nem megfelelő tájékoztatására vezethető vissza.

Célszerű, hogy a kereskedelemben eddig alkalmazott úgynevezett „mennyiségi áruátvétel”- t váltsa fel a „minőségi áruátvétel”. A kereskedő a beszállított, vagy megvásárlásra kerülő terméket egyszerű szempontok szerint vizsgálja meg, és ha azt tapasztalja, hogy az áru valamilyen szempontból nem megfelelő, úgy ne vásárolja meg, vagy ne vegye át. Ha a hibás terméket a kereskedő átveszi és az üzletében forgalomba hozza, abban az esetben a felelősséget is átvállalja.

– 2003 évben jelentősen megváltoztak a szavatosságra vonatkozó előírások is. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A 2002. évi XXXVI. törvény a Ptk. szavatossággal kapcsolatos szabályozását több tekintetben módosította. (Az ezzel összefüggő, végrehajtás jellegű előírások a 49/2003. (VII.30.) GKM rendeletben találhatók meg.) A szavatossági időtartam fogyasztói szerződések esetében 2003. július 1-jétől 6 hónapról 2 évre nőtt. A kétéves szavatossági időtartam a bizonyítási teher tekintetében két részre osztható. Az eladást követő első hat hónapban fel kell tételezni, hogy a hiba a termékben az eladáskor már benne volt, s ha a kereskedő ezzel nem ért egyet, neki kell bizonyítania, hogy a meghibásodás később, a vevő hibájából keletkezett. Az eladást követő hatodik hónap eltelte után, a kétéves időtartam végéig viszont ha a kereskedő nem ért egyet a meghibásodás okával, abban az esetben a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a meghibásodás oka már az eladáskor benne volt a termékben.

A jogosult a hiba felfedezése után azonnal köteles kifogását a kötelezettel közölni. A hiba felfedezését követő két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A kereskedő azonban csak abban az esetben köteles a reklamációt elfogadni, kezelni, amennyiben a vásárló a vásárlás tényét hitelt érdemlően igazolja. Minőségi reklamáció keletkezésekor a kereskedelmi egységben jegyzőkönyvet kell a vásárlónak és a kereskedőnek közösen kitölteni a termékkel kapcsolatos minőségi hibáról, valamint a hiba rendezésének módjáról. Ez utóbbit a 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet pontosan szabályozza. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) korm. rendelet 2003. november 21.-én lépett hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

– A panaszügyek lerendezése kapcsán sokat hallani a Békéltető Testületekről. Mi a feladatuk, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a kiskereskedőnek?

– A Békéltető Testület hivatott arra, hogy vitás esetben a vásárló és a kereskedő között egyezséget kíséreljen meg létrehozni, mielőtt a vásárló ügyével a bírósághoz fordulna. A testület konkrét ügyben – eljárási díj ellenében – legkésőbb 60 napon belül határoz. Minden megyében működik egy-egy ilyen testület. A kereskedő köteles vásárlóit a Békéltető Testület pontos címéről, elérhetőségéről tájékoztatni.

– Nehézséget okoz a kereskedőknek az egységár feltüntetési kötelezettségre vonatkozó előírás betartása a kereskedelmi gyakorlatban. Továbbra is kötelező lesz-e ez?

– A gazdasági miniszter – 7/2001. (III. 29.) GM – rendelete határozza meg a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetésére vonatkozó előírásokat. E szerint az egységár feltüntetésre vonatkozó kötelezettség továbbra is fennáll. A rendelet célja, hogy a vásárlók jobban eligazodjanak a kereskedelmi forgalomban kapható áruk áralkalmazása terén. Az üzletek működéséről szóló – 4/1997. (I. 22.) – kormányrendelet értelmében a termékek árát minden esetben jól láthatóan és beazonosításra alkalmas módon kell kiírni, és egy terméknek egy időben egy ára lehet, mindezt a fogyasztóvédelmi felügyelőség folyamatosan ellenőrzi.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Celje, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője (b) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.