Üzleti tippek

Újra módosultak az adószabályok

admin

2003. 04. 24. 00:00

Március végén máris módosította az Országgyűlés az adótörvényeket: egyértelműsítették a tavalyi évre vonatkozóan az adójóváírás szabályait, s arról is rendelkeztek, hogy ne terheljen semmilyen jövedelmet kettős adóztatás.

Frissen módosított törvények:
– az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény
– a helyi adókról szóló törvény
– a Tbj-törvény
– az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi tv. – az illetéktörvény

Igen rövid idő alatt „hozta tető alá” a kormányzat az egyszerűsített vállalkozási adó szabályait. Így aztán nem csoda, hogy a törvény egyes rendelkezéseiről már december végén, január elején kiderült: bizonyos vállalkozók igencsak rosszul járnak, hiszen a tavaly kiszámlázott, de már idén beérkezett bevételeik után kétszeresen kell adózniuk. Ez egyrészt hozzászámít a tavalyi év bevételéhez, másrészt ebben az évben pedig eva alapot képez. A kettős adózás elkerülése érdekében módosították a törvényt: így az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő eva-alanyokat, a kettős könyvvitelről bevételi nyilvántartás vezetésére áttérő jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, valamint az egyéni vállalkozókat sem éri hátrány. Az említett bevételeik után nem kell még evát is fizetniük, amelynek első negyedévi előlegét egyébként április 12-éig kell megfizetni az érintetteknek.

Ugyancsak az evásokat érinti a helyi adókról szóló törvény módosítása. Ennek lényege, hogy egyértelműsítették: az eva alá igen, de a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyoknak is az általános szabályok szerint kell az iparűzési adóalapjuk egyes elemeit – nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke, anyagköltség – meghatározni. Az eva alanya egyébként az iparűzési adóban is választhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást – erről majd májusban a bevallásban kell nyilatkozni –, amikor is az iparűzési adó alapja az eva-alap 50 százaléka.

Tbjárulék-törvény

A korábbi szabályok szerint az a személy, aki nem minősült biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának, csak akkor volt kötelezett havonta 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére, ha a jövedelme elérte a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Ennek ellenében egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult, illetve megállapodást köthetett egészségbiztosítási szolgáltatásokra. Egyes jövedelemtulajdonosok, főleg a mezőgazdasági őstermelők, nem jutnak havi rendszerességgel jövedelemhez, vagyis így járulék fizetésére sem kötelezettek, s egészségbiztosítási ellátásra sem köthetnek megállapodást. A problémát a mostani törvénymódosítással rendezik, vagyis, ha nincs jövedelme, akkor is fizethet az adózó egészségbiztosítási járulékot, s így megállapodást is köthet egészségbiztosítási ellátás megszerzése érdekében.

A törvénymódosításnak köszönhetően bővül a kör, amikor is az egyes adóhatóságok az adózókra, a foglalkoztatottakra vonatkozó adatait átadhatják egymásnak. Így a jövőben az egyes adóhatóságok – a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan – a foglalkoztatóra vonatkozó adatokat megkaphatják a tb-szervek nyilvántartásából. Ugyancsak a Tbj-törvény módosítását érinti, hogy kedvezően változik a foglalkoztatókra vonatkozó adatszolgáltatási határidő: ez március 31-e helyett minden foglalkoztató esetében április 30-a lesz, ameddig valamennyi biztosítottról a törvényben meghatározott adatokat el kell juttatni az illetékes igazgatási szervhez. Ráadásul már ez évtől érvényes az egy hónappal meghosszabbított határidő. Ez a törvénymódosítás lényegében összhangot teremt a Tbj-törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései között.

Szja-törvény

A tavaly év közben módosított szabályozás szerinti adójóváírás – ugyan kivételes esetekben, de – akár kevesebb is lehet, mint az eredeti szabályok szerinti. Annak érdekében, hogy senkit ne érjen veszteség, a törvény kimondja: a 2002-re érvényesíthető adójóváírás összege nem lehet kevesebb, mint az Szja- tv. 2001. december 31-én hatályos rendelkezései szerint megállapított adójóváírás. Ha mégis előfordul ez a kivételes eset, hátrány mégsem éri az adózót. Az adóhatóság feladata lesz ugyanis, hogy ilyenkor a különbözetet késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamattal növelten, kiutalja. A visszautalandó különbözetről ez év augusztus 31-ig kell az adóhatóságnak a magánszemélyt értesíteni. Adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás esetén a magánszemélynek kell kezdeményezni a jogos összeg visszautalását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, míg az önbevallók esetén az adóhatóság automatikusan kiszámolja a két adójóváírás összegét, s ha szükséges, kiutalja a különbséget.

Illetéktörvény

A törvénymódosítás az illetéktörvényt is érinti. Ennek változása az örökös számára a korábbinál kedvezőbb helyzetet eredményez, mivel az örökhagyó halála, illetve az öröklési illetékfizetési kötelezettség időpontjában hatályos szabályok közül az alkalmazható, amelyik az örökösre kedvezőbb.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.