Üzleti tippek

Járulékos hibák

A járulékellenőrzések során kevesebb szabálytalanságra bukkan az adóhatóság, mint az egyéb adónemekben. Hibák persze itt is vannak: a kisebb társaságok a be nem jelentett alkalmazottak bérköltségének járulékait igyekeznek megspórolni, a közepes méretű vállalkozásoknál pedig a természetbeni juttatások rossz minősítése a leggyakoribb probléma.

Az ötlet, hogy az állam felé fennálló sokféle kötelezettséget egyetlen szervezet szedje be, tartsa nyilván, ellenőrizze és hajtsa be a hátralékot, képviselje az államot felszámolási és csődeljárásokban, ma már természetes, ám mégis majdnem egy évtizednek kellett eltelnie a rendszerváltás után, hogy valami ebből meg is valósuljon. Mert ma már senki sem vitatja, hogy értelmetlen volt az a korábbi gyakorlat, miszerint a csődtárgyalásokon egymás ellen küzdött az adóhatóság, a vámhivatal és a társadalombiztosítás képviselője, miközben mindegyik célja ugyanaz volt: nevezetesen az, hogy az állami követelés megtérüljön. A nagyobb változás 2000-től történt, amikor is megszűntek az adóhatóságon belül a szervezetileg elkülönült járulékigazgatóságok, s megvalósult a teljes járulékintegráció. Mindez számos – főleg adminisztratív – előnyt jelentett a vállalkozásoknak, hiszen ezen időpont óta nem kell külön adó- és járulékbevallást adniuk, egyetlen folyószámlát kapnak, amelyen valamennyi adó- és járulékkötelezettségük, befizetésük rajta van, s egy helyen kell ez ügyben „reklamálni”, a nemleges adó- és járulékigazolásért sem kell már két helyen sorban állni. Mindezek mellett az is fontos, hogy általában együtt jelenik meg a vállalkozásnál az adó- és a járulékellenőr, nem két különböző időpontban „zaklatják” az adózót. A járulékokat egyébként vagy a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése keretében vizsgálják az állami adóhatóság szakemberei, vagy csak külön a járulékokat „veszik nagyító alá”. A járulékellenőrzésre is lényegében az adóellenőrzésre vonatkozó szabályok vonatkoznak, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény határoz meg, a speciális szabályokat pedig a társadalombiztosítási törvény részletezi.

Ellenőrzési tapasztalatok

Az adóhatóság az egyéb adónemekre jellemző módon, valamint a magán-nyugdíjpénztárak és a társadalombiztosítási igazgatási szervek megkeresése alapján választja ki járulékellenőrzésre az adózót. A járulékellenőrzések száma egyébként éves szinten jóval kevesebb, mint az adóellenőrzéseké, így aztán nem véletlen, hogy a feltárt járulékhiány is töredéke a feltárt adóhiánynak. Tavaly például összesen 30 ezer járulékellenőrzést végeztek az állami adóhatóság szakemberei, amelynek során 3,3 milliárd forint nettó járulékkülönbözetet állapítottak meg. A nagy és közepes adózói körnél az adóhatóság szakemberei többnyire kedvező állapotokra találtak: ezeknél a vállalkozásoknál a járulékkötelezettség megállapításának rendszere zárt, azonban szabálytalanságokra ebben a körben is bukkantak: a leggyakoribb hiba az, hogy rosszul minősítik a természetbeni juttatásokat. A kisebb vállalkozások és az egyéni vállalkozók a be nem jelentett alkalmazottak, illetve fiktív számlával „fedezett” be nem jelentett saját kapacitás bérköltségének járulékvonzatát igyekeztek megspórolni.

Természetbeni juttatások

Az adóhatóság ellenőrei azt tapasztalták, hogy a társas vállalkozások minden eszközt megragadnak olyan jellegű költségek, kifizetések elszámolására, amelyeket a tulajdonosoknak úgy juttatnak, hogy nem fizetnek utána sem adót, sem járulékot. Idén jelentősen nőtt a természetbeni juttatások száma és mértéke, amelyek után a társaságok a járulékterheket bevallásukban nem szerepeltetik, hanem igyekeznek ezeket a természetbeni juttatásokat más címszó alatt ráfordításként elszámolni – állapította meg többször az adóhatósági vizsgálat, éppen ezért e tekintetben igyekezzenek körültekintően eljárni a vállalkozások, mert egy esetleges járulékellenőrzés során ez különösen „kedvence” a revizoroknak. Az adóhatóság szakemberei panaszkodnak, hogy a magán-nyugdíjpénztáraktól érkező megkereséseknél problémát jelent, hogy az adózó az idézés, illetve a megbízólevél átvételét követően rendezi a hiányosságait, s erről persze az ellenőrzést végző osztály csak akkor szerez tudomást, amikor a magán-nyugdíjpénztár az ellenőrzésre történő felkérését visszavonja.

Hiányzó iratok

Az ellenőrzések során egyre gyakrabban azt tapasztalják a revizorok, hogy bizonyos iratanyagok hiányoznak: mert azok elégtek, ellopták, vagy egyszerűen az előző könyvelő magával vitte. Mindez igencsak megnehezíti a személyre történő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítását. Az iratok eltűnése esetén persze mulasztási bírságot általában kiszab a hatóság, de ennek nem igazán van „elrettentő” eredménye.

Ebben az évben több speciális szabálytalanságokra is akadt az adóhatóság, amelyeket éppen ezért ajánlatos a vállalkozásoknak mellőzni, legalábbis, ha nem akarnak a járulékhiány mellett még jelentős bírságokat is fizetni. Több adózónál tapasztalta az adóhatóság azt a gyakorlatot, hogy a munkáltató egyszeri díjas életbiztosítási szerződést kötött a dolgozói javára, majd a szerződői jogokat a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére átadta, akik éltek visszavásárlási lehetőségükkel. Vagyis eszerint a biztosítóval kötött szerződések valójában nem a biztosítási célt szolgálják, hanem egyszerűen a munkajövedelmeket ily módon juttatta el a cég az alkalmazottjához, megspórolva a jelentős adó- és járulékterheket – állapította meg több ízben az adóhatóság, amely éppen ezért súlyos bírságokat vetett ki.

Szakmai kirándulások

A revizorok arra is „rájöttek”, hogy a társas vállalkozásoknál gyakori, hogy az üzleti partnereik számára kirándulást szerveznek, amit természetesen szakmai programokkal tűzdelnek. A revizorok abban az esetben, ha a kirándulás nem a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátását szolgálta, minden esetben természetbeni juttatásnak minősítették ezeket a szolgáltatásokat. Az utazáson részt vevő biztosított személyek után a társaság terhére társadalombiztosítási járulékkülönbözetet, a nem biztosítottak esetében a természetbeni juttatás után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-különbözetet állapítottak meg. Vagyis érdemes az ilyen jellegű kirándulások esetén arra is figyelni, hogy az a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátását szolgálja, ekkor ugyanis az adóhatóság sem alkalmaz szankciókat.

Hibás szerződések

A revizorok idén egyre gyakrabban bírságoltak a miatt is, mert az adózók – a közterhek csökkentése érdekében – munkavállalóikkal olyan szerződéseket kötöttek, amelyek az adóhatóság szerint a polgári jog alapelveinek, a szerződéses szabadság elvének nem megfelelőek, hiszen azok az adó eltitkolását, a közterhek kikerülését szolgálják. Ilyen eset, amikor a foglalkoztató a biztosított munkaköri leírásában meghatározott feladat ellátására, vele munkaviszonyban álló személlyel, mint egyéni vállalkozóval, vállalkozási szerződést is köt, amely alapján a díjazás számla ellenében történik.

Az egészségügyi hozzájárulás vizsgálatánál is találtak szabálytalanságokat a revizorok: gyakori, hogy a be nem jelentett személyek után persze ezt az adónemet sem fizetik meg, de az is előfordul, hogy a bejelentett alkalmazottak után is elfelejtik a tételes eho-t megfizetni a cégek. A százalékos egészségügyi hozzájárulást leggyakrabban a 35 százalékos adóterhelésű vállalkozói osztalékalap, a cégautó, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után mulasztják el a cégek megfizetni.

Érdemes ezekre az adóhatóság által feltárt szabálytalanságokra a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak figyelni és azokból okulni, annak érdekében a járulékellenőrzést végző revizor üres zsebbel távozzon, vagyis, hogy ne találjon hibát a társaság elszámolásában.

VERES IBOLYA

BOX

A járulékellenőrzés menete:

1. Éppúgy mint az adóellenőrzés, ez is a megbízólevél bemutatásával kezdődik, mégpedig a járulékfizetésre kötelezett, (képviselő) vagy megbízottja jelenlétében, az adózó helyszínén vagy a hivatalba idézéssel.

2. A járulékellenőrzés alá vont adózót – az adóellenőrzéshez hasonlóan –, a revízió során számos jog megilleti: így jogosult a revizor személyazonosságáról meggyőződni, az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a jegyzőkönyvet megismerni, az abban foglaltakra észrevételt tenni.

3. A járulékok ellenőrzése is „ellenőrzéssel” lezárt vizsgálat jogkövetkezményeivel jár, azonban vannak speciális szabályok is: az ellenőrzéssel lezárt időszak is újra vizsgálható, ha a korábbi ellenőrzés során nem ismert adat, tény, vagy körülmény olyan járulékmegállapítást eredményez, amely az ellátási jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti.

BOX

Járuléknak minősül:

– a nyugdíjjárulék,

– a magán-nyugdíjpénztári tagdíj,

– az egészségbiztosítási járulékok,

– a nyugdíjbiztosítási járulék,

– a táppénz-hozzájárulás,

– a baleseti járulék,

– a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt tb- és a tb-szervek által folyósított egyéb ellátások,

– a tb ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.