A bizonytalanság övezte létszámleépítések rontják a munkamorált és a munkatársak közötti szolidaritást. A legtöbb vezető nem készül fel a felmondó beszélgetésre, pedig az nagy hatással van a távozó jövőjére is.
Lassan félidejéhez érünk annak a kétéves időszaknak, melynek végén a régi uniós tagországoknak nyilatkozniuk kell a munkaerő-piaci korlátozás megszüntetéséről, vagy megtartásáról.
Biciklivel járni, fák alatt, folyóparton sétálni, angolul beszélni, állandóan esőkabátot hordani, jól működő bürokráciát látni – mindezt megkaphatja az, aki Amszterdamba költözik. De nem dobálják a külföldiek után a munkaajánlatokat.
A tehetséges munkatársak azonosítása, kiemelése a többiek közül, a rájuk fordított fokozott figyelem rengeteg problémát vet fel a vállalatok életében. A magyar cégek viszont ebben látják sikerük zálogát.
Tizennégy év vizsgálat után sikerrel azonosították azokat a vállalati növekedési stratégiákat, amelyek a legnagyobb eredményességgel kecsegtetnek, és azokat is, amelyek a legnagyobb kockázattal járnak.
A személyes megpróbáltatás-kezelés mutató, az AQ azt méri, ki hogyan képes megbirkózni a napi próbatételekkel. A magas AQ-jú emberek szép karrierre, és kiegyensúlyozott életre számíthatnak. Az alacsony AQ fejleszthető.
Másként kell viselkedni a fejvadásszal, a munkaerő-közvetítővel, a személyzeti tanácsadóval vagy az állást meghirdető cég munkatársával folytatott beszélgetésen. Az utóbbi esetben célszerű lényegre törőnek lenni.
Ezentúl nemcsak írásba foglalhatják életpályájukat az álláskeresők, hanem el is mesélhetik fontosabb tapasztalataikat a beszélő önéletrajz szoftver segítségével, amely digitalizált videó formájában jut el a munkaerőt kereső cégekhez.
A szakmai tudás mellett napjainkban ugyanolyan súllyal esik latba a személyiség és a szociális kompetenciák köre. Sikeres az lehet, aki reális önértékelése alapján meg tudja mutatni a munkáltatónak, hogy mit nyer vele.
Az állam 2004 vége óta kiemelten kezeli az 50 feletti munkavállalók nehéz munkaerő-piaci helyzetének megoldását. A járulékfizetési kedvezmény mellett a munkakipróbálás alatt az 50 feletti munkavállaló foglalkoztatásának költségeit az állam állja.
A GYES-ben, GYED-ben és GYET-en részesülőket foglalkoztató munkaadók támogatásával, valamint az érintettek képzésének finanszírozásával az állam a kismamák munkaerő-piacra történő visszatérését szeretné könnyebbé tenni.
Egy álláshirdetésre több száz önéletrajz érkezik. Az ismert cégek naponta tucatjával kapják a kéretlen álláspályázatokat. A szoftveres szűrők használatakor gyakran a szerencsétől függ, kit hívnak be interjúra.
A hatékonyan és jól dolgozó HR-esek kevesebb munkatársat szolgálnak ki, a kevésbé hatékonyak többet. A HR stratégiai szerepe Magyarországon még mindig inkább csak a szakkönyvek lapjain létezik.
A rosszul megfogalmazott álláshirdetésekre érkező vagy vállalati karrieroldalakra feltöltött önéletrajzok gyakran használhatatlanok a HR-esek számára. A munkát keresőnek ez bosszúság, a vállalatnak pedig sokba kerül.
A nők többségének még mindig felteszik az állásinterjún a gyermekei számát és családalapítási terveit firtató kérdéseket. A magyar jog nem ad egyértelmű védelmet ebben a helyzetben, a bizonyítás is nehéz.
Léteznek az interjúztatók számára gyilkos kérdések a felvételi elbeszélgetésen. A jól célzott érdeklődés rögtön megmutatja, kik a legcéltudatosabbak és legfelkészültebbek, és ki lenne igazi főnyeremény a vállalat számára.
A diplomagyártásra szakosodott felsőoktatási intézményeket kevesebbre értékelik a vállalatok. Sokan saját „listájuk" alapján zárnak ki bizonyos jelentkezőket, néhányan az álláshirdetésben is megjelölik, kik kíméljék őket.
Magyarországon a negyven feletti munkavállalók nehezebben fogadják el az élethosszig tartó tanulás fontosságát. Pedig, ha valakinek új munkahelyet kell keresnie, nagyon is sokat számíthat a képzettség.
A gyesen lévő kismamák akár a legrangosabb, több millió forintba kerülő MBA diplomát is teljesen ingyenesen szerezhetik meg. Szociálpolitikai támogatásukat aligha vonja kétségbe bárki is, de ki fizeti?
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal integrálnunk kell az újszerű európai módszereket is. Az egyik legnagyobb hatású ezek közül az e-learning, ám e forma – noha állítólag a jövő tanulási technikája – Magyarországon egyelőre nem működik teljes lendülettel.
Az állami gondoskodás csökkenése, a piaci verseny, és az egyre specializáltabb szakterületek arra sarkallnak minden vállalkozást, hogy maga vegye kézbe dolgozói oktatását.
Egyre több kismama döbben rá: az otthon töltött évek alatt még mindig jóval könnyebb a tanulás, mint később, hosszú kiesés után, esetleg újra munka mellett. A képzetlenebb nők gyakrank azért vállalnak gyereket, hogy kivédjék a munkanélküliséget.