Pénzügy

Célt tévesztett önéletrajzok

A rosszul megfogalmazott álláshirdetésekre érkező vagy vállalati karrieroldalakra feltöltött önéletrajzok gyakran használhatatlanok a HR-esek számára. A munkát keresőnek ez bosszúság, a vállalatnak pedig sokba kerül.

A munkakör elvárásaihoz képest rosszul megfogalmazott álláshirdetések, ha nem is hemzsegnek, de nem is ritkák a különböző állásközvetítői fórumokon. Az elvárt végzettség, szakmai tapasztalat és szociális kompetenciák sok esetben szinte azonosak. Az álláskereső úgy érezheti, számos meghirdetett pozícióra alkalmas, hiszen jó a kommunikációs készsége, jó csapatjátékos, még az egyetemi végzettsége is megfelel. Ha az ágazati tapasztalat nincs is meg, 90 százalékban kielégíti a hirdetés követelményeit. A HR-esek pedig meglepődnek, hogy a vállalathoz beérkezett önéletrajzok alapján a legtöbb jelölt alkalmatlan az állásra.

A rossz toborzási kampány kidobott pénz a cégnek, az idő pedig szorít, hiszen a megürült pozíciót minél hamarabb be kell tölteni. A fejvadászok és a személyzeti tanácsadók tapasztalatai szerint ilyenkor a HR-esek kétségbeesnek, szakemberhez fordulnak, aki legalább még egyszer annyiba kerül.


Rossz helyen, rossz napon


„Sok humán erőforrás szakember még akkor is újságban jelenteti meg az álláshirdetést, ha a megcélzott munkavállalók már rendszeresen használják az internetet álláskeresésre” – mondta el a FigyelőNetnek egy fejvadász. Pedig a nyomtatott sajtóban hirdetni hat-nyolcszor drágább, mint az interneten. Ráadásul sok pozíció esetén ugyanannyi vagy talán kevesebb önéletrajz érkezik a vállalatokhoz, vagy nem a megfelelő képesítésű, tapasztalatú és szociális kompetenciájú munkavállalók árasztják el a HR-esek postafiókjait. Fontosabb pozíciók esetén természetesen nem mondhatnak le a toborzók a nagy presztízsű lapok álláshirdetési felületeiről, hiszen a keresett emberek el is várják, hogy ilyen formában és ezen a fórumon szólítsák meg őket.


„A rossz elhelyezésen túl a HR-esek időpontválasztása sem mindig megfelelő” – folytatta a fejvadász. Könyvelőt például nehéz találni a pénzügyi évzárás előtt. Ha gondolkodik is a váltáson, egy jó könyvelőnek biztosan nem lesz ideje állásinterjúra menni. A feladott hirdetés ismét kidobott pénzt jelent a vállalatnak.








Munkáltatói márka
A személyzeti tanácsadók szerint a vállalatoknak akkor is lapokban kell toborozniuk, ha az álláshirdetések tartalmával és megjelenésével HR Brandinget, vagyis „munkáltatói márkát” szeretnének kiépíteni a munkaerőpiacon. Ez esetben a hirdetések a konkrét pozíción kívül egyéb üzenetet is tartalmaznak. Hasonlóképpen, mint a termékreklámok. Magyarországon egyelőre kevés cég él a HR Branding lehetőségével, pedig hosszú távon kifizetődő a munkaerő-piaci jó hírnév. Nemrég egy bank folytatott munkaerő-toborzási kampányt, ebben egy kép alá, melyen egy használt sportcipő és egy elegáns bőrcipő volt, ezt írták: „válts karriert”. A szöveggel nemcsak az állást hirdették, hanem munkáltatói minőségüket is. A legtöbb magyar cég azonban csak akkor fordul ilyen eszközhöz, ha nagy létszámú munkaerő-felvétel előtt áll, vagy hiányszakmában keres dolgozókat.

Elfelejtett jelentkezők


A legtöbb magyar nagyvállalat internetes honlapján létezik karrieroldal, ahol a munkát keresők többet tudhatnak meg a cég szervezeti kultúrájáról, az aktuális állásajánlatokról. A karrier-tanácsadók szerint az álláskeresés során mindenképpen érdemes böngészni ezeket a honlapokat, hogy a felvételi interjún felkészülten tudjunk tárgyalni.

Az már erősen kérdéses, hogy önéletrajzot érdemes-e feltölteni az ilyen karrieroldalak adatbázisába. A legtöbb vállalat ugyan kialakítja ezt a toborzási lehetőséget, de csak ritkán él vele. A munkakereső meg csak vár a vállalat visszajelzésére. Gyakran ugyanez a helyzet az állásbörzéken is, ahol a cégek begyűjtik a pályakezdők önéletrajzait, de gyakran semmit sem kezdenek velük.

Külföldön már több vállalat igyekszik kiküszöbölni a megalázottság érzését és az interakció hiányát, a vállalati karrieroldalt próbálják valóban hasznossá tenni. A CAPTain Hungary Kft. rövid előszűrő tesztjével például a munkaadók elkerülhetik, hogy boldog boldogtalan feltöltse adatbázisukba az önéletrajzát. A kérdéssor alapján gyorsan kiderül, hogy az adott munkavállaló személyisége és elvárásai illeszkednek-e a szervezeti kultúrához. Automatikus választ minden tesztkitöltő kap: ha nem felel meg, udvariasan elutasítják.


Álláskeresőként, már elkötelezetten


A jól megszervezett, célzott toborzási kampányokkal sokat nyerhet egy vállalat. A Google cég például óriásplakátokon közzétett álláshirdetéssel toborzott programozókat. Nemcsak a forma, hanem a tartalom is meglepő volt. A plakátokon egy bonyolult matematikai feladvány megoldására szólították fel az álláskeresőket. A figyelemfelkeltő álláshirdetés segítségével több száz tehetséges munkavállaló önéletrajzát gyűjthették be. A kihívást jelentő feladat megoldásához az önéletrajzukat is mellékelték az álláskeresők.

A kampány jókora vihart kavart, neves matematikusok boncolgatták a feladatot rádióműsorokban, egyéb sajtótermékekben is sokat foglalkoztak a szokatlan toborzási eszközzel. A Google így nemcsak tehetséges jelentkezőket vonzott magához, hanem fiatalos munkáltatói imidzsét is kialakította, és már az állás betöltése előtt elkötelezett munkatársakat nyert magának.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik