Pénzügy

AQ – hogy bírja a gyűrődést?

admin
admin

2005. 01. 28. 13:20

A személyes megpróbáltatás-kezelés mutató, az AQ azt méri, ki hogyan képes megbirkózni a napi próbatételekkel. A magas AQ-jú emberek szép karrierre, és kiegyensúlyozott életre számíthatnak. Az alacsony AQ fejleszthető.

Nem lettek nagyobbak a feladatok és gondok szüleink idejéhez képest, hanem egyszerűen csak több van belőlük. Míg tíz évvel ezelőtt egy embernek átlagosan tizenhárom megpróbáltatással kellett egy nap szembenéznie, öt évvel ezelőtt már huszonhárom váratlan eseménnyel kellett megbirkóznia. A gyors változásokkal és váratlan eseményekkel fémjelzett új gazdaság korszakában az IQ és EQ után most már az Adversity Quotient (AQ) is segít az embereknek önmaguk megismerésében.

A megpróbáltatás-kezelés mutatót dr. Paul Stoltz amerikai pszichológus alkotta meg húsz év tudományos munkára és 500 ezer emberrel folytatott vizsgálatra alapozva. A magas AQ-jú emberek jobban tűrik a napi megpróbáltatásokat, az alacsony AQ-júak pedig inkább csak panaszkodnak. A pszichológus Peak Learning nevű tanácsadó cége elsősorban a Fortune 500 listájának vállalataival dolgozik, köztük a Hewlett Packard, FedEx, ING, vagy a Deloitte. Magyarországon a Profil Training szerzett kizárólagos jogot arra, hogy meghonosítsa az AQ-t az amerikai pszichológussal együttműködve.








Korai elhatározás
Paul Stoltz kutatásait egy gyermekkori élménye határozta meg. Egy hóvihar miatt apjával a repülőtéren rekedtek, mivel többek között az ő járatukat is törölték. Mikor apjával ülőhelyet kerestek, a rengeteg embert látva megkérdezte, miért ilyen szürkék és keserűek az emberek. Válaszként azt kapta: mert az élet nehéz. Ezek szerint én is így végzem majd? – kérdezősködött tovább. Apja rövid gondolkodás után azt felelte, úgy tűnik, néhány embernek sikerül az életét másképpen alakítania.

Mászó, táborozó vagy kilépő?


Az AQ teszt kitöltője 40 és 200 közötti pontszámot kaphat. A legtöbbünk AQ-ja közepes, a félmillió ember válaszán alapuló vizsgálat szerint ez az átlagérték 147,5 pont.

A szenvedélyes hegymászó Stolz szerint egy vállalatnál alapvetően három csoportba sorolhatóak az emberek, attól függően, hogy kinek milyen magas az AQ-ja. A „kilépők” panaszkodnak a leghangosabban, és ők találnak a leggyorsabban mentségeket arra, ha valami nem működik. Csalódottak és megkeseredettek, más energiáit és felélik. A „táborozók” vannak a legtöbben, ide tartozik a munkavállalók 80 százaléka. Ők ugyan elkezdték megmászni a csúcsot, de menet közben letáboroztak, a biztos eredményeket és a stabil életet választották, feladva ezzel álmaikat.

A mászók AQ-ja a legmagasabb. Ők egész életükben kitartanak, nem adják fel a mászást fáradtság miatt. Ezeket a belülről irányított embereket saját céljaik motiválják, és a köztes sikertelenség nem oltja ki mászókedvüket. A legmagasabb AQ kategóriát elérők általában a vállalkozók, utánuk az értékesítők következnek.








Kicsit amerikai
Paul Stoltz a program közép-európai bevezetésének első lépéseként, a Profil Training meghívására január közepén workshopot tartott több tucat magyar vállalati szakembernek. Az „amerikaira” sikerült szemináriumból az európaiak számára első látásra úgy tűnhetett, mintha több lenne a lelkesítés, mint a tartalom. „Hosszas kutatás és mérlegelés után döntöttünk a Stoltz által kidolgozott módszer hazai alkalmazása mellett – mondta el a Profil Training ügyvezetője, Szalay Zsuzsanna a FigyelőNet kérdésére. – Véleményünk szerint az AQ elmélet és eszköztár az egyetlen, amely valódi, gyakorlatban is könnyen követhető útmutatást ad, hogy napról napra egyre több helyzetben tarthassuk kezünkben az irányítást és megerősödve jöhessünk ki az „élet viharaiból. Kétségtelen, hogy magát a programot az európai kultúrához kell adaptálnunk.”

A tanult tehetetlenség legyőzhető


Stoltz a maga elméletét Saligman „tanult tehetetlenségi elméletére” alapítja. A folyamatos kihívások során egyre többször érezzük úgy, hogy nincs befolyásunk a helyzetre, és ez a megfelelni nem tudás érzése egyre több embert a tanult tehetetlenség állapotába taszít. Ebben az a rossz, hogy az ilyen ember irreális módon egyre több helyzetben érzi úgy, hogy nincs semmilyen hatása az eseményekre, és táborozóvá vagy feladóvá válik. A jó az, hogy Stoltz szerint, minthogy ez „tanult” minta, ezért új, küzdőképes reakciókra cserélhető.

Az AQ tehát azokat a beégett szokásokat és viselkedésmintákat méri, ahogy egy ember a kihívásokra reagál. A mutató gondolkodásunk négy területét határozza meg. Ennek mentén méri jelenlegi AQ-szintünket, és nyújt gyakorlati útmutatást a változáshoz. A kritikus helyzetekben alkalmazott, Stoltz által kidolgozott speciális kérdés-szekvenciával a munkavállalók AQ-ja feltornázható.


Eszköz a HR kezében


Az AQ szinte az összes humán erőforrás terület alapjául szolgálhat. Különösen fontos lehet a kiválasztásnál és a meglévő munkatársak fejlesztésénél, valamint abban is, hogy megtaláljuk a cég kultúrájához és a munkakörhöz legjobban illeszkedő jelölteket.


Minden olyan funkcióban, amelyben az átlagosnál magasabb a stressz szintje és a kudarc lehetősége, érdemes lehet felvértezni a munkatársakat a „hegymászó” mentalitással. A coaching, illetve a projektmenedzsmenthez is jól jöhet a vállalati AQ térkép elkészítése. Természetesen mindehhez az kell, hogy a cég munkatársai higgyenek az AQ-ban, és észleljék saját magukon is, hogy megpróbáltatás-tűrésük valóban javul a módszerek alkalmazásának hatására.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.