A tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen nagyobb hiányt a minisztérium azzal magyarázta, hogy ebben az évben a tavalyi összeg csaknem kétszeresét, 1324,6 milliárd forintot tettek ki az uniós projektekkel összefüggő kifizetések.
EZ nem is csoda, hiszen ahogy írtuk:
A lakásépítési támogatások összege 33,8 százalékkal nagyobb volt, és az iskolakezdés megkönnyítése érdekében a szeptemberben esedékes családi támogatások – így a családi pótlék – kifizetését augusztusra előrehozta a kormány, ami összességében 33 milliárd forintot tett ki.
A bevételi oldalon a tavaly novemberi hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás hatásai már egyértelműen láthatóak. A bérszínvonal általános emelkedésének és a családok támogatásának köszönhetően, a vállalkozói adóterhek mérséklése ellenére érdemben növekednek a foglalkoztatáshoz és a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek.
Az év első nyolc hónapjában a központi költségvetés 1019,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 71,7 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 110,8 milliárd forintos többletet értek el.
Az első nyolchavi 979,9 milliárd forintos hiány az egész évre tervezett deficit 84,01 százaléka.
Közleményében az NGM megerősítette, hogy az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett továbbra is biztonsággal teljesíthető.
