Mélyrepülésben van Európa egyik legnagyobb bankja, Németország legerősebb pénzintézete, a Deutsche Bank. A nagy múltú, rendkívül kiterjedt kereskedelmi és befektetési szolgáltatást nyújtó bank külső és belső körülmények miatt szinte ostrom alá került. Ha a német pénzintézet első dominóként eldől, nemcsak a német, hanem az attól nagymértékben függő magyar gazdaság is megérzi a bukást. A legpesszimistább lapok a Lehmann Brothers 2008-as, apokaliptikus bedőlésével vonnak párhuzamot. A Bloomberg csütörtökön aggasztó hírekről számolt be. Információik szerint több hedge fund (befektetési alap) vonja vissza pozícióit, ami komoly bizalomvesztésre utal.
A német óriás már korábban megroppant:
- 2013 végén az Európai Bizottság több nagy pénzintézet mellett a Deutsche Bankra is óriási bírságot szabott ki kartellezés miatt. A német pénzintézetnek 725 millió eurót kellett fizetnie, mivel a kereskedői a vád szerint a bankközi hitelezés fő kamatlábainak manipulálásával ügyeskedtek.
- Idén áprilisban a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda adatbázisának kiszivárogtatásával robbant ki a világméretű offshore-botrány. Mint kiderült: Németországban legkevesebb ezer ember és 28 bank vette igénybe az ügyvédi iroda adóelkerülést segítő szolgáltatásait. A Deutsche Bank közreműködésével több mint 400, az üzleti tevékenység elrejtésére alkalmas offshore céget alapítottak.
- Szeptember elején a Wall Street Journalban jelent meg, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma gigantikus, 14 milliárd dolláros kártérítést követel a német banktól, mivel a 2008-as válság kirobbanása előtt fedezet nélküli befektetéseket adott el a befektetőknek. A lapnak a bank jogászai leszögezték, hogy mivel már 2013-ban 1,9 milliárd dollárnyi kártérítést fizettek az amerikai károsultaknak, ezúttal nem mennének bele 2-3 milliárd dollárnál nagyobb büntetésbe. A Deutsche Bank ügye azután került napirendre, hogy az amerikai kongresszus több tagja is felemelte a szavát az Európai Bizottság döntése ellen, amely szerint az Apple-nek 13 milliárd eurónyi adózási büntetést kell fizetnie Írországnak. A BBC szeptember végi cikke szerint Angela Merkel kijelentette, hogy a pénzintézet nem számíthat állami segítségre, a bank pedig következetesen azt kommunikálja, hogy nincsen szüksége mentőövre. A Deutsche Bank részvényei idén 50 százalékot estek, szeptember végén egy nap alatt több. mint 7,5 százalékot, amire 24 éve nem volt példa – írja a The Guardian.
- Augusztusban összeültek a bank csúcsvezetői. A tavaly bejelentett 15 ezer fős leépítési terveket már idén túlszárnyalták: 2016-ra 20 ezer munkavállalót eresztett szélnek John Cryan bankigazgató, aki még ennél is nagyobb megszorításokat eszközölhet. Szükség is lehet rá, mivel a 2008-as 2200 milliárd euróhoz képest idén év közepére 1800 milliárdra csökkent a bank mérlegfőösszege.
A legnagyobb német pénzintézet betegeskedéséről, esetleges bukásáról Kiss Mónikát, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjét kérdeztük. A szakértő már beszélgetésünk elején leszögezte:
A külső és belső körülmények miatt kutyaszorítóba jutott bankon az Európai Központi Bank (EKB), a német kormány beavatkozása vagy piaci tőkeinfúzió segíthet. A pénzintézet nem csak a bírságok miatt került nehéz helyzetbe: az alacsony kamatkörnyezetben a bankok alig tudnak pénzt keresni, emellett a Deutsche Bank folyamatosan visszafogta a tevékenységét, amiből még kevesebb jövedelme keletkezett.
Elveszítette a legfontosabb portékáját
Kiss Mónika emlékeztet: a német gigász nem állta ki sem az európai, sem az Egyesült Államokban végzett stressztesztek próbáját. Ezek keretében a központi bankok azt vizsgálták, hogy a pénzintézetek hogyan állnák a sarat nehéz időkben, a tőkekövetelmények tekintetében milyen állapotban vannak.
A bankrendszerben a bizalom jelent mindent. A bank mindig a gentleman’s agreement világa volt. Amellett, hogy ott vannak a tőketartalékok, bizalmi rendszerről van szó: hitelezünk egymásnak, elfogadjuk a másik bonitását, tehát azt, hogy képes lesz visszafizetni a tartozását. Ez most megkérdőjeleződött a Deutsche Banknál, emiatt esik a részvényárfolyam, zuhannak a kötvények kurzusai és a bankkal kapcsolatos kockázati felárak is
– mondta lapunknak az Equilor vezető elemzője, aki kiemeli: ez az első pont, ahol a német pénzintézet sorsa befolyásolja a magyar bankrendszert is. 2016 nyarán az IMF arról beszélt, hogy a Deutsche Bank a világ legkockázatosabb bankja, a dicstelen dobogón a brit HSBC és a svájci Credit Suisse követi. A német óriásnak akkora partneri hálózata és határokon átnyúló kitettségei, beágyazottságai vannak, hogy ha fizetésképtelen lenne, akkor
A magyar bankoknak régi, jól bejáratott kapcsolatai vannak a Deutsche Bankkal, illetve az azzal együttműködő pénzintézetekkel, így a következményeket a magyar szereplőknek is viselniük kellene. Amikor egy bankról ennyire rossz hírek érkeznek, partnerei – a mi szempontunkból a magyar bankok – busás áron igyekeznek bebiztosítani magukat a piacon, vagy visszafogják a kereskedést a megbízhatatlanság gyanújába keveredett szereplővel. Minél több biztosítást – úgynevezett kockázati instrumentumot – vásárolnak piacon, úgy csökken a bank megbízhatósága. A folyamat most is tart, és elindulhat az ördögi kör: a rossz hírű banknak egyre kevesebb lesz a befolyó jövedelme, ami további bizalomvesztéshez vezet.
De ez csak a probléma egyik fele. Mivel a Deutsche Bank korábban egy jó hírű, megbízható szereplő volt, sok tőzsdei instrumentum mögött megtaláljuk. Kiss Mónika magyarázata szerint a banknak nemcsak saját kötvényei és hitelei vannak, hanem több opciós vagy nem opciós terméket is kínál. Ezek és az ezekre épülő további befektetési termékeknél a Deutsche Bank kvázi garanciaként szolgál, ha ezeket nem tudná kifizetni lejáratkor, a vásárlók nehéz helyzetbe kerülnének. Egy ilyen forgatókönyv kész tőzsdei apokalipszishez vezetne:
Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 2721 fiókjával, százezer alkalmazottjával a Deutsche Bank a német gazdaság egyik ütőere.
Egy nagyobb leépítést megszenvedne Németország GDP-je is. Magyarország egyik első külkereskedelmi partnereként mi is érzékelnénk a negatív hatásokat.
Az elemző ugyanakkor hozzáteszi: nem valószínű, hogy erre sor kerül. A bank gyengülése hatással van euró-forint árfolyamra: az utóbbi napokban a 306/307 forintos szintről péntekre 310 forint környékére gyengült a hazai deviza árfolyama.
Erdogan csak provokál?
A Portfolio pénteken arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök tanácsadója a Twitteren felvetette, hogy Törökországnak
fontolóra kell vennie, hogy vagyonalapja vagy az állami bankok segítségével megvásárolja a Deutsche Bankot.
Kiss Mónika szerint ezt a kósza ötletet a helyén kell kezelni, a gazdasági vezetők nem értékelik túl sokra. Emkékeztet: Erdogan néhány napja arról nyilatkozott, hogy Törökország megérdemli az 5 százalék feletti GDP-növekedést, illetve hogy a hitelminősítők néhány penny-ért megadják a szükséges osztályzatot az országnak. Az elemző szerint ezek a megszólalások csak a figyelemfelkeltést szolgálják, nem gazdasági megfontolások állnak mögöttük.
