Pénzügy
pénztár (pénztár)

Lerántjuk a leplet a bolti dolgozók fizetéséről

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 02. 18. 16:00

Rengeteg negatív visszajelzést kaptunk egy múlt heti cikkhez, ezért kifaggattuk az áruházláncokat és a szakszervezeteket arról, hogyan is fizetik a dolgozókat. Meglepő válaszokat is kaptunk.

Korábban a témában:

Tudják, volt a múlt héten a Figyelőben megjelent, nagy port kavart cikk, amelyből az derült ki, hogy átlagban a CBA dolgozói keresik a legkevesebbet. A CBA szerint azonban a róluk megjelent adatok valótlanok voltak, ezért perrel fenyegették meg a lapot.

Ehhez jött hozzá, hogy a kommentekben elég cifra dolgokról számoltak be azok az olvasóink, akik a kereskedelemben dolgoznak, kétkezi munkásként.

De mi az igazság?

Mi meg arra gondoltunk, oké, akkor mondja meg a CBA, meg a többi üzletlánc, mennyit is keresnek náluk a dolgozók. De nem nagy átlagban, hanem csak a pénztárosokra, eladókra, árufeltöltőkre szűkítve a kört, mert ebből a körből számoltak be rossz tapasztalatokról olvasóink. Arról is érdeklődtünk, hogy mennyit dolgoznak mindezért, mert a túlórákat is sokat emlegették a hozzászólásokban.

Rákérdeztünk, van-e zsebbe fizetés, mivel a kommentekben voltak erre utalások. Meg azt is kifogásolták az érintettek, hogy számos helyen nagyon eltérőek a bérek vidéken és Budapesten, ezért ezt is firtattuk.

S mivel a láncok nagyobbik része elég szemérmes válaszokat adott, faggattuk egy kicsit a szakszervezeteket is. Ők megerősítették, mégiscsak lehet abban valami igazság, amit a kommentelők írtak.

Titok, hogy mennyit keresnek!

A Penny és az Aldi elhárította a válaszadást. Ezt úgy értékeltük, hogy náluk titok, mennyit keresnek a dolgozók. 

A METRO pedig le is szögezte, hogy a dolgozók fizetése üzleti titok. Az egyéb kérdésekre azonban reagáltak, hangsúlyozva, hogy a cégnél a foglalkoztatás csakis törvényes keretek között lehetséges, a maximális havi munkaidőkereteket alkalmazva és a szakmai bérezést figyelembe véve.
Konkrétumot csupán annyit árultak el, hogy a nem szakképzett munkavállalóknál az induló bér a szakmai minimálbér. Az áruháznál egyébként munkaszerződésben rögzítik a 13. és 14. havi fizetést, melyből a plusz két hónap szabadon beváltható cafeteria elemekre is. Így átlagosan 16 százalékkal növelik a havi bruttó fizetést.

A Figyelő cikkével kapcsolatban pedig felhívták a figyelmünket arra, hogy ott a METRO adatai tévesen jelentek meg, mert a dolgozók átlagosan nem bruttó 155 ezer forintot kerestek 2013-ban, hanem 207 ezer forintot.

Földrajzi különbségek nincsenek

A Spar a „mennyit keresnek, mennyit dolgoznak” kérdést szintén kihagyta. Viszont azt elárulták, hogy náluk minden munkavállaló átutalással kapja a bérét, és ez a munkaszerződésben is benne van. Ami egyben azt is jelenti, hogy nincs „zsebbe fizetés”, maradéktalanul betartják a munkajogi szabályokat. A láncnál addig senki nem állhat munkába, amíg be nem jelentik, és meg nem kötik vele a munkaszerződést – tették hozzá.
Válaszuk szerint náluk nem jellemző a vidék/Budapest szakadék. Mint írták, a munkatársak bérezése a munkakörtől, a munkaviszony időtartamától, a szakmai tapasztalattól, illetve az adott kolléga egyéni teljesítményétől függ, azonban földrajzi alapon nincs megkülönböztetés.

Kezdésnek bruttó 105-140 ezer forint

A Tescónál ennél közlékenyebbek voltak. Mint kiderült, náluk a kezdő, tapasztalattal és szakképzéssel nem rendelkező kollégák munkabére pozíciótól és régiótól függően bruttó 105 ezer és 140 ezer forint között van. Vagyis náluk vannak különbségek attól függően, hol van az áruház. A kezdő összeg a tapasztalattal és a vállalatnál eltöltött évek számával emelkedik.

Hangsúlyozták, a vállalatnál 1999 óta minden évben kaptak az áruházakban dolgozó kollégák béremelést, az elmúlt 10 évben pedig ennek mértéke átlagosan évente 2-5 százalék volt. Az emelés tényét a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke, Bubenkó Csaba is megerősítette, de azt is hozzátette, hogy ők kevesellték a mértékét.
A Tesco egyébként 2014-ben közel 1 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre. Ez átlagosan 2 százalékos béremelést jelentett. A bérfejlesztés mértékét az egyéni teljesítményhez kötötte az áruházlánc, az elveket pedig a szakszervezetekkel egyetértésben egyértelművé és átláthatóvá tették, s ezek egyaránt vonatkoznak a Központi Iroda, a boltok és a disztribúciós központok munkatársaira. Azt is hozzátették még, hogy 2014 augusztusától minden minimálbért kereső munkatársuk a minimálbért meghaladó fizetésért dolgozik a Tescónál.

Dolgozóik havi munkaidőkeretben tevékenykednek, mely attól függ, hogy az adott héten hány napra és órára osztják be őket – fejtették ki. A munkabért mindig átutalással fizetik ők is, a jogszabályoknak megfelelően, transzparensen, akárcsak a járulékokat. Vagyis a Tescónál nem volt és nem is lesz zsebbe fizetés.

A földrajzi különbségeket pedig azzal magyarázták, hogy mindig törekszenek arra, hogy az adott régióra jellemző, versenyképes fizetést biztosítsanak. Ennek mértéke az adott területre jellemző bérpiaci információikon alapul. A régiós különbségek egyébként náluk pozíciónként is eltérőek lehetnek, amit azzal indokoltak, hogy a piaci versenyképes fizetés is eltérő lehet régiónként.

Akár bruttó 163 ezer forint is lehet az alap

A Lidl Magyarország szintén elárult konkrétumokat is: náluk a bolti dolgozói munkakörben (az árufeltöltőket és pénztárosokat értik alatta) akár 163 ezer forint bruttó alapjövedelem is elérhető – írta megkeresésünkre a diszkontlánc. Ezen felül minden kolléga havi mintegy bruttó 36 ezer forint értékű cafeteriában, a munkavégzéshez kapcsolódó pótlékokban és 100 százalékos utazási költségtámogatásban is részesül. Mindezen felül dolgozóik számára egészségügyi szűrést is biztosítanak. A vállalatnál 40 órás munkahét van.

A cég a többiekhez hasonlóan ugyancsak hangsúlyozta, náluk minden törvényi szabályozásnak maradéktalanul eleget tesznek és a munkaszerződésben foglalt időpontig minden dolgozójuknak (kizárólag átutalással) kifizetik a szerződésben foglalt bérét a juttatásokkal együtt. Fontosnak tartották kiemelni továbbá, hogy cégüknél elektronikus időrögzítési rendszer működik, amely lehetővé teszi, hogy a túlórák minden egyes percét kifizessék. A vállalat saját bevallása szerint folyamatosan törekszik arra, hogy versenyképes fizetést kínáljon munkavállalói számára.

Információjuk nincs, de higgyük el, hogy minden rendben van

A CBA-nak nemcsak a többieknek elküldött kérdéseket írtuk meg, hanem arról is beszámoltunk nekik, mit mondott olvasónk, aki egymás után két budapesti franchise partnerüknél is dolgozott.

Az egyik boltjukban mindössze nettó 81 ezer forintot keresett árufeltöltőként (munkaidő hétfőtől péntekig reggel fél hattól, du. 3-ig, azaz napi 9,5 óra), készpénzben fizettek neki. Hétvégente elmondása szerint reggel fél hattól este fél tízig kellett lennie (16 óra!), és ezért zsebbe fizettek 2500 forintot/nap (ez a tétel nem volt a fizetéspapíron). Kéthetente egy szabadnapja volt hétvégén.
A másik franchise partnernél 120 ezer nettót utaltak neki, szintén árufeltöltőként, a munka reggel fél hattól délután fél négyig tartott (10,5 óra), hétvégén hasonló műszakokkal, mint az előző helyen, és a szabadnapkiadás is hasonló volt.

Ennek fényében először is arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai láncnál tényleg ilyen sokat kell-e dolgozniuk az embereknek, és ekkora különbségek vannak-e a béreknél, illetve hogy van zsebbe fizetés.

A cég kommunikációs főnöke, Fodor Attila azt válaszolta, franchise rendszergazdaként elvárják tagjaiktól, hogy a mindenkor érvényes jogszabályi és törvényi előírások betartásával foglalkoztassák a munkavállalóikat és fizessék meg a jövedelmüket a járulékok befizetése mellett. Azt viszont elismerte, hogy a jövedelmi viszonyokban vannak különbözőségek, melyek a betöltött pozíció függvényében is módosulhatnak.

A fizetéseket firtató kérdésünkre pedig azzal reagált, hogy nem gyűjtik a franchise partnerek dolgozóira vonatkozó béradatokat, mert erre nincs is jogszabályi és szerződéses felhatalmazásuk. Azt sem tudtuk meg, mennyit dolgoznak a végrehajtók, Fodor ennél a kérdésnél a munkaszerződésekre hivatkozott.

Franchise tagjaik egyébként azt is szabadon dönthetik el, hogy átutalással, vagy készpénzben adják-e ki a fizetéseket (mindkét mód törvényes). Arról pedig szintén nincs információjuk, hogy zsebbe fizetés történt volna bármelyik tagjuknál is. Ezzel kapcsolatban a sajtófőnök még azt is hozzátette, hogy a NAV és a különböző szakhatóságok folyamatosan ellenőrzik hálózatuk tagjait.

Ezt nem vonjuk kétségbe, viszont megjegyezzük, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke, Sáling József éppen azt nehezményezte, milyen ritkák mostanság a munkaügyi ellenőrzések. És más problémát is megpendítettek a szakszervezetek.

A munkáltatók kihasználják a helyzetet

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke megerősítette azt, amit kommentelőink is írtak, vagyis hogy a bérezésben lehetnek földrajzi eltérések. Egyes kiskereskedelmi cégeknél 10-15 százalékos különbség is lehet mondjuk a budapesti, Pest megyei és a borsodi, nyírségi bérek között ugyanabban a munkakörben – mondta Bubenkó Csaba, akinek ez régi vesszőparipája. Szerinte ugyanis a munkáltatók kihasználják a piaci helyzetet, vagyis azt, hogy vidéken nehezebb munkát találni, és kevesebbel is beérik az emberek, ha végre kapnak állást.

Kereseti összegeket ő sem mondott, szintén üzleti titokra hivatkozva, csak annyit, hogy a pénztárosok biztosan megkapják a bérminimumot (idén bruttó 122 ezer forint), mert az nekik kötelező. Viszont mióta 2010 óta nem minden eladói pozíciónál kell a szakirányú végzettség, azóta nem is mindenhol kapják meg ugyanezt az összeget. Véleménye szerint egyébként a szakszervezetek a hibásak abban, hogy ilyen rosszul keresnek az emberek.

A kisebb cégeknél lehetnek svindlik

Konkrét összegeket a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnökétől sem kaptunk, de Sáling József annyit azért elárult, hogy az egyes üzletméreteknél, típusoknál milyen arányban jellemző, hogy csak a kötelező minimálbért, vagy bérminimumot fizetik ki a dolgozóknak. Elmondása szerint a kisebb boltoknál, illetve a kevesebb kisebb egységet vivő üzleteknél 80-90 százalékban csak a kötelező legkisebb bért kapják a dolgozók.

Ennél jobb a helyzet a multiknál, ahol 30-40 százalékos lehet az arány, akárcsak a nagyobb láncoknál. A diszkontoknál pedig ennél is kisebb a minimumfizetést kapók aránya. Ez utóbbinak az a magyarázata szerinte, hogy náluk jellemzően kisebb létszámmal látják el a feladatokat, ezért a hálózati dolgozók többet tudnak keresni – tette hozzá. Arra is kitért,hogy a bér mennyire összefüggésben van a hatékonysággal – a multik és a nagyok sokszorosan hatékonyabban dolgoznak, és ezért jobban is tudnak fizetni.

Azt sem titkolta, hogy a kisebb boltoknál (időszakosan vagy állandóra) gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás, hogy így is kevesebbet kelljen fizetni. És sokuknál az is kérdéses, hogy van-e túlóra-nyilvántartás, illetve kifizetik-e a túlórákat, és ha igen, akkor zsebbe fizetnek-e, vagy sem. A nagy cégek ilyet szerinte nem mernek bevállalni.

Sáling egyébként mint már említettük azt is nehezményezte, hogy az utóbbi években igencsak lecsökkent a munkaügyi ellenőrzések száma, és ez finoman szólva nem szolgálja a dolgozók érdekeit.

Komplex bérezési rendszer

Az Auchan cikkünk megjelenése után küldte et a válaszaiat. Ők sem árulták el, mennyit keresnek a dolgozóik, csupán azt írták, hogy a Hay Group független, a kereskedelmi szektorban végzett felmérésére alapján 2014-ben a munkatársak alapbérei a kereskedelmi bérpiacon versenyképesek voltak.

A vállalat egyébként komplex bérezési rendszert működtet, melyben az alapbéren és a törvényi kötelezettségeken (pl.: különböző pótlékok, rendkívüli munkaidőért járó díjazás stb.) felül, béren kívüli juttatásokat és több szintű prémium rendszert is biztosít a munkatársai számára. Cégük emellett felelős vállalatként  szociális védőhálót biztosít munkatársainak, és nehéz helyzetekben is a munkavállaló és annak családja mellé áll – hangsúlyozták, meg a részvényesi programra is kitértek. 

A cégnél munkaidőkeretben dolgoznak és részmunkaidős foglalkoztatásra is van lehetőség, ha valaki ezt igényli. Munkatársaikat törvényes keretek között foglalkoztatják, és a munkabéreket a munkaszerződés alapján, a törvény által előírt határidőt megelőzően, minden hónap negyedik napjáig, átutalással fizetik meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.