Pénzügy
gyogyszertar(960x640).jpg (gyógyszertár)

Többet költünk gyógyszerre, mint 4 éve

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 01. 28. 08:49

Íme, milyen eredményeket akart elérni a kormány a gyógyszerkassza megnyirbálásával, és ennek mire jutott végül. A gyógyszerre fordított támogatásoknál negatív értelemben „éltanulók” vagyunk a versenytársainknak számító Visegrádi-országok között.

Korábban a témában:

Az elmúlt napokban egyre több cikk jelenik meg a tervezett egészségügyi reformról. Az előző kormányzati ciklusban a fenntartói rendszer átalakítása, illetve az egészségügyi kiadások közül jelentősnek számító gyógyszerkassza megnyirbálása már megtörtént. A Policy Agenda (PA) azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi területen a kormány milyen változásokat akart elérni, és annak mi lett az eredménye.

Magasra tették a lécet

A 2011-es Széll Kálmán Tervben, és az ennek alapján az Európai Unió számára készített Konvergencia Programban a kormány azt vállalta, hogy rendkívül drasztikus, 120 milliárd forint feletti forráskivonást hajt végre a gyógyszerkasszában. Ez azt jelentette volna, hogy a támogatási rendszer kiadásának (a gyógyszer árához adott támogatás a lakosság számára) és a bevételének (gyógyszergyártók, és forgalmazók befizetései) egyenlegében ekkora öszeget kellett volna csökkenteni.

A valóságban azonban 78 milliárd forint lett a csökkentés mértéke. Sőt ebből 24 milliárd forint nem is igazi mérséklés, hiszen a kormány az egyik zsebéből (gyógyerkassza kiadásai) a másikba (tételes elszámolás eső gyógyszerek) pakolta át ezt az összeget. Így tehát a kabinet a vállalásainál kevesebb, igazából „csak” 54 milliárd forintot tudott megtakarítani – állapítja meg a PA elemzésében.

gyógyszerkassza (gyógyszerkassza)

Hogyan érinti ez a lakosságot?

A gyógyszertámogatási rendszer bonyolultsága „könnyű terep” ahhoz, hogy a kormány intenzív, célzott kommunikációval elfedje a forráskivonást. Egyrészt tényszerű, hogy folyamatos versennyel rákényszeríti a cégeket az árcsökkentésére, amely következtében rövid időn belül változhat a beteg által kapott legolcsóbb gyógyszer gyártója, neve.

Másrészt a forráskivonást könnyű úgy is „tálalni”, hogy ez nem megszorítás, hanem egy tudatos lépés ahhoz, hogy rákényszerítsék a cégeket az alacsonyabb árszíntű, olcsóbban árult gyógyszerekre, vagyis ugyanaz a termék, szolgáltatás kevesebbe kerül az államnak. A többféle támogatási kulcson belüli ráadásul a termékek olyan áttekintethetelenek, hogy ezt a kommunikációs trükköt könnyű elhitetni a választókkal.

Mérleg

Érdemes megnézni, hogy mit ad az egészségbiztosítás, és mennyit költünk gyógyszerekre. Ezzel ugyanis bemutatható, hogy valójában mi is történt az egészségügy ezen területén. 2008-ban a gazdasági válság kezdetekor az egy lakosra jutó támogatás mértéke 32 448 forint volt. 2010-ben a kormányváltás évében már 35 721 forint jutott állampolgáronként, majd ez 2013-ra az összeg 29 922 forintot tett ki. Ez 16 százalékos csökkenést jelent.

Figyelemre méltóak a KSH kiskereskedelmi adatai is, amelyek alapján azt látjuk, hogy 2010-ben egy főre jutóan 40 600 forintot költött a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ben 45 600 forintot, amely 12 százalékkal magasabb kiadás.

Így tehát miközben 2010-hez képest többet költöttünk gyógyszerekre, addig az államtól kapott támogatás egy lakosra jutó mértéke csökkent. Beszédes az is, hogy az adatok szerint megnőtt az olyan típusú gyógyszerek, vagy gyógyászati cikkek fogyasztása, amelyek kívül esnek az állam által támogatott körön. 

Mi történt ezen a téren a környező országokban?

Korábbi elemzéseikben már bemutattuk, hogy a szociális kiadások, vagy a foglalkoztatáspolitika területén unortodox utat jár be Magyarország, mivel a kormány éppen onnan von/vont el pénzeket, ahol a válság miatti helyzetet éppen a nehéz helyzetben lévők miatt inkább erősíteni kellett volna.

Az OECD adatai alapján megnéztük, hogy 2008-hoz képest hogyan reagáltak erre a folyamatra a Visegrádi-országok kormányai.

gyógyszerkiadás V4 (gyógyszerkiadás V4)

Az OECD adatai szerint Magyarország 6 százalékkal csökkentette 2008-hoz képest gyógyszerjellegű kiadásait, miközben 22 százalékkal nőttek a háztartások ugyanezen a téren jelentkező ráfordításai.

Ekkora forráskivonást egyik ország sem hajtott végre, ugyanakkor csak Magyarországon nőttek a lakosság terhei 20 százalék feletti mértékben. A pluszteher 81 százaléka pedig 2010-hez képest keletkezett, amikor is két év alatt (2010-2012 években) 17 százalék feletti mértékben költött többet ezen a területen a lakosság.

A kormány reformja az egészségügy területén a gyógyszerkassza kiadás-szűkítésével kezdődött 2011-ben. Ennek hatására a költségvetés helyzete ugyan kb. 50 milliárd forinttal javult, de jelentősen megnőttek a lakosság terhei. Nem éppen kedvező bizonyítvány lehet az, hogy az egészségügyi kiadásoknál, nevezetesen a gyógyszerre fordított támogatásoknál negatív értelemben „éltanulók” vagyunk a versenytársainknak számító Visegrádi-országok között – összegez a PA.

 

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.