Ha arról van szó, hogy valaminek a vásárlására akarnak rábírni e-meilen keresztül, egészen elképesztő és (tegyük hozzá a józanész nevében, gyakran) hihetetlen ajánlatokat tudnak kreálni, akiknek a pénzünkre fáj a foga. És olyan tömegben képesek ránk önteni a levélszemetet, hogy azok már szinte ismerősként köszöntenek nap, mint nap ránk. Jókora bosszúságot okozva.
A vágyfokozótól a patkányirtóig
Például amikor azt ígérik, különböző tálalásban, hogy megjavul a szexuális életünk. Aztán hogy csodálatosan és gyorsan megszépülhetünk, meggyógyulhatunk/megelőzhetjük, hogy megbetegedjünk, megállíthatjuk a hajunk hullását, az őszülést, megszabadulhatunk az emésztési problémáktól, de akár az egerektől, a patkányoktól is. De gyakran jönnek azzal is, hogy nyertünk, megtöbbszörözhetjük a pénzünk, vagy éppen kiválóan fizető állást kaphatunk.
Hosszasan sorolhatnánk még, mi mindenről állítják, hogy anélkül nem tudunk eztán élni. És persze megígérik, hogy ha az ajánlott terméket vagy szolgáltatást választjuk, nem csak hogy egyszerűen jól járunk, hanem még spórolunk is. Legalábbis a levélküldők, akik a pénzünkre pályáznak, ezt sulykolják folyamatosan.
Pénzbe kerülhet a hadakozás
Persze lehet erre azt mondani, hogy nem kötelező megnyitni a levelüket, főleg nem az vásárolni tőlük. És hogy egyszerűen töröljük, íratkozzunk le (feltéve, hogy lehet) vagy állítsunk be spamszűrést. De aki nem tudja, utóbbit beállítani, mert nincs a levelezőjében, vagy nem hatékony a spamszűrő, az nem képes megállítani a levéláradatot. Ami eléggé bosszantó lehet, még akkor is, ha sosem csábulunk el, és nem veszünk meg semmi olyat, amiről később kiderülhet, hogy kidobott pénz. A spamek kézi irtása pedig rengeteg időt vehet el. Ami ugye elvesztett pénz.
Persze nemcsak ilyen egyedi módon vehetjük fel a harcot a dühítő spamekkel, hanem hivatalos panaszt is kérhetünk, elektronikusan (ügyfélkapu kell hozzá), méghozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH). Ami elég jól hangzik. De hogy mennyire érhetünk el vele eredményt, az már kérdéses.
Több mint kétezer darab (pár hónap alatt összegyűlt) spammel a tarsolyunkban megnéztük, mit is tehetünk. Az első, ami visszariasztott, hogy a formanyomtatvány alapján úgy hittük, spamenként lehet bejelentést tenni. Azonban amikor rákérdeztünk, kiderült, hogy egy bejelentésbe az összes spamet belerakhatjuk.
Viszont azt is megtudtuk, hogy eljárás biztosan csak akkor indul, ha illetéket fizetünk, 3 ezer forintot (az összeg visszajár, ha a hatóság helyt ad a kérelemnek). Egyébként pedig az NMHH mérlegeli, hogy indít-e eljárást. Vagyis minden kérelmet megnéznek, de nem mindegyiknél ellenőriznék, hanem csak azoknál, amelyekre több panasz is érkezik.
Mérleg
Tavaly az NMHH-hoz mindössze 593 megkeresést küldtek egyébként kéretlen elektronikus hirdetések miatt, ebből 26 volt mindössze a kérelem (az illetékköteles kérés), a többi bejelentés volt. Az elindult ügyek közül 26-ot zártak elmarasztalással (nem részletezték, hogy ez mit jelent), 4 ügy volt felderíthetetlen, 3-ban pedig a hatóság a vizsgálat után elutasító határozatot hozott. Ezen kívül 3 kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítottak el amiatt, mert a panasztevő nem fizette be az illetéket.
Az adatokkal kapcsolatban megjegyezték: hogy egy-egy hirdetéstípusra több tucat, esetenként akár több száz bejelentés is érkezett, amelyeket összevonva kezelt a hatóság.
Mikor spam és mikor nem?
A kéretlen e-leveleket, vagyis spameket (nagy példányszámban küldött, azonos tartalmú elektronikus üzenet) egyébként magánszemélyként nem vagyunk kötelesek tűrni, ha nem adtunk előzetes hozzájárulást a küldéshez. Ezért sem tanácsos megadni az e-mailcímünket a különböző adatgyűjtőknek. Más kérdés persze, hogy ezt a fő szabályt nem tartják be a spamküldők. Viszont ilyenkor panaszt tehetünk.
Kérdés, mi a helyzet, ha a munkahelyi levelezőnkre özönlenek a spamek. Azt kell tudni, hogy ha a címünk általános formula (pl. info@kft.hu), akkor kénytelenek vagyunk tűrni a kéretlen leveleket, mert ez nem minősül magáncímnek, így nem ütközik törvénybe a spamküldés. Ha viszont személyre szóló az elektronikus címünk (pl. kovacs.janos@kft.hu), akkor az alapvetően magáncímnek számít spam szempontjából. De nem feltétlenül. Ha általános elérésként adja meg a cég, akkor egyedi elbírálástól függ, minek számít.
