Az EU-n kívüli országok szakképzett munkavállalóiból csak 21 700-at fogad, ami több mint 20 százalékos mérséklés a 2009-es szinthez képest. A kvótán kívül esnek azok a vállalataik által Nagy-Britanniába irányított dolgozók, akik évi 40 ezer fontnál többet keresnek.
“Szigorítanunk kell bevándorlási rendszerünket. Úgy is lehet csökkenteni a bevándorlók számát, hogy közben ösztönözzük a növekedést, és hangsúlyozzuk, hogy Nagy-Britannia az üzlet számára nyitott” – fogalmazott Theresa May belügyminiszter a brit parlamentben.
Az állásajánlat nélkül az országba érkező magasan képzett munkások számát a múlt évi 14 ezerről 1000-re mérséklik, és csak “kivételes tehetségek”, például tudósok, akadémikusok, művészek kapják meg a munkavállalási engedélyt – írta az MTI. Az állásajánlattal érkezők közül viszont csaknem 7000-rel többet, összesen 20 700-at fogad be a szigetország, de a szabályokat szigorítják, és munkavállalási engedélyt csak felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek adnak.
Az uniós polgárokat nem korlátozzák
A Migration Policy Institute nevű intézet 2010-ben ismertetett tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába települtek az új, kelet-európai uniós országokból, köztük Magyarországról. Ám az összesítés szerint az ekkor érkezett munkavállalóknak mintegy a fele már hazament.
Brit álláslehetőségek
– hentesek
– csontozók
– au-pair állások
– szociális munkák
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat
Munkalehetőségeket a magyarországi EURES honlapján is találhatnak az Európai Uniós tagállamainak polgárai. Jelenleg 410 ezer brit állásajánlat szerepel az adatbázisában.
A brit statisztikai hivatal (ONS) is kimutatta: mostanában már jóval kevesebb kelet-európai vendégmunkás érkezik, mint a korábbi években. Az ONS adatai szerint 2009 és 2010 márciusa közötti egy évben 22 százalékkal kevesebben folyamodtak állásbejegyzési kérelemmel a brit belügyminisztériumhoz (Home Office), mint egy évvel korábban.
Amikor 2010 májusában megszavazta a magyar parlament az állampolgársági törvényt, több brit politikus és szervezet is tiltakozott ellene: attól tartottak, hogy növekedni fog általa a harmadik országbeli (azaz nem uniós) bevándorlók száma.
A The Sunday Times akkor úgy vélekedett, hogy például az Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban élő magyarok – akik eddig nem voltak uniós polgárok – a törvény alapján EU-útlevélhez juthatnak, és így munkavállalási jogot is szerezhetnek Nagy-Britanniában. Újvidéki és ungvári magyarokat szólaltattak meg, akik a lapnak elmondták: magyar útlevélért fognak folyamodni és Nagy-Britanniában keresnek majd munkát.
Az állampolgársági törvény augusztus 20-án lépett életbe, a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmeket viszont csak 2011. január 1-jétől lehet benyújtani. Arról nincsenek adatok, hogy melyik országokból érdeklődnek a legtöbben.
