A bejelentés nélküli foglalkoztatás már nem abszolút módon, hanem csak akkor eredményezi a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését – és emiatt az állami támogatásokból való automatikus kizárást –, ha a járulékfizetési kötelezettségnek sem tesz eleget a munkaadó – áll a törvénymódosításban. Többek között például enyhébb elbírálásban részesülnek azok a cégek, amelyek alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattak embereket, és elmulasztották a bejelentési kötelezettségüket, a közteherjegyet viszont megvásárolták, beragasztották.
A jövőben a jogsértő munkáltatók „megbüntetésekor” figyelembe kell venni a foglalkoztatásához fűződő érdeket is. Ez azt jelenti, hogy egyes vétségek miatt mostantól nem kerülnek fel az APEH és a munkaügyi felügyelet honlapjára a hatósági nyilvántartásába, azaz a „feketelistájukra” a törvényt kijátszó cégek. Így nem zárják ki őket eleve az állami támogatások pályázataiból. A törvény a válsággal magyarázza az enyhébb elbírálást, „a munkáltató állami támogatásból történő kizárása ugyanis a munkáltató felszámolásához és így a munkahelyek megszűnéséhez is vezethet” – olvashatjuk a módosítás szövegében.
Még nem tudják, ki mentesül
Azoknak a munkáltatóknak a nyilvánosságra hozott adatait, amelyeket a hatóság már nyilvántartásba vett, most viszont már „megúsznák a feketelistára kerülést”, a törvénymódosítás hatályba lépésekor törlik mind az APEH, mind az OMMF rendszeréből.
Az fn.hu-nak még nem sikerült kiderítenie, hogy pontosan mik lesznek azok a szabálysértések, amelyek más elbírálás alá kerülnek a jövőben. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóreferense, Gedeon András az fn.hu-nak elmondta, hogy mivel egy kihirdetés előtt álló törvénymódosításról van szó, és ebben az OMMF hatásköre szempontjából még értelmezést, egyeztetést igénylő pontok is vannak. „A módosításokkal kapcsolatban egyelőre nem tudunk állást foglalni, tájékoztatást adni. A törvény végleges formájában, közlönyben történő kihirdetését követően már érdemi választ adunk” – jelezte.
Miért kell a “feketelista”?
Az OMMF által vezetett hatósági nyilvántartás a felügyelőség honlapján látható. Ennek az célja, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak és a közbeszerzési eljárásoknak való megfelelést ellenőrizhessék a pályázatokat elbíráló, támogatást nyújtó szervezetek. A lista tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyeknél a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetve – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.
Legalizálják a feketemunkát?
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége közleményben tiltakozott a törvénymódosítás ellen. „A képviselők a szinte egyhangú döntést úgy hozták meg, hogy figyelmen kívül hagyták az országos érdekegyeztetésről rendelkező törvényt, a több mint húsz éve közösen kialakított érdekegyeztetési gyakorlatot és a demokrácia alapelveit” – írják az fn.hu-nak küldött levelükben.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az fn.hu-nak elmondta: teljesen véletlenül találták meg a Parlament honlapján a módosítás elfogadott szövegét, és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) véleményének kikérése nélkül szavazták meg. Hozzátette azt is, hogy mivel nem a kormány – amely részt vesz az OÉT munkájában –, hanem a foglalkoztatási bizottság terjesztette elő, így tudták „megkerülni” a munkavállalók képviselőit.
Az elfogadott módosítás látszólag ésszerű – tette hozzá az elnök, hiszen valóban a munkahelyek megőrzése, az enyhébb büntetés a célja, ám fércműre sikerült. A végrehajthatósága is kétséges, hiszen még azt sem tudjuk, hogyan fognak ellenőrizni a munkaügyi felügyelők. Tovább erősítik azt a folyamatot, amely lehetőséget ad a törvényeket és szabályokat sértő munkáltatóknak a szankciók elkerülésére. Pataky szerint a törvénymódosítás egy munkáltatói lobbi eredménye.
Az MSZOSZ elnöke elmesélte, hogy amikor kitalálták a „rendezett munkaügyi kapcsolatok” elvét, teljesen mást jelentett. Azt tervezték, hogy azokat a munkaadókat, ahol valóban rendezettek a viszonyok, előnyben részesítsék a közbeszerzések, pályázatok során – egyfajta pozitív diszkriminációval honorálták volna a törvénytisztelő tevékenységüket.
Két évig él
A törvénymódosítás a kihirdetésétől – azaz a Magyar Közlönyben megjelenésétől – számított tizenötödik napon lép hatályba, és 2012. április 1-jéig él. Ennek az oka az, hogy az alkalmi munkavállalói könyv idén április 1-jén megszűnik. A támogatás elbírálásakor pedig az azt megelőző két évet kell vizsgálni, hogy ebben az időintervallumban szabálytalankodott-e a munkaadó. Ha igen, és hatósági nyilvántartásba került emiatt, akkor ez az állami támogatásból való kizárást eredményezi.
