Pénzügy

Túl sok szakképzés lesz rövidebb?

admin
admin

2010. 02. 24. 09:44

Az új tanévtől egyes szakmák esetében a képzés négy évről háromra csökken. Míg azonban a törvénymódosítás szűk körben kívánta ezt megvalósítani, a szociális tárca 87 képzést vett fel a rövidebb oktatási szakaszt lehetővé tevő jegyzékbe.

A szakképzés hossza mellett a cégektől származó tanulói ösztöndíjak kifizetése is problémát okoz. A kamarák és az iskolák erélyes fellépését gátolja azonban a kényszerhelyzet: nehéz ugyanis gyakorlóhelyet találni.

Egy törvénymódosításnak köszönhetően a négyéves szakmai képzések helyett a következő tanévtől lehetőség nyílik a hároméves kurzusok elindítására is. A módosítást konszenzus övezte, az iskolák ugyanis már korábban is hangsúlyozták: sokan morzsolódnak le a kétéves elméleti képzés miatt.

Hamarabb lesz szakma a kezükben

A módosítással egy évre redukálódik az elméleti oktatás és kétéves marad a gyakorlati képzés. Az előre hozott szakképzést ugyan a törvénymódosítás csak a szakmák szűk körére kívánta kiterjeszteni, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egy 87 képzést felsoroltató listát hozott eddig létre. Az eredeti cél ugyanis az volt, hogy a hátrányokkal küzdő fiatalokat is szakmához juttassák, a rövidebb képzést azonban a tárca szélesebb körben tenné lehetővé.

Környei László közoktatási szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta: szerinte csak az egyszerű szakmák esetében kellene engedményeket adni, mint például a kőműves vagy a gyümölcstermesztő képzés. Olyan képzések is felkerültek azonban a jegyzékbe, melyek esetében súlyos következményekkel jár egy-egy hiba. Így szeptembertől lehetőség lesz arra, hogy egyéves elméleti oktatás után villanyszerelő, autógyártó vagy központifűtés-szerelő szakmát tanuljanak a fiatalok. Megjegyezte: bár a diákok leadták középiskolai jelentkezési lapjukat, a jogalkotó késlekedése miatt még nem tudják, hogy rövidebb képzésre jelentkeztek-e.

A lap szerint a rövidített képzés kiterjesztését támogatta Mátyus Mihály. Az SZMM főosztályvezetője egy tavaly év végén tartott szakmai konferencián hangsúlyozta: a 400 ezer álláskereső 35 százaléka csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése azonban nincs. Hét százalékuk pedig a nyolc általános iskolai osztályt sem fejezte be. Akkor elmondta: dolgoznak a vizsga- és szakmai követelményeken, és igyekszenek lehetővé tenni, hogy a négy- és hároméves képzés ugyanazt a tudást adja.

Nehézségekkel küzdenek a gyakorló helyek is

A képzés hossza mellett problémát jelent a szakképesítés megszerzése során a tanulói ösztöndíjak kifizetése is. Számos, a kamarákkal szerződésben álló cég ugyanis nem tud fizetni. Kajdi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tanácsadója elmondta: egyre több vállalkozó küzd fizetési nehézségekkel, az építőipari cégek mellett pedig többek között a vendéglős szakma is a válság áldozatául esett.

Általában türelmesek a csúszásokkal szemben, mert nehéz újabb gyakorlóhelyet találni. Egy szakközépiskola igazhatóhelyettese szintén arról számolt be, hogy hasnoló esetekben nem tudnak erélyesen fellépni. A gyakorlati képzőhelyek elvesztésével ugyanis szakmunkás-bizonyítványt sem kaphatnak a diákok.

A szaktárca tiltakozik

Az SZMM egy közleményben tiltakozott a Magyar Nemzet cikkében felsoroltak ellen. “Számos szakmai tévedést és csúsztatást tartalmaz, ami alkalmas arra, hogy negatív színben tüntesse fel a szakképzés hatékonyabbá tételére bevezetett képzési formát, amelynek szükségességét a cikk is elismeri” – írják.

A kétéves előkészítő munka során ennek koncepciójával egyetértett és egyhangúlag támogatta az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, a szakképzésben meghatározó szerepet vállaló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az ágazati szakmai kamarák, az érintett gazdálkodó szervezetek. Az előkészítést és bevezetést nagyban segítette a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének kezdeményezése és támogatása is – olvashatjuk a magyarázatot az MTI-hez eljuttatott levelükben.

Az előrehozott szakképzés bevezetése négypárti konszenzussal vált lehetővé. A törvénymódosításokat a parlament egyéni képviselői indítványra fogadta el, és nem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium cikkben nevesített főosztályvezetőjének kezdeményezésére.

A szakmai képzés ugyanannyi ideig tart

“A cikk azt sugallja, hogy e képzési formából kikerülő fiatalok felkészültsége nem lesz megfelelő és alacsonyabb tudással fognak belépni a munka világába, mint a “hagyományos” képzésből kilépők. Ez az állítás több okból sem felel meg a valóságnak” – jelzi a minisztérium. A hagyományos képzésben az első két évben valóban csak elméleti képzésben vesznek részt a diákok, de ez nem szakmai elméleti oktatás. Ezen a két évfolyamon ugyanis a NAT kerettanterv alapján általános műveltséget megszilárdító közismereti oktatás folyik. A szakmai tartalom tehát nem sérül, hiszen a hagyományos képzésben is csak a 11. évfolyamon kezdődik a szakképzés elméleti és gyakorlati oktatása. Azaz, az előrehozott szakképzésben is ugyanolyan időtartamú a szakképzési szakasz, mint a hagyományosban.

Nem felel meg a tényeknek, hogy a szaktárca nem jelentette meg időben az előrehozott szakképzés bevezetéséhez szükséges jogszabályokat, ugyanis 2009 októberében kiadták az Országos Képzési Jegyzék ez irányú módosítását és az érintett szakképesítésekre vonatkozóan csupán technikai változtatásokat jelentő szakmai és vizsgakövetelményeket.

A kimeneti követelmények nem változtak, azaz nem lesz színvonalcsökkenés a szakmai vizsgán és semmiképpen nem kerülhet “életekbe” a szakképzés. A bevezetés szükségességét és indokoltságát igazolja, hogy a mai napig 137 iskola, a lehetséges 87 szakképesítésből 62-ben és 602 tanulócsoportban jelezte beiskolázási szándékát erre a képzési formára – írta az SZMM a közleményében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.